Vitézy Dávid szúrta ki a friss kormányhatározatban, hogy az új csoportos utazási kedvezmény igénybe vehető a Városligetből elköltöztetett Közlekedési Múzeumra is, amely egyelőre csak látványterven létezik.
De a nemzeti identitástudat erősítése sem maradhatott ki.
Az önkormányzatokkal közös működtetésű színházak 21,8 milliárd forint központi költségvetési támogatást kapnak a következő öt évre.
A miniszterelnök hétfőn megígérte, hogy segít a csőd szélére jutott sportegyesületen. Az erről szóló határozat már meg is jelent.
Összesen 28 olyan döntés született, amelynek még a címét sem árulják el.
Az egyik cél nyilvánvalóan az, hogy lehessen tartani a már amúgy is megemelt költségvetési hiánycélt.
Úgy tűnik, az Orbán-kormány ejti a Diákvárost, de megvágja a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán felmerülő települési igényeket, a mentőautó-beszerzéseket és a Lánchíd támogatását is.
Ehhez pedig Nagy Márton, Gulyás Gergely, Tuzson Bence, Varga Mihály, Lantos Csaba és Rogán Antal közreműködésére is szükség van.
De a Lánchidat, a Váralagutat, az operaház működési költségeinek kiegészítő támogatását és a Fudan Egyetemet érintő döntések is megjelentek.
Csak egy botrányos eset kényszerítette rá a kabinetet, hogy foglalkozzon a kérdéssel, amelyről a Népszava számolt be elsőként.
Miért fontosabb, hogy mindenhova lakóparkokat építhessenek, mint az, hogy az alulfizetett állami alkalmazottak megfizethető áron egy hétre elvigyék a családjukat pihenni? – firtatja a politikus.
A kabinet a költségvetés hiányszámát és a bevételi számait nem módosíthatja saját hatáskörben, így a tervezett kiadások átcsoportosításával igyekszik mozgásteret biztosítani magának. Tologatja a hiányt.
Csak akarni kell.
A minősítés sok esetben érthető, hiszen a határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk szerepelhetnek, de a törvény szerint belefér „Magyarország gazdasági tevékenysége” is.
Fauszt Zoltán nem tud félreugrani a milliárdos állami megrendelések elől.
Egy nem nyilvános kormányhatározat a minisztériumoknál szab meg egy kvótát a kiválasztottaknak. Mindeddig a kormányfő magánál tartotta a döntés jogát.
Ez derült ki egy 2022-ben kiadott, nem nyilvános kormányhatározatból. A miniszterelnöknél 38 esetben kezdeményezték, hogy valaki extra juttatást kapjon, de a kormányfő csak 22 esetben adott engedélyt erre.
Noha korábban ezeket elhalasztották, most a folytatás mellett döntöttek.
A kabinet nem nézhette tétlenül az energiaárak emelkedését, a milliárdokért felújított zuglói Róheim-villa többletköltségeit már át is utalta a működésért tavasztól felelős Sándor-palota javára.
Idén és jövőre együttesen csaknem 700 millió forintba kerül majd az úgynevezett emelt biztonságú osztályok kialakítása.
De szóba került az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége, valamint az embereket gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója is.
„Gazdaságilag hitelesnek kell lenni, és be kell tudni mutatni, hogyan térül meg társadalmilag a támogatás” – osztotta meg a sikeres magyarországi vállalkozás titkát korábban Bárány László.
Aki kíváncsi, hamar megöregszik.
Eközben Boros Imrétől, a Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsának tagjától megtudhattuk, hogy Magyarország a bank első számú részvényese, egyben Oroszország szövetségese.
Hogy a Terrorelhárítási Központ végre megépíthesse a helyén az új műveleti komplexumát.
A portál egyelőre több tucatnyi döntést perelt ki, de 2010 óta az 1800-at is meghaladta a nyilvánosság elől elzárt információk száma.
Navracsics Tibornak és Lantos Csabának lesz feladata az ügyben.
A határozat szerint az Orbán-kormány a kétlépcsős béremelés első ütemére 2023. július elsejétől, a másodikra pedig 2024. március elsejétől kerít sort.
A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeknek az egyházi fenntartású köznevelési intézményekkel azonos mértékű támogatást kapnak.
Orbán Viktor állítólag szeretne „rendet vágni”.
