A kormány egy titkos, úgynevezett 4000-es kormányhatározatban a minisztériumoknál és háttérintézményeiknél összesen 2614 álláshely megszüntetését rendelte el - derül ki az Országgyűlés előtt levő jövő évi költségvetéshez pénteken benyújtott úgynevezett fejezeti indoklásokból.
A 4042/2023-as számú kormányhatározatról van szó, amelynek tartalmáról semmit nem lehet tudni, de szinte minden tárca költségvetési tervezetében a miniszterek erre a létező, ám nem nyilvános kormányhatározatra hivatkozva mutatják be, hogy a tárcájuknál és annak háttérintézményeinél mennyivel kell csökkenteniük a létszámot.
Az elbocsátások nem előzmény nélküliek. Május közepén a Kormányzati Tájékoztatási Központ kiadott egy közleményt, amely szerint a kabinet úgy teremti elő a minisztériumi kormánytisztviselői béremelés fedezetét, hogy elrendeli a minisztériumi álláshelyek 10 százalékának elvonását, és az ezáltal felszabaduló bértömeg fordítható az illetmények emelésére. Az akkori közlemény szerint ez a gyakorlatban létszámstopot jelentett volna, azaz leginkább a betöltetlen, üres minisztériumi álláshelyek bérfedezete teremtett volna lehetőséget a béremelésre, tömeges elbocsátás nem várható – azonban a kormányzati PR-szöveget a való élet már megcáfolta.
Tízszázalékos létszámleépítés az ára, hogy béremelést kapjanak a kormánytisztviselőkA héten a hvg.hu írta meg, hogy a Magyar Államkincstárnál (MÁK) már 661 főnek mondtak fel a napokban, pontosabban a munkáltatói jogok gyakorlója erre sem vette a fáradságot, hanem a felmondásról szóló értesítéseket az alkalmazottak ügyfélkapuira küldték ki. Az államkincstárnál kezdődött elbocsátások csak az első lépések lehetnek, ugyanis a költségvetési törvényjavaslatból az derül ki, hogy további 2000 álláshelyet szüntetnek meg a minisztériumokban, illetve a költségvetési szerveknél. A Magyar Államkincstárnál idén 6029 dolgozó volt ez az engedélyezett létszám 2024-ben 5425 főre csökken, vagyis a kormány „csak” 604 fős létszámleépítést rendelt el, ezzel szemben a HVG információi szerint 661 főt terveznek elküldeni, vagyis valamilyen megfontolásból túlteljesítették a kormányhatározatot.
Elfelejtett szólni a kormány, de kirúgtak 661 embert a Magyar ÁllamkincstártólA költségvetési adatokból kiderül, hogy a legnagyobb elbocsátásra így a MÁK-nál kerül sor, ami annyiban nem meglepő, hogy ez az egyik legnagyobb létszámú költségvetési intézmény. Van persze nagyobb intézmény is, rögtön a Pénzügyminisztérium felügyeletet alatt. A Nemzeti Adó és Vámhivatalban összesen 18 520 dolgozhatnak jövőre, ám a 4042-es kormányhatározatra hivatkozva itt egyetlen főt sem bocsátanak el, mindössze 30 főt helyeznek át más tárcához. Így nem lehet tudni, hogy mi a logikája az 5-20 százalékos létszámleépítésnek.
Lapunk gyűjtése szerint több száz főt fognak elküldeni az Oktatási Hivatalból és a Klebelsberg Központból – a költségvetési adatok szerint a területen 533 fős létszámleépítésre kerül sor az év végéig, de a nemzeti parkok munkatársai közül 135-nek az álláshelye szűnik meg – ez pontosan 10 százalékos létszámleépítést jelent az 1344 fős testületnél.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésügyi Intézet (OGYÉI) az átlagnál sokkal nagyobb létszámcsökkentést szenved el: itt a 437 fős állományi létszámot 80 fővel kell csökkenteni – ez az álláshelyek 18 százalékát érinti.
Nemcsak a minisztériumi háttérintézményeknél lesznek elbocsátások, hanem majd' minden tárcánál: a külügyben 102 álláshely szűnik meg, ez a minisztérium létszámának 10 százaléka, igaz az 1590 nagykövetségi helyet nem érinti leépítés, így számolva a tárca megússza öt százalékos álláscsökkentéssel. A Miniszterelnöki Kabinetirodában viszont 162 álláshely szűnik meg, ami 15 százalékos csökkentés. Ugyanakkor a Honvédelmi Tárca arról számolt be, hogy ugyan a vonatkozó határozat szerint 68 álláshelyet kell megszüntetni, de végül egyetlen embert sem küldenek el, mert más feladatokra kaptak új álláshelyet.
Az álláshelyek megszüntetése nem jelenti azt, hogy az mind be is van töltve, így az első lépésben ilyenkor az üreseket szüntetik meg. Azonban ez nem ad túl nagy mozgásteret, ugyanis a minisztériumokban az ilyen álláshelyek, ha fél évig nincsenek betöltve, akkor automatikusan megszűnnek – hívták fel lapunk figyelmét közigazgatási szakértők. A másik megoldás a nyugdíjba vonulók álláshelyének megszüntetése, be nem töltése, ám feltehetően nincs egyetlen olyan költségvetési intézmény ahonnan a dolgozók 10 százaléka nyugdíjba vonulna a következő fél évben, vagyis valódi elbocsátások nélkül nem lehet a kormányhatározat végrehajtását megúszni, ezt jelzik a Magyar Államkincstárban már megkezdett elbocsátások.
Titkos kormányhatározatok
A kormányhatározatok nem számítanak jogszabálynak, ezek általában valamilyen feladatot szabnak a kormányzati szerveknek. Az 1000-es számú kormányhatározatok nyilvánosak, megjelennek a Magyar Közlönyben. Ezekből lehet arra következtetni – szemben a Kormányinfón elhangzottakkal –, hogy egy-egy kormányülésen valójában mivel foglalkozik a kormány. A 2000-es jelzésű határozatok ugyan nem tartalmaznak minősített adatot, de azokat a kormány ma már nem is hozza nyilvánosságra, ezek általában közvetlen feladatot adnak egy-egy közigazgatási szervnek. A 3000-es kormányhatározatok a minősített adatokat, valódi államtitkokat érintő dokumentumok, ezek csak papíron léteznek. A 4000-es határozatok intézményét a kormány 2018 után hozta létre, ezekben szabályozza a kormány a létszámgazdálkodási kérdéseket. A határozatok nem nyilvánosak, bár valódi államtitkokat nem tartalmaznak.
