Az első negyedévben az államháztartás hiánya meghaladta a 2300 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett 3150 milliárd forint 73 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból.
Az államháztartás bevételei az első negyedben 7057 milliárd forintra rúgtak, ez 21,5 százalékos növekedés tavalyihoz képest. A bevételeket egyaránt hajtotta a gazdaság növekedése és az infláció. Ezzel szemben
a kiadások 9367 milliárd forintot tettek ki, ami viszont 35 százalékos növekedés 2021 első negyedéhez képest.
Jól látható, hogy ez a tendencia nem folytatható, és a kormánynak már nincsenek is ilyen tervei, a lyuk befoltozása sok energiát visz majd el. Februárban ugyanis a kabinet mintegy 660 milliárd forintot fizetett ki szja-visszatérítésre, 330 milliárdot extra nyugdíjkiadásokra és nettó 150 milliárd forintot a rendőrök és a katonák egyszeri bérkifizetésére.
Ez az 1200 milliárd forintos választási osztogatás az egyik oka az költségvetési egyensúly megbomlásának.
Nem segíti az államháztartás helyzetét az sem, hogy a kormány korlát nélkül kiutalja azokat az „uniós támogatásokat”, amelyek még nem jöttek meg:
az első három hónapban 200 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Brüsszelből ( a betervezett összeg 8,5 százaléka), miközben 1191 milliárd forintot fizettek ki.
Ráadásul a kifizetések jelentős része az uniós helyreállítási terv keretéből folyik ki, amelyről Brüsszel tárgyalni sem volt hajlandó, részint a jogállamisági hiányosságok és a korrupció miatt, másrészt mert a magyar kormány szinte senkivel (civilek, önkormányzatok, érdekvédelmi szervezetek) sem egyeztette a magyar helyreállítási tervet. Így a kormány úgy költ uniós pénzeket, hogy lehetséges, azok soha meg sem érkeznek, vagyis azok a hiányt, illetve az államadósságot növelik.
Még a nyár előtt vélhetően a kormány sort kerít a költségvetés kiigazítására, ám ez csak azt követően lehetséges, hogy megalakul az új kormány, mégpedig ezt május végére ígérte Orbán Viktor kormányfő. A lehetséges irányokról nem túl bőbeszédűen nyilatkozott Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki szerint nem kizárt, hogy
a kormány újfent az ágazati különadókhoz nyúl annak érdekében, hogy egyenesbe hozza a megbomlott költségvetési egyensúlyt.
A kormány 2022-re öt százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számolt, ezzel szemben a gazdasági növekedés reálisa 2-3 százalék lehet, az infláció éves átlagban viszont elérheti akár a 10 százalékot is. A kormányt ez utóbbi mentheti meg, ugyanis az infláció felpörgése jelentős többletbevételhez juttathatja a büdzsét a fogyasztási adókon keresztül.
Súlyos ára lesz Oroszország ukrajnai agressziójának, tíz százalék feletti inflációval számol az IMF
A Kopint-Tárki kutatói a legutóbbi konjunktúra-jelentésükben azzal számolnak, hogy az áremelkedések több mint ezer milliárd forintos extra bevételt generálhatnak: számításaik szerint a fogyasztáshoz kötött adóbevételek feltehetőleg a tervezettnél 600-700 milliárd forinttal magasabb összegben folyhatnak be, a magas infláció következtében (8,7 százalékos fogyasztói árindex és 3,5 százalék GDP-növekedés mellett). A lakossági befizetések pedig az év végéig akár hozhatják is a tervezett 3,1 ezer milliárd forintot - a februári szja-visszatérítés ellenére is –, ami 600 milliárd forintos terven felüli bevételt jelent. A gazdálkodó szervezetek befizetései is 100-200 milliárd forinttal meghaladhatják a tervezettet – írják elemzésükben. A Kopint-Tárki kutatói ráadásul konzervatív inflációs becsléssel éltek, hisz a 8,7 százalékos várakozásuk ma már inkább az előrejelzések alsóbb sávjában van.
Ugyanakkor a kutatók arra is rámutatnak, hogy a magas infláció még egy csatornán segít a kormánynak, az jelentős mértékben megnöveli a nominális GDP értékét – hisz azt a reálnövekedés mellett az infláció (pontosabban a GDP-deflátor is) is növeli. Mégpedig így az összegszerűen magasabb hiány ellenére alacsonyabb GDP-arányos deficitet és államadósságot lehet így elérni. Igaz az infláció megugrása miatt többletkiadásokra is szükség lesz, ilyen például a nyugdíjak újabb emelése, a magasabb adósságkiadások, illetve a rezsicsökkentés ezer milliárd forintos veszteségének kezelése, amelyre jelenleg egyetlen fillér kiadással nem számol az érvényes költségvetési törvény.
