A kormány szerint új, a fizetésképtelenségi eljárásokat érintő szabályozás megalkotására van szükség – derül ki a csütörtök este közzétett Magyar Közlönyben megjelent határozatból.
A dokumentum alapján a szabályozás elősegítené
a nemzetgazdaság versenyképességét és hazánk nemzetközi megítélését javító, a befektetői hajlandóságot növelő és a hitelezői érdekek védelmét segítő, új fizetésképtelenségi rendszer megalkotását,
rugalmas, egységes, korszerű, az európai uniós elvárásoknak is megfelelő, szigorúbb felelősségi rendszeren alapuló, új fizetésképtelenségi eljárás bevezetését,
a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő, a fizetésképtelen, illetve a törvénysértően működő gazdálkodó szervezetek reorganizációját vagy a gazdasági életből, az állami nyilvántartásokból történő gyors, költséghatékony kivezetését,
a számviteli tudatosság és az e-beszámoló rendszer fejlesztését,
a gazdálkodó szervezetek fizetésképtelenné válásának felismerését lehetővé tevő, állami jelzőrendszer felállítását,
a digitális térben történő ügyintézés és szolgáltatások nyújtásának segítését, az adminisztratív terhek csökkentését,
az új fizetésképtelenségi rendszerhez kapcsolódó hatósági nyilvántartások, szakrendszerek és adatbázisok összekapcsolását,
az államot terhelő költségek mérséklését, az adó- és járulékbevételek növelését, a gazdálkodó szervezetek sikeres reorganizációjánál a vagyonvesztés csökkentését,
valamint szükségképpeni állami tulajdonszerzés esetén a tehermentes szerzés biztosítását.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt határozat ezért
felhívja Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter bevonásával dolgozza ki a törvényjavaslat tervezetét.
Emellett tegyen javaslatot a kapcsolódó jogszabály-módosításokra, és mindezekről készítsen előterjesztést.
Nagy Mártonnak emellett Tuzson Bence, Varga Mihály és a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal bevonásával fel kell mérnie, hogy a már rendelkezésre álló vagy fejlesztés alatt lévő informatikai rendszereken túl milyen további informatikai fejlesztésekre, illetve milyen költségigényű informatikai infrastruktúrafejlesztésre van szükség az új törvény szerinti rendszer kialakításához.
A miniszterek minderre 2025. június 30-ig kaptak időt.
A kormány Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, valamint Nagy Lászlót, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét arra kéri, működjenek közre a felmerülő informatikai fejlesztési igények meghatározásában.
