Véget ért az az időszak, amíg a kormányzati szerveknél kizárólag Orbán Viktor kormányfő személyes jóváhagyásával lehetett pluszjuttatást adni – írja az rtl.hu kiemelve, hogy néhány hónapja már a minisztériumok dönthetnek az extra pénzekről egy bizonyos létszám erejéig. A portál arról értesült, hogy egy nem nyilvános határozat alapján minden minisztériumnál meghatároztak egy kvótát a teljesítmények elismerése mellé járó pénzekről.
Az rtl.hu birtokába jutott táblázat szerint a legtöbben, 300-an a Miniszterelnökségen kaphatnak pluszjuttatást, igaz ott dolgoznak a legtöbben is, csaknem 3200-an. A Belügyminisztérium 1616 dolgozójából 116 lehet a kiválasztott, és dobogós helyen áll a Kulturális és Innovációs Minisztérium, ahol az 570-eslétszámhoz képest jóval nagyobb arányban részesülhetnek némi többlet pénzben, összesen 98-an. A Honvédelmi Minisztériumnál és az Igazságügyi Minisztériumnál szerények a lehetőségek, ugyanis előbbi tárcánál 609 emberből 15-en, utóbbinál 620 dolgozóból mindössze tízen érdemelhetnek ki pénzeket a fizetésen felül.
– A döntést ismét egy úgynevezett 4000-es kormányhatározatban rögzítették: ezek a jogszabályok ugyan nem titkosak, de nem is nyilvánosak, pedig tartalmuk több tízezer embert is érinthetnek. Így határoztak arról is, hogy a kvótán felül is adható extra pénz például a rendészeti szervek hivatásos dolgozóinak, a hivatásos katonáknak, valamint a kulturális, szakképzési és felsőoktatási szakterületen dolgozóknak. Arról, hogy amióta a kormányhatározat él, mekkora összeget fizettek ki az érintetteknek, a Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt az rtl.hu kérdésére.
Saját ígéretét cáfolja az Orbán-kormány, több mint 2600 fős létszámleépítést rendelt el a közigazgatásbanA portál utalt lapunk idén júniusi cikkére, amelyben megírtuk: saját ígéretét cáfolva az Orbán-kormány, több mint 2600 fős létszámleépítést rendelt el a közigazgatásban, és a köztisztviselők eltávolítása már meg is kezdődött. – Az így megspórolt pénzt béremelésekre költötték, ez azonban csak azt tette lehetővé, hogy 10 százalékkal növeljék a fizetéseket, további öt százalékról pedig a munkáltató dönthetett” – mondta az rtl.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Hozzátette hogy ugyan legalább 25 százalékos fizetésemelést követelnek a kormánytól, az állami szolgálat jelenleg gyakran a dolgozói szegénységgel egyenlő, és egy viszonylag szűk kört leszámítva a többségnek nem éri meg a közigazgatásban dolgozni.
Több száz állást nem töltöttek be a közigazgatásban, így az Orbán-kormány fogta magát és inkább megszüntette őket