Az egyik cél nyilvánvalóan az, hogy lehessen tartani a már amúgy is megemelt költségvetési hiánycélt.
Úgy tűnik, az Orbán-kormány ejti a Diákvárost, de megvágja a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán felmerülő települési igényeket, a mentőautó-beszerzéseket és a Lánchíd támogatását is.
Ehhez pedig Nagy Márton, Gulyás Gergely, Tuzson Bence, Varga Mihály, Lantos Csaba és Rogán Antal közreműködésére is szükség van.
De a Lánchidat, a Váralagutat, az operaház működési költségeinek kiegészítő támogatását és a Fudan Egyetemet érintő döntések is megjelentek.
Csak egy botrányos eset kényszerítette rá a kabinetet, hogy foglalkozzon a kérdéssel, amelyről a Népszava számolt be elsőként.
Miért fontosabb, hogy mindenhova lakóparkokat építhessenek, mint az, hogy az alulfizetett állami alkalmazottak megfizethető áron egy hétre elvigyék a családjukat pihenni? – firtatja a politikus.
A kabinet a költségvetés hiányszámát és a bevételi számait nem módosíthatja saját hatáskörben, így a tervezett kiadások átcsoportosításával igyekszik mozgásteret biztosítani magának. Tologatja a hiányt.
Csak akarni kell.
A minősítés sok esetben érthető, hiszen a határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk szerepelhetnek, de a törvény szerint belefér „Magyarország gazdasági tevékenysége” is.
Fauszt Zoltán nem tud félreugrani a milliárdos állami megrendelések elől.
Egy nem nyilvános kormányhatározat a minisztériumoknál szab meg egy kvótát a kiválasztottaknak. Mindeddig a kormányfő magánál tartotta a döntés jogát.
Ez derült ki egy 2022-ben kiadott, nem nyilvános kormányhatározatból. A miniszterelnöknél 38 esetben kezdeményezték, hogy valaki extra juttatást kapjon, de a kormányfő csak 22 esetben adott engedélyt erre.
Noha korábban ezeket elhalasztották, most a folytatás mellett döntöttek.
A kabinet nem nézhette tétlenül az energiaárak emelkedését, a milliárdokért felújított zuglói Róheim-villa többletköltségeit már át is utalta a működésért tavasztól felelős Sándor-palota javára.
Idén és jövőre együttesen csaknem 700 millió forintba kerül majd az úgynevezett emelt biztonságú osztályok kialakítása.
De szóba került az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége, valamint az embereket gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója is.
„Gazdaságilag hitelesnek kell lenni, és be kell tudni mutatni, hogyan térül meg társadalmilag a támogatás” – osztotta meg a sikeres magyarországi vállalkozás titkát korábban Bárány László.
Aki kíváncsi, hamar megöregszik.
Eközben Boros Imrétől, a Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsának tagjától megtudhattuk, hogy Magyarország a bank első számú részvényese, egyben Oroszország szövetségese.
Hogy a Terrorelhárítási Központ végre megépíthesse a helyén az új műveleti komplexumát.
A portál egyelőre több tucatnyi döntést perelt ki, de 2010 óta az 1800-at is meghaladta a nyilvánosság elől elzárt információk száma.
Navracsics Tibornak és Lantos Csabának lesz feladata az ügyben.
A határozat szerint az Orbán-kormány a kétlépcsős béremelés első ütemére 2023. július elsejétől, a másodikra pedig 2024. március elsejétől kerít sort.
A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeknek az egyházi fenntartású köznevelési intézményekkel azonos mértékű támogatást kapnak.
Orbán Viktor állítólag szeretne „rendet vágni”.
Pénzügyminisztériumi fejlesztésekre plusz 26 milliárd, kormányzati kommunikációra 5,5 milliárd, egyházi támogatásokra több mint 4 milliárd forint jut.
Varga Judit új feladata annak vizsgálata, hogyan avatkozhatnánk be a bírósági eljárásba.
Éjszaka jelent meg az erről szóló kormányrendelet.
Még az idei költségvetésből jönnek a támogatási pénzek az egyházaknak. A legtöbbet a katolikusok kapják, de a reformátusoknak is jut.
A kabinet a jelek szerint megint gumifogalmak mögé bújva költ.
