A jelentés szerint a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900 forint volt.
Megszűnő középosztály, szétszakadó társadalom.
A nettó átlagbér pedig 448 700 forint.
A jövedelmek legmagasabb 10-20 százaléka annyira felhúzza az átlagot, hogy az már túl torz képet mutat.
Egészen máshonnan közelítenek a KSH adataihoz az elemzők.
A 2023-as béremelések már visszafogottabbak voltak, ellentétben az inflációval, a reálkereset így másfél évtizede nem látott mértékben csökkent januárban.
Jövő héttől változtat a korábban gyakran kifogásolt keresetstatisztikáján a KSH. Ez kihathat a képviselői fizetésekre is.
A képviselőknek 17,5 százalékkal nő alapilletményük.
Ez reálértéken mindössze 1,4 százalékos növekedés tavalyhoz képest.
Ezek azonban nem feltétlen járnak jövőre is.
Egy kétkeresős család, 20 évre, babaváró hitellel is eladósodva, Budán egy 53 négyzetméteres tégla-, Pest külső kerületeiben pedig egy 74 négyzetméteres panelt vehet legfeljebb.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, a bérnövekedés jelentős, és ez tovább növeli az inflációt.
Majdnem harmadával ugrott meg egy év alatt az átlagbér a KSH szerint. A fegyverpénz 546 ezer forintra húzta fel a bruttó átlagkeresetet.
A teljes munkaidős alkalmazottak fele legalább 62 ezer forinttal kevesebbet vitt haza októberben a hivatalos nettó átlagbérnél – derül ki a KSH adataiból. Az elszabaduló infláció ráadásul lenullázta a fizetések emelkedését.
Szeptemberben 428 100 forint volt a hivatalos bruttó átlagbér, ám az alkalmazottak fele ennél 93 600 forinttal kevesebbet keres.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint a nemzetgazdaság egészében a bruttó mediánbér 332,6 ezer forint volt.
A KSH bruttó 440 ezer forintos átlagbért mért áprilisban, ám a valósághoz sokkal közelebb áll a 332 ezer forintos mediánjövedelem, aminek a nettója 220 ezer körül van.
