;

KSH;infláció;béremelés;Vasas Szakszervezeti Szövetség;átlagbér;mediánbér;

- Átmeneti vagy egyszeri juttatásokkal igyekeznek menteni az elinflálódó kereseteket a cégek

Ezek azonban nem feltétlen járnak jövőre is.

Júniusban ismét félmillió forint fölé emelkedett a nemzetgazdasági átlagkereset a KSH szerint. Szerdán közölt adataik alapján a bruttó 503 500 forint 15,4 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. A prémiumok, egyhavi juttatások, jutalmak nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset ugyanakkor csak 469 500 forint volt. A bő 30 ezres különbséget magyarázó béren kívüli elemek egyre nagyobb szerepet kapnak a fizetésekben, hiszen a munkáltatók is látják, hogy az általuk fizetett bér a növekvő infláció miatt egyre kevesebbet ér. Júniusban a 11,7 százalékos infláció miatt a reálbérnövekedés 3,3 százalékra olvadt az első féléves, átlagos 7,9 százalékról. A növekvő energiaköltségek ugyanakkor a cégeket is sújtják, a bizonytalan gazdasági környezetben ezért nem mernek hosszú távra elköteleződni. Az utóbbi hónapokban így évközi alapbéremelések helyett inkább egyszeri bónuszokat, kiegészítéseket, átmeneti „inflációs” vagy „bérkompenzációs” pótlékokat adnak. Ezek azonban nem épülnek be a bérbe, így nem biztos, hogy jövőre is megkapják a dolgozók.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség már több, mint 50 cégnél kötött év közbeni bérkorrekcióról szóló megállapodást, további 38 vállalattal pedig hamarosan megszülethet az egyezség. Ezzel a tagszervezeteik mintegy felénél sikerülhet valamilyen módon ellentételezni a növekvő inflációt – mondta el lapunknak László Zoltán, a Vasas alelnöke. Megjegyezte: a cégek óvatossága ugyanakkor egyre inkább érzékelhető. Áprilisban és májusban még főként alapbéremelésről szóló megállapodások születtek. Június óta viszont a munkáltatók igyekeznek inkább olyan elemekkel kompenzálni az inflációt, ami nem épül be a bérbe. Így például egyszeri, 50-100 ezer forintos kiegészítést, átmeneti pótlékot adnak, vagy a jelenléti bónuszt építik be a bérbe (azaz szabadság esetén is megkapja a dolgozó). Az is egyre gyakoribb, hogy a későbbi időpontra tervezett béremelést hozzák előrébb.

A szakszervezetek egyébként nem szervezhetnek a béremelés érdekében sztrájkot, ha az adott évre már van érvényes bérmegállapodás, vagyis ilyen jellegű „kényszerítő eszköz” most nincs a kezükben. A munkaerőhiány miatt azonban számos esetben maguk a cégek jelezték, hogy készek valamiféle bérkompenzációra az elszabadult infláció miatt. A feldolgozóiparban ugyanis továbbra is a megfelelő szakmai felkészültségű dolgozók hiánya, a mintegy 30 százalékos fluktuáció jelenti a vállalatok számára a legnagyobb problémát – magyarázta László Zoltán. Megjegyezte: az ágazatban számos cég nem forintban, hanem euróban vagy dollárban számol el, vagyis az egyre rosszabb forintárfolyamból származó nehézségek nem érintik őket. Így a költségek növekedése ellenére „kevésbé fáj” a béremelés, mint más ágazatokban.

Tavaly év végén a Vasas 7-18 százalékos béremelési megállapodásokat kötött az idei évre, most - ahol született ilyen megállapodás - erre jön rá további 7-10 százalék. Így vannak olyan cégek, ahol most 28-30 százalékkal, vagy bruttó 80 ezer forinttal is magasabb a fizetése a dolgozóknak, mint tavaly ilyenkor. A júliusi, 13,7 százalékos éves inflációt alapul véve ezek a megállapodások az éppen inflációkövetőtől a 14 százalékos reálbér-növekedésig terjednek. A nagy arányú bérfejlesztések mindig örömteliek, ám azt is látni kell, hogy sokszor jelentősen elinflálódott, alacsony bérek állnak mögötte – hívta fel a figyelmet a Vasas alelnöke. Hozzátette: a dolgozók ráadásul a hivatalosan mért inflációnál jóval nagyobb drágulást érzékelnek.

László Zoltán szerint a bérfejlesztési hajlandóságot illetően nincs megfogható különbség a cégek mérete alapján, a 100 fős és a nagyobb multi cégek egyaránt adnak valamiféle bérkorrekciót. Ez nem egy szociális típusú intézkedés részükről, hanem a munkaerőpiac kényszeríti rá őket. A fluktuáció ugyanis még mindig jelentős. A cégeknél általában van egy törzsgárda, amely már 15-20 éve az adott helyen dolgozik, de a fiatalabb és az újonnan érkezett munkavállalók hamar továbbállnak. A létszámhiány különösen akkor érződik, amikor hirtelen jön be egy-egy nagyobb megrendelés, mert akkor gyorsan és szakszerűen kellene nagyobb mennyiséget legyártani.

Az alapanyag-ellátási gondok ugyanakkor továbbra sem szűntek meg. László Zoltán tapasztalatai szerint a cégek bizonytalanságát a jövőbeli kilátásokat illetően jól jelzi, hogy több helyen leálltak, lassítottak a toborzással, sok helyen van létszámstop. Sőt, néhány cégnél már 20-30 fős elbocsátásokra is sor került.

Csalóka átlagolás

A KSH mint mindig, most is a legalább 5 fős cégek teljes munkaidős alkalmazottainak béréből számolta ki az 503 500 forintos bruttó átlagkeresetet. A kisebb cégek 8 órás alkalmazottait is figyelembe véve viszont már csak 489 949 forintos bruttó átlag jön ki. Ha pedig a néhány magasabb kereset által felhúzott átlagbér helyett a mediánbért nézzük – ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres –, akkor 376 ezer forintos bruttó jön ki a munkáltatók teljes körére. Vagyis a teljes munkaidős alkalmazottak fele legalább 127 500 forinttal kevesebbet keres a hivatalosnak tekintett átlagbérnél. 

Átlagosan 18 százalékkal. Emellett könyvelőket is ajánlanak a futároknak az átalányadózásra átállás segítésére.