kormányhatározat;titkosítás;

Egyre több döntést rejteget az Orbán-kormány, tavaly több mint 500 nem nyilvános vagy titkosított határozat született

Az elmúlt években több ezer nem nyilvános határozat született, ugyanakkor a Tisza Párt programja szerint felülvizsgálnák ezeket, és ahol nemzetbiztonsági ok nem zárja ki, feloldanák a titkosítást.

Harmincnyolc százalékkal több nem nyilvános, illetve hosszú időre titkosított kormányhatározat született 2025-ben, mint egy évvel korábban – derül ki a hvg közérdekű adatigényléséből.

Tavaly 546 ilyen döntést hozott az Orbán-kormány, amely az összes döntés 48 százaléka, miközben a Magyar Közlönyben 596 kormányhatározat jelent meg, noha sokan ezt tekintik a teljes mennyiségnek, pedig ez csupán az összes tavalyi határozat fele.

A Magyar Közlönyben nem szereplő, 500-at meghaladó számú döntés között 27 különleges kormányhatározat is található. Ezeket nem hozták nyilvánosságra, tartalmukat a kabinet tagjain kívül csak egy szűk kör ismerheti, és azokról nem beszélhetnek, mert ez több év börtönbüntetés kockázatával jár. Az úgynevezett háromezres kormányhatározatok esetében a cím és a tartalom egyaránt titkos. A háromezres kormányhatározatok tartalma „nemzeti minősített adat”, ezért a darabszámon túl nem ismert róluk részlet. Ezeket 10, 20, illetve „Szigorúan titkos!” minősítés esetén 30 évre titkosítják, utóbbi kétszer meghosszabbítható, így akár 90 évig is zártan kezelhetők; indokként hadititok, nemzetbiztonsági érdek vagy a törvényben szereplő „Magyarország gazdasági tevékenysége” is megjelölhető.

Tavaly 27 ilyen döntés született, ami eggyel kevesebb a 2024-es adatnál; a NER 15 éve alatt a csúcs 2021-ben volt 38 darabbal, 2022-ben 24-et hoztak, azóta enyhe emelkedés látható. A HVG adatigénylése szerint a nem titkos, de nem nyilvános határozatok közül tavaly a kétezresekből volt több, szám szerint 419.

A kétezres és négyezres határozatok emelkedő száma azt jelzi, hogy az Orbán-kormány több döntését nem hozza nyilvánosságra, miközben ezek 20 évig döntés-előkészítő iratnak minősülnek, így közérdekű adatként sem kell automatikusan kiadni őket. Az időkorlát lejárta után sem mindig hozzáférhetők, mivel a kormányzat olykor csak bírósági kötelezésre adja ki ezeket.

Az elmúlt években több ezer nem nyilvános határozat született, ugyanakkor a Tisza Párt programja szerint felülvizsgálnák ezeket, és ahol nemzetbiztonsági ok nem zárja ki, feloldanák a titkosítást.

A belügyi államtitkár szerint Magyar Péter pártjának a gondolkodása embertelen és életellenes.