A kereskedőkkel való egyeztetés nélkül terjeszti ki az Orbán-kormány az árrésstopot újabb élelmiszerekre. A március közepén kijelölt, azaz legfeljebb 10 százalékos árréssel értékesíthető 30 élelmiszerfajta mellé most újabb 14-et sorolt a kabinet. Az erről szóló kormányrendelet a múlt héten meg is jelent, e szerint december 1-jétől február 28-ig él a szigorú árréskorlátozás. A most bejelentett csomagban csomagban főként zöldségek és gyümölcsök vannak.
Az árrésstop megítélése eltérő a kereskedők és a termelők oldaláról nézve. Utóbbiak nem várnak attól negatív hatásokat, ha az árrésstopot kiterjesztik például a paradicsom és a paprika egyes fajtáira. Mint mondják, a lépésnek a következő három hónapban összességében még kedvező hatása is lehet, miután a magyar termények ára közelebb kerül a roppant olcsón az országba beérkező importéhoz. Így pedig a hazai áruhoz szélesebb kör is hozzáférhet, vagyis nagyobb forgalom jöhet össze a hazai termelők esetében – mondta a Népszavának Nagypéter Sándor, a mintegy 500 termelőt tömörítő Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének (Délkertész) ügyvezető elnöke.
Hozzátette, hogy alapvetően nem híve annak, ha a piaci folyamatokba központilag, felülről avatkoznak bele, ám azt nem tartja ördögtől valónak, ha átmenetileg, amennyiben az a gazdasági folyamatok miatt előnyös, ilyen döntéseket hoznak. A mezőgazdasági friss termékek piaca a téli időszakban különösen érzékeny. A hazai áruk csomagolva kerülnek a boltok polcaira, ami önmagában is megnöveli a harmadik országokból érkező – jellemzően az ottani, az uniósnál jóval lazább termelési előírások miatt egyébként is olcsóbb – szállítmányok közötti árkülönbséget - tette hozzá az elnök.
A szakember úgy véli, egy ilyen árrésstopnak mindenképpen átmenetinek kell lennie a friss árucikkek, így a paradicsom és a paprika esetében is. Ezeknél a termékeknél ugyanis a 10 százalékos árrés tartósan nem tartható fenn. Az élénk és olykor tetemes árváltozások miatt – amit az időjárás is befolyásol –, ugyanis lehetetlen hosszú távon fenntartani a logisztikát és a kereskedelmet 25–30 százalékos árrés nélkül.
Nagypéter Sándor szerint a termelők számára az lenne az ideális, ha a december elejétől élő árrésstopot a jelenlegi terveknek megfelelően február végén ki is vezetnék.
Az árrésstopok kivezetését követően mindenképpen szükség lenne egy francia mintát alapul vevő jogszabályi környezet kialakítására, amely azt kényszerítené ki, hogy a beszállítók és a láncok között olyan árrésmegosztás alakuljon ki, amely mindkét fél számára méltányos jövedelmet biztosít. Egy ilyen szabályozás szerinte ugyanis jelenleg hiányzik a magyar piacról. Megjegyezte, hogy a zöldség-gyümölcs-termelésben szóba sem kerülhet az extraprofit kérdése. Olyan erős a verseny, vagyis a nemzetközi piacról érkező jelentős árnyomás a hazai termékékre, hogy nincs esély arra, hogy a valós piaci helyzettől elrugaszkodott árakat képezzenek.
A magyarok több mint fele az Orbán-kormányt teszi felelőssé a drágulásért, a fideszeseknek is csak a 11 százaléka érzi, hogy az árrésstop miatt kevesebbet fizetAz élelmiszerek itt még sokat fognak drágulni, az erős forint pedig hozza a spekulánsokatA hazai zöldség-gyümölcs-ágazatot más gondok is sújtják: a magas, 27 százalékos áfatartalom a csalók számára roppant csalogató, így a fekete és a szürke gazdaság súlya az ágazatban igencsak tetemes, 60–80 milliárd forintra becsülhető. Kézenfekvő lenne az áfacsökkentés, ám a termelői összefogás úgy véli nem ez az, ami hosszú távon a fogyasztó számára is érezhető változást, azaz olcsóbb termékeket és tisztuló szektort hozna. Egy ilyen lépés ugyanis a végrehajtásban mindig sérül, így a mérséklés után egy évvel szinte biztosan a korábbi, magasabb áfatartalommal jellemző árak köszönnének vissza a polcokon.
A magyarok több mint fele az Orbán-kormányt teszi felelőssé a drágulásért, a fideszeseknek is csak a 11 százaléka érzi, hogy az árrésstop miatt kevesebbet fizetÚgy vélte, a szektor kifehérítését – a gabonaágazathoz hasonlóan – a fordított áfa bevezetése tenné lehetővé. Ebben az esetben nem az eladó, hanem a vevő vallja be az áfát, ám ez csak a könyvekben jelenik meg, az áruért csak a nettó összeget fizetik meg. Ennek köszönhetően az áfa összege nem mozog ténylegesen a felek között, és nincs szükség annak visszaigénylésére sem az államtól, hiszen az adó ténylegesen csak a könyvelési elem. Ez a megoldás azt is segítené, hogy a sokszor nehezen ellenőrizhetően a hazai piacra kerülő importtermékekkel szemben a hazai paradicsom és paprika előnyösebb helyzetbe kerüljön. Ehhez persze uniós hozzájárulás szükséges, és valójában átmenetileg – néhány évre – vezethető be, de az jól látszik, hogy a gabonaszektor a fordított áfa megjelenését követően lényegében megtisztult, az áfacsalások pedig teljesen eltűntek.
Az árrésstop elfedi a valódi bajt
A megjelent korményrendelet szerint összesen 14 további termék került az árrésstop intézkedés hatálya alá, azaz december 1-től nem forgalmazható 10 százaléknál nagyobb árréssel. Ezek a marha-fehérpecsenye, a marhafelsál, a sertésmájas és sertésmájkrém, a félkemény sajt, a sajtkrém, a kenhető sajt, az alma, a körte, a szilva, a szőlő, a fejes káposzta, a paradicsom, a vöröshagyma, a zöldpaprika és a bébiétel. Az Országos Kereskedelmi Szövetség értetlenül áll az újabb hosszabbítás és a rendelkezés kiterjesztése előtt. Szerintük nem fenntartani, hanem kivezetni kellene, az intézkedés minden feltétele teljesült, miközben az árrésstop mindenkinek veszteséget okoz. Úgy vélik az arrésstop átmenetileg elfed egy problémát, a magyar élelmiszertermelés versenyképességének romlását, és ennek nyomán a beszállítói árak növekedését. Ezt a gondot viszont jórészt a kormány gazdaságpolitikája okozza - teszik hozzá.