Itt a kétes dicsőség, rekorder lett a magyar inflációKT szerint is ideje lenne lépnie a kormánynak
Nagyon óvatosan és burkoltan a költségvetési fenntarthatóságért felelős Költségvetési Tanács (KT) (tagjai Kovács Árpád, Matolcsy György MNB-, és Domokos László számvevőszéki elnök) is a büdzsé rendbetételére nógatja a kormányt a múlt héten kiadott közleményében. A testület szerint ugyan az ukrajnai háború szétzilálta a makrogazdasági pályát, de 2022-ben a gazdasági növekedés folytatódik. „Következésképpen az Országgyűlésnek és a Kormánynak az államadósság-szabály betartása mellett rendelkezésre álló mozgástér keretei között szükséges a költségvetési bevételeket és kiadásokat az új helyzethez igazítani, prioritást adva a pénzügyi, a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot egyaránt szolgáló intézkedéseknek. A KT megítélése szerint kiemelkedő fontosságúak a biztonságot növelő, az energiahatékonyságot és a klímavédelmet előmozdító, a kínálatot bővítő, valamint a lakossági megtakarításokat ösztönző intézkedések” – fogalmaz a Kovács Árpád vezette testület.
A KT javaslatainak kormányzati elfogadása komoly fordulat lenne a kormány gazdaságpolitikájában, hisz az elmúlt években nem a klímavédelmen, az energiahatékonyságon, illetve a lakossági megtakarítások növelésén volt a hangsúly, hanem épp ellenkezőleg: az értelmetlen – gazdaságilag nem megtérülő - beruházások és a lakossági fogyasztás ösztönzésén keresztül a növekedés bármi áron való serkentésén volt a hangsúly – ennek a gazdasági politikának legalábbis egy időre vélhetően leáldozott.
Amikor a bevételek emelkedése elmarad a kiadásokétól
A Pénzügyminisztérium az utóbbi évek legmagasabb hiányát azzal intézte el, hogy az idei első negyedévben a bevételek növekedése elmaradt a kiadások emelkedésétől, s ennek eredménye, hogy a hiány már elérte az éves irányzat 73 százalékát.
Közben március végéig az általános forgalmi adóból 1496 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 299 milliárd forinttal, azaz 25 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel az év első három hónapjában 266,6 milliárd forintot tett ki, amely 7,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél.
A személyi jövedelemadó bevételek az év első három hónapjában 173 milliárd forintot tettek ki, 506 milliárd forinttal kevesebbet az egy évvel korábbinál, amit a bérek növekedése és a gyermeket nevelő szülők részére történő egyszeri adóvisszatérítés együttes hatásával magyaráz a PM tájékoztatója. Március végéig a személyi jövedelemadóból visszautalt összeg 684 milliárd forintot ért el, ami 655 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, míg a befolyt összeg 149 milliárd forinttal, 21 százalékkal, 857 milliárd forintra nőtt.
A nyugdíjbiztosítási alap első negyedévi bevételei 1348,2 milliárd forintot tettek ki, amiből a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból az előző évinél 115 milliárd forinttal több 935 milliárd forint származott, míg 403 milliárd forint a költségvetési hozzájárulásból eredt. A háromhavi nyugdíjkiadások 1340 milliárd forintot értek el, ami 316 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A 31 százalékos kiadásnövekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése okozta, amikor 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy 371 milliárd forint 13. havi ellátásban részesült.
Az egészségbiztosítási alap első negyedévi bevételei 900 milliárd forintot értek el, amiből a szociális hozzájárulási adó és járulékok összege 513 milliárd forint volt, 71 milliárddal, 16 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az alap költségvetési kiegészítése 309 milliárd forint volt 129 milliárd forinttal több az előző évinél. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás március végéig 531 milliárd forintot tett ki a tavalyi 507 milliárd forinttal szemben. Az emelkedést a tavaly januártól bevezetett béremelésekkel indokolta a jelentés.
A nettó kamatkiadás 189 milliárd forint volt az első negyedévben 61 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a devizakamat kifizetések 57 milliárd forinttal emelkedtek.
A központi költségvetés adóssága március végéig 1636 milliárd forint növekedéssel 42 334 milliárd forintot tett ki. A költségvetés hiányát finanszírozó nettó forintkibocsátás 1349 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás 256 milliárd forinttal növelte az adósságot. A forintnak az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 25 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét. MTI
