- Félmillió fölé mérte a KSH az átlagbért

Meglehetősen torz képet fest a fizetések egyszerű átlagolása a hazai bérviszonyokról, ennek ékes példája a KSH legfrissebb, keresetekről szóló gyorsjelentése. Aszerint ugyanis februárban az átlagbér 31,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és immár bruttó 546 ezer forintra rúg. Ez nettóban 363 100 forintot jelent. Nyilvánvaló, hogy ekkora fizetésemelést nem kapott még az idei választási évben sem az „átlagember”. A KSH is jelzi, hogy az átlagkereset kiugró növekedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, vagyis az úgynevezett fegyverpénz járult hozzá, illetve hatott még a minimálbér és a garantált bérminimum mintegy 20 százalékos emelése is.

A fegyverpénz a közszférában dolgozók átlagbérét húzta fel jócskán: keresetük a KSH szerint a januári bruttó 436 ezer forintról februárra bruttó 763 ezer forintra ugrott. Eközben a versenyszférában a januári 477 ezer forintos bruttó bér gyakorlatilag februárban is változatlan maradt. A költségvetési intézményeknél dolgozók bére ez alapján egy év alatt 93,4 százalékkal nőtt (miközben nyilvánvalóan nem duplázódott meg mindegyikük fizetése), míg a vállalatok alkalmazottainak keresete 12,2 százalékkal emelkedett. Az év első két hónapjában a közigazgatás, védelem ágban volt a legmagasabb, 926 200 forint a bruttó átlagkereset.

A fegyverpénz torzító hatása nélküli, rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt – bruttó átlagkeresetet amúgy csak 445 ezer forintra becsüli a KSH. Ez az adat is szerepel ugyan a gyorsjelentésben, ám hivatalosnak nem ez, hanem a fenti, 546 ezer forintos átlagbér számít. Ez azért nem mellékes, mert a februári kiugró adat felhúzza az éves átlagbért is, ami alapján például az országgyűlési képviselők is minden év márciusában automatikusan megkapják fizetésemelésüket: az ő alapilletményük az előző évi bruttó átlagbér háromszorosa. Másrészről a KSH így az év első két hónapjára - 22,8 százalékos átlagbér-növekedést alapul véve - 8,1 százalékos infláció mellett is 13,6 százalékos reálkeresetnövekedést számolt ki, ami nyilvánvalóan igen messze áll a valóságtól.

A mediánbér számos szakértő szerint reálisabb képet fest a bérviszonyokról, éppen azért, mert az ilyen kiugrások kevésbé torzítják az adatokat. A mediánbér az az összeg, amely a kereseteket nagyság szerint növekvő sorba rendezve éppen középen áll, vagyis a dolgozók fele annál kevesebbet, fele többet keres. A bruttó mediánbér februárban a KSH adatai szerint 378 ezer forint volt, ezen belül a versenyszférában 369 ezer, a közszférában 404 ezer forintra rúgott. Utóbbi - az átlagbér 93,4 százalékos megugrásával szemben – 15,3 százalékos éves növekedést mutat, és azt jelenti, hogy a költségvetési intézményeknél dolgozók fele legfeljebb bruttó 404 ezer forintot keresett, miközben a közszféra hivatalos átlagbére ennek majdnem a duplája.

A rendszeres – tehát fegyverpénz nélkül számolt - bruttó átlagkereset ugyanakkor 14,5, a bruttó mediánbér 14,6 százalékkal nőtt, vagyis a kilengéseket kiküszöbölő adatok is erőteljes keresetnövekedést mutatnak. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ez egyértelműen alátámasztja azt a várakozást, miszerint - a bérrendezéseknek, egyszeri juttatásoknak, a minimálbér-emelésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően - az idei évben bőven kétszámjegyű, 15 százalék körüli bérnövekedést láthatunk majd átlagosan. A februári kormányzati kifizetések rendkívüli mértékben bővítették a lakosság elkölthető jövedelmét, amely így tovább tágítja a kereslet és kínálat között kialakult ollót. A kínálati gondok pedig súlyosbodni látszanak az újabb kínai koronavírus-hullámmal. Összességében tehát az inflációs nyomás keresleti oldalról is jelentős lehet a közeljövőben, ami így érdemben növeli az inflációt és mérsékli a reálbérnövekedést – fogalmazott az elemző. Virovácz Péter a közel 15 százalékos bérnövekedéshez társuló 10 százalékos infláció mellett így mindössze 5 százalékos reálbér emelkedéssel kalkulál az idén.