Más számítás alapján teszik közzé jövő keddtől az átlagbér-adatokat; ezentúl „a teljes munkáltatói kör” kerül a keresetstatisztikák fókuszába – közölte a KSH. A „fókuszba kerül” kifejezés alapján azonban nem egyértelmű, hogy ezentúl az így kiszámolt, az elmúlt években jellemzően 2,6-3,5 százalékkal alacsonyabb összeg lesz-e a „hivatalos” nemzetgazdasági átlagbér. A kérdés azért nem mindegy, mert a jogszabályok a Hivatalos Értesítőben közzétett, előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset függvényében határoznak meg bizonyos juttatásokat és kedvezményeket, például az országgyűlési képviselők alapilletményét, illetve a 25 év alattiak szja-kedvezményének felső határát. Lényeges tehát, melyik számítás képezi az itt közölt adat alapját.
Rákérdeztünk erre a KSH-nál, de csupán egy kétmondatos, kitérő választ adtak. Azt írták, „az átlagbér függvényében megállapított juttatások és kedvezmények összegének meghatározását a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, melyek rendelkeznek arról, hogy milyen esetben milyen statisztikai adatot szükséges figyelembe venni." Felhívták a figyelmünket arra is, hogy „valamennyi KSH által közölt adat hivatalos adat”.
Azt viszont nem közölték, hiába kérdeztük, hogy ezentúl melyik számítás alapján teszik majd közzé a nemzetgazdasági átlagbért a Hivatalos Értesítőben, vagyis ilyen értelemben melyik lesz a „hivatalos”.
A KSH eddig a legalább 5 fős foglalkoztatóknál dolgozó, teljes munkaidős alkalmazottak keresete alapján közölte a Hivatalos Értesítőben az előző évi havi, gyorstájékoztatóiban pedig az aktuális havi átlagbért. Utóbbi 2019 és 2022 között havonta 10-19 ezer forinttal magasabb összeg volt, mint az eddig csak kiegészítésnek tekintett, teljes munkáltatói körre számolt átlagkereset. Ennek oka, hogy csak egy szűkebb, 2,9 milliós, teljes munkaidős alkalmazotti kör keresetét átlagolták. A teljes munkáltatói körnél azonban 3,2 millió alkalmazott dolgozik napi 8 órában, a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb a fizetések pedig lehúzzák az átlagot.
A tavalyi évre bruttó 515 766 forintos átlagbért tett közzé a KSH. Az Országgyűlésről szóló törvény értelmében márciustól a képviselők ennek háromszorosát, azaz 1 millió 547 ezer forintot kapnak. A frakcióvezetőknek ennek duplája – 3 millió 94 ezer forint - jár, Kövér László házelnök a képviselői alapilletmény 2,7-szeresét, 4 millió 177 ezer forintot kap. Matolcsy György jegybankelnöknek az átlagkereset tizenkétszerese, 6 millió 190 ezer forint dukál. Orbán Viktor pedig miniszterelnöki juttatásán felül képviselői alapilletményt is kap: összesen 5 millió 724 ezer forintot.
A teljes munkáltatói körre vonatkozóan a 2022-es évre ugyanakkor bő 15 ezer forinttal alacsonyabb, 500 ezer forintos bruttó átlagot számolt ki a KSH. Ha ezzel kalkuláltak volna a képviselői fizetések megállapításánál, akkor azok „csak” 1,5 millió forintról indultak volna, Matolcsy György fizetése is „csak” 6 millió forint lenne, és Orbán Viktor is „csak” 5 millió 550 ezer forintot kapna. A képviselők és állami vezetők azonban az idei keresetük felől még biztosak lehetnek, hiszen azt már az előző évi átlagbér alapján emelték, a későbbiekre vonatkozó számítási alap pedig úgy tűnik, szintén rajtuk múlik majd.
A KSH a közleményében azzal indokolja a változtatást: kiemelten fontos számukra, hogy statisztikáik minél jobban megfeleljenek a felhasználói igényeknek. Ezért tavaly – kiegészítő információként – megkezdték a munkáltatók teljes körére vonatkozóan is a havi kereseti adatok publikálását. „A 2023. január vonatkozási hónaptól pedig a kereseti statisztikák fókuszába is a teljes munkáltatói kör kerül”. Ezt az adatot jövő kedden teszik közzé; ezt követően a KSH kereseti publikációja a munkáltatók teljes körén alapul. A korábbi elsődleges mutatószámot képviselő, legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek adatai is elérhetőek maradnak ugyanakkor.
Ahogy korábban lapunk felvetéseire reagálva, úgy most is az „adatszolgáltatói terhek észszerű szinten tartásával”, és a „hosszú idősoros összehasonlítás” lehetővé tételével magyarázta a KSH azt, hogy eddig miért a szűkebb körre számolt átlagbér volt fő mutatószáma. A bővebb, teljes munkáltatói kört lefedő számítás ugyanis 2019 óta rendelkezésre állt, de ezt eddig csak kiegészítő adatnak tekintették. Azt, hogy most mégis változtatnak, azzal indokolták: „mostanra kellően hosszú idősor áll rendelkezésre a munkáltatók teljes körére vonatkozóan is ahhoz, hogy az adatközlések fókuszába ez a kör kerülhessen”.
A mediánbér is „fókuszba” kerülhetett volna
A KSH szerint most már „kellően hosszú idősor” 4 évet ölel fel. Ugyanúgy 2019 januárjától elérhetőek azonban a KSH táblázataiban a medián keresetek is. Akár ez is „fókuszba” kerülhetett volna tehát, ráadásul a szakértők szerint jobban is mutatja a valós kereseti viszonyokat, hiszen a mediánbérnél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres, míg az átlagolásnál egy-egy magasabb bér torzítja a képet. A bruttó mediánbér a legalább 5 fős foglalkoztatók körében tavaly 403 111 forint volt, a teljes munkáltatói körnél pedig 388 943 forint. Vagyis csaknem 127 ezer forinttal kisebb összeg, mint a jelenlegi hivatalos bruttó nemzetgazdasági átlagbér. Ha ennek háromszorosában állapítanák meg a képviselői alapilletményt, akkor az „csak” 1 millió 167 ezer forint lenne, vagyis 380 ezer forinttal kevesebb, mint ami most jár.
