Az átlag magyar májusban nettó 221 ezer forintos fizetést kapott – így egy kétkeresős kétgyermekes család egy főre jutó havi jövedelem épp, hogy meghaladja a 110 ezer forintot vagyis a 305 eurót. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint a nemzetgazdaság egészében a bruttó mediánbér 332,6 ezer forint volt. Ez 10,2 százalékos növekedés egy év alatt, ami még a öt százalék feletti inflációval kalkulálva is jelentős mértékű reálbérnövekedést takar. A KSH által hivatalosan közölt bruttó átlagkereset 431 ezer forint volt, ami 287 ezer forintos nettó átlagnak felel meg, mindkettő 8,2 százalékkal emelkedett. Vagyis a nettó átlagbér és a mediánbér között 66 ezer forint a különbség: ennek magyarázata, hogy magasabb bérek felfelé húzzák az átlagot, ezért a bérstatisztikusok a mediánbért pontosabb mérőszámnak tekintik. Ugyanakkor azm hogy az alacsonyabb értékű mediánbér gyorsabban emelkedik, mint az átlagbér, arra utal, hogy a bérek alsó szegmensében százalékos értelemben gyorsabban növekedtek a bérek, mint a felső 20 százalékban. Ez a tendencia vélhetően a következő egy évben folytatódik, hisz minimálbér emelése nagy valószínűséggel az alsó 20 százalék jövedelemét fogja erőteljesebben megemelni. Mint ismert a kormány már a bruttó 200 ezer (nettó 133 ezer forintos) minimálbér bevezetést tervezi 2021 januárjától.
Még mindig tempósan növekednek a fizetések, a bruttó és nettó átlagkereset májusban 8,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A magánszektorban 6,7 százalékos volt a többlet, míg a közszférában 10,6 százalékot tett ki – értékelte az béradatokat Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. A szakember szerint a jövőben a fizetések alakulását két, egymással ellentétes hatás befolyásolhatja. Egyrészt a gazdaság újraindulása miatt több ágazatban munkaerőhiány alakult ki vagy kezd láthatóvá válni, ez pedig béremelési nyomást eredményezhet az érintett cégeknél. Kérdés azonban, hogy a járvány okozta visszaesés miatt képesek lesznek-e finanszírozni az emeléseket. A másik fontos tényező az inflációs hatás, amely a fizetések tényleges váráslóerejére hat. A reálbérek ugyanis májusban mindössze 3 százalékkal emelkedtek, ami igencsak elmarad a bruttó és nettó keresetek több, mint 8 százalékos nominális emelkedésétől – mondta Németh Dávid. Hozzátette: A reálbérindex görbéje ellaposodott, a lassabb bérdinamika és a gyorsuló infláció eredményeként.
Virovácz Péter az ING bank elemzője szerint előre tekintve, várhatóan további enyhe mérséklődést látunk majd a bérdinamikában rövidtávon. Az újranyitást követően ugyanis főleg azokban a szektorokban ugrik meg jelentősen a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez majd lefelé húzza az átlagot. Azonban a munkaerőhiány emelkedése miatt bővülő kereseti lehetőségek ennek egy részét kompenzálhatják. Emellett persze az állami bérrendezések hatása is érződik majd az év hátralévő részében. 2021 egészét tekintve továbbra is átlagosan 9 százalék körüli bérnövekedésre számíthatunk.
