;

Brüsszel;fejlesztési forrás;állami költségvetés;Ágostházy Szabolcs;helyreállítási alap;

- A visszatartott uniós források dacára is brutális költekezést tervez a kormány

Brüsszellel és Oslóval is harcban állunk, így az illetékes államtitkár szerint egyelőre a magyar adófizetők finanszírozzák a tervezett fejlesztéseket. Összesen 450 milliárd forint értékben.

Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik – jelentette ki a Portfoliónak adott interjújában Ágostházy Szabolcs. A Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (HET), a visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatban kifejtette: 

„Az idei költségvetésben 450 milliárd forintot biztosítottunk a programok megkezdésére, azaz nagyjából ennyit tervezünk idén felhasználni a helyreállítási terv kapcsán, de ez egy felülről nyitott keret. Ha jobban haladunk, akkor tudunk több finanszírozást biztosítani.”

A Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára „puhábban”, de megismételte az Orbán Viktor kormányfő állításait Brüsszel „politikai nyomásgyakorlásáról”.

„ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni”– hangoztatta.
Ágostházy Szabolcs

Az államtitkár szerint „mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a lehető leggyorsabban lezárjuk” az unióval való tárgyalásokat. Ugyanakkor beláttuk, hogy erre nem érdemes mindenáron várni, mert „a pandémia okozta gazdasági és társadalmi nehézségeknek az orvoslását politikai viták nem lassíthatják”.

Ágostházy Szabolcs ugyanakkor részben utalt arra, hogy Brüsszelnek nem csupán a kormány által gyermekvédelminek nevezett homofób törvénnyel van gondja, és amire eddig a kormány tagjai nem igen tértek ki. Kijelentette ugyanis:

„A helyreállítási terv részeként megterveztünk nagyjából 5-7 olyan intézkedést, amelyek a korrupciós kockázatok további csökkentésére irányulnak. A magyarországi korrupcióellenes stratégia következetes végrehajtásában elkötelezettek vagyunk.”

Az államtitkár beszélt az Európai Unióval kötendő 2021-2027-es partnerségi megállapodás előkészítéséről és az új operatív programokról is, amelyekkel kapcsolatban ugyancsak idei egyezségre számít Brüsszellel. Emlékeztetett:  az idei költségvetési törvényben mintegy 2500 milliárd forintnyi fejlesztési forrás szerepel. A 77 milliárd forintos norvég civil alap körül zajló vitával kapcsolatban azonban most Oslót is támadta:

„Egy ilyen nemzetközi támogatási program nem szabad, hogy politikai eszközrendszerbe kerüljön. A semlegesség pártján vagyunk, hétből hatot bármikor támogatunk, Norvégia pedig egy, politikailag nem semleges konzorcium mellett tette le a voksát.”

Hozzátette, hogy a magyar kormány nem érti ezt a helyzetet, de szerinte amennyiben a norvégok meggondolják magukat, akkor mód van arra, hogy a két kormány megegyezésével új pályázati kört írjanak ki.

Az új atomblokkok állami megrendelője 11 hónapos csúszással tervezi beadni a létesítmény tényleges gödörásási kérelmeit.