„Nem tudunk úgy változtatni, ha állandóan ismételgetjük, mennyire korrupt, nem európai, nem jogállami ez a rendszer” – Buborékban maradni vagy vállalni a piaci politizálást? Ez a kérdés...
Ma is szeretjük, ha az igazságot, a helyes utat mások hirdetik és mutatják meg nekünk. De vége a véleménymondók, a kulturális elit feltétlen tiszteletének. A társadalom egyre inkább elvárja, hogy a politika az emberek többségének értékrendjét, világképét igazolja vissza. Ami a populizmus számára könnyen teljesíthető elvárás, hiszen piaci módon léphet fel: megkapod tőlem, hogy neked van igazad, cserébe úgy uralkodok rajtad, ahogy akarok. A Petőfi köpönyege mögé bújni sem rest Orbán Viktor „mi a béke pártján vagyunk” szlogenje például ügyes politikai termék. Nem lehet hosszú, bonyolult gondolatmenet nélkül elmagyarázni, miért értelmetlen önmagában. A miniszterelnök számára persze van értelme, ennek a zseniálisan álnok „társadalmi-tudat-módosító” jelszónak köszönheti, hogy emberek milliós nagyságrendben hiszik, „ő majd megvéd minket”. A biztonság ígérete nélkül pedig nem lehet a tömegeket megnyerni.
