Március közepétől kezdtek el szállingózni a levelek az évekkel ezelőtt bontásra ítélt Hős utcai lakótömb még megmaradt lakástulajdonosainak. A borítékokban a budapesti főispán végzése lapult, amelyben arra kötelezte a tulajdonosokat, hogy „ingatlanuk forgalmi értékének megállapításához készülő előzetes szakértői véleményhez szükséges helyszíni szemléhez biztosítsák a bejutást” a megjelölt napon. Fellebbezésnek, időpont módosításnak, jogorvoslatnak nem volt helye.
A levélből az is kiderült, hogy a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérte erre a főispánt, méghozzá a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexumának megvalósítása érdekében. Jogalapként két kormányhatározatot említ a kormányhivatal. Az első, még 2020-ban kelt és a komplexum megvalósításáról szól, amelyben az Orbán Viktor vezette kabinet a belügyminisztert és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert bízta meg a X. kerületi Hős utca 15/A–B számú ingatlan átadásával kapcsolatos tárgyalások lebonyolításával. A határidő 2020. szeptember elseje volt.
A másik kormányhatározatnak azonban csak a száma ismert: 2024/2023, a pontos tartalma nem. A kétezres sorszámú kormányhatározatok ugyanis afféle „féltitkos” dokumentumok. Nem tartalmaznak ugyan „minősített adatokat”, mint a háromezres határozatok, de nem is tartoznak a kötelezően közzéteendő, teljesen nyilvános ezres sorszámot viselő kormánydöntések közé. A kétezres sorszámozásúak afféle szürke zónás kormánydöntések, amelyek nem titkosak, de nem is kerülnek be a Magyar Közlönybe. Ilyen féltitkos határozat ad most felhatalmazást arra, hogy a Hős utcai krízistömbben az eddigi minisztériumi, önkormányzati és egyéb próbálkozások ellenére ott ragadt több mint félszáz tulajdonos ingatlanát kisajátítsák. Az épületek helyén pedig megépülhet végre a TEK oly régóta vágyott több milliárdos „műveleti komplexuma”.
„Elviselhetetlen itt az élet a hátrahagyottaknak” – Elköltöttek rá kétmilliárdot, de a Hős utcai gettót nem sikerült felszámolniA bontáshoz vezető úton az ingatlanok igazságügyi szakértői becslése az első lépés. Ennek alapján tesz majd vételi ajánlatot az MNV. Ha a lakástulajdonos nem fogadja el a felkínált összeget, akkor kezdetét veszi a kisajátítási eljárás. (Ilyen zajlik most ipari méretben a Budapest-Belgrád vasút építése által érintett ingatlanok esetében a Pest megyei kormányhivatal vezényletében, amelyről korábban szintén beszámoltunk a Népszavában.) A Hős utcai szegregátumban kint járt értékbecslők semmilyen tájékoztatást nem adtak a lakóknak a szakértői vélemények elkészítésének határidejéről, mint ahogy a folyamat további lépéseiről sem kaptak tájékoztatást. A korábbiak alapján azonban aligha kapnak annyit, amiből akárcsak egy kalyibát is vehetnének maguknak.
A két H-alakú épület 317 lakásának csaknem fele volt magántulajdonban 2016-ban. A többi javarészt önkormányzati, kisebb részben állami bérleményként működött. A Kőbányai Önkormányzat 2017 végén 2,1 milliárdot kapott Belügyminisztériumtól a szegregátum felszámolására. A kerület első körben 4,2 milliót ajánlott a tulajdonosoknak, végül saját számításaik szerint átlag 6,3 milliót fizettek lakásonként. A tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szereztek meg. (Sokkal többet akartak így, de 38 esetben a kormányhivatal, 11 esetben a bíróság mondott nemet.) A kerület végül összesen 1,91 milliárdot költött el a befejezetlen telepfelszámolásra. A tömb ötven lakásában egy éve még nyolcvanan éltek, ebből két tucat gyerek.
Az elmúlt években a Hős utca a nyomor egyre mélyülő bugyrává vált, ahol a szegénység, a kitaszítottság és a reménytelenség malomkövei között ma is több tucatnyian őrlődnek. A javarészt kibelezett, ablak, ajtó nélküli, aládúcolt függőfolyosós épületek a senki földjévé váltak, ahol bármi lehetséges. Tavaly ősszel 400 ezer forintjáért öltek meg és gyújtottak fel itt egy idős asszonyt a saját lakásában. Évek óta várta, hogy kivásárolják onnan és új életet kezdhessen egy korábbi Hős utca szomszéd ráhagyományozott macskájával egyetemben. De nem jutott ki onnan élve. A Hős utca törvényen kívüli árnyékvilága a hivatalok vakfoltjává vált.
Mintha mindenki attól tartana, hogy már az is bepiszkítja, ha foglalkozik az üggyel. Hűtlen kezeléstől tartva nem mozdul az önkormányzat, mossa kezeit a Belügyminisztérium, még a szociális ellátórendszer is távol tartja magát innen, nem akarva belekeveredni egy ilyen átpolitizált ügybe.
De az ellenzéki pártoknak se volt ez több választási ígéretnél – összegez keserűen Molnár Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke. Mint mondja: cselekvés helyett inkább rájuk civilekre testálnák a feladatot. De ők önkéntesek, nincs erre se emberük, se milliós forrásaik. A szociológus azt is erősen vitathatónak tartja, hogy az önkormányzat mélyülő lakhatási válság idején mond le több száz olcsó lakhatást jelentő garzonról.
A lakástulajdonosok számára néhány hónapon belül vagy a kisajátítás vagy a lakásalappal kötött alku eredményeként lezárulhat az évekkel ezelőtt indult kálvária. De a házban sok önkényes lakásfoglaló és albérlő is lakik. Velük kapcsolatban koncepció sincs. Ám attól, hogy nem vesznek róluk tudomást, még léteznek – mutat rá Molnár Zsuzsanna. S ha innen elzavarják őket a megkapaszkodás lehetősége nélkül, felbukkannak máshol, talán még rosszabb állapotban. Még kevesebb eséllyel a normális életre.
