„Hasonló léptékű átalakulásra vagy forradalomra van szükség, mint a XX. század elején, hogy a demokráciát működőképessé tegyük”

Mire lenne szükség ahhoz, hogy a liberális demokrácia tartósan meg tudja védeni magát az illiberális szélsőségektől? Erre a kérdésre keresi a választ Scheiring Gábor közgazdász, szociológus, volt országgyűlési képviselő, a Georgetown University Katar tanára egy nemrégi írásában, amely Miért veszít újra és újra a demokrácia az illiberalizmussal szemben címmel jelent meg az Új Egyenlőség oldalán. A szerzővel helyzetértékelése és a megoldási lehetőségek kapcsán beszélgettünk.

Kormány-, rendszer-, korszakváltás

Az orbáni rendszer-visszaváltás technikájának lényege a demokrácia intézményeinek részben megbénítása, részben a hatalom általi elfoglalása, a hatalmi ágak összemosása, valamint a nyilvánosság minél nagyobb mértékű korlátozása. 

Magyarországon ma egypárti és egyszemélyi uralom van, és ha nincs demokratikus választás, csak fájdalmasabb gyógymódok jönnek számításba

Sok vita folyik arról, minek nevezzük a jelenlegi magyar rendszert, amelyet a miniszterelnök illiberális demokráciának tart. Mennyire fér bele egy demokráciaértelmezésbe, mennyire mutat autoriter jegyeket. Tóth Gábor Attila jogásznak, a Debreceni Egyetem docensének nemrég megjelent könyve már címével is határozott választ ad a kérdésre: Nemdemokrácia. Az alkotmányjogi patológia és terápia alapjai. A mű nem ragad le a magyar példánál, a polgári demokrácia megbetegedésének több modelljét is vizsgálja. Nem a Fidesz találta fel a spanyolviaszt. A szerzővel beszélgettünk a hazai diagnózisról és a gyógyulás lehetőségeiről.

Szabad szemmel: Orbán gyengébb lehet annál, mint amilyennek látszik

Egyelőre a levegőben lóg a magyar kormányfő jövője.

Varsó is elesik

Tíz év

Fukuyama: A populista politikusok belebukhatnak a járványba

A Stanford Egyetem professzora szerint a jó kormányzás és a nemzeti identitás egyaránt fontos a liberális demokrácia sikere szempontjából.

Vírusszínház

Kácsor Zsolt: A hős a kardot ki se rántja

"Hirtelenjében nem jutott eszébe, hogy őneki az anyukáján kívül ki lehet immár a haza."

Orbán haveri kapitalizmusáról ír a Freedom House

Arch Puddington tanulmánya nyolc fejezetből áll, hét fejezetben Magyarország csak említés szintjén kerül elő. Az ötödikben viszont hazánk és főleg Orbán Viktor főszereplővé lép elő: ez a fejezet az illiberális demokráciáról szól.

Az irányváltás esélyei

Demokratikus példabeszéd

Keletre vagy Nyugatra nyissanak a vállalkozások?

Magyarországnak érdeke a keleti nyitás, de piaci és nem ideológiai alapon - nagyjából ebben az egy kérdésben értett egyet a Polgári Platform, az Eötvös Klub és a Szabad Piac Alapítvány négy meghívott vendége. A Nyugati nyitás konferencia egyebek mellett azt boncolgatta, milyen gazdasági és társadalmi felépítés felel meg az országnak, illetve arról cseréltek eszmét, hogy valóban sikeresebbek-e az illiberális demokráciák. A konferenciát szervező civil szervezetek szerint a jelenlegi kormány keleti nyitás programja ellentétes az ország érdekeivel. Úgy vélik, hogy illiberális demokrácia helyett liberális demokráciára van szükség, amelyben fontos az egyén felelősségvállalása, a tulajdon tisztelete és a jogállamiság megteremtése.

Környezet, igazság, alkotmány

Éppen itt lenne az ideje, hogy a baloldali ellenzék felfedezze azokat a húsbavágó igazságtalanságokat, amelyek egyrészt felfoghatóak a liberális demokrácia kudarcának, de előrevetítik azt is, hogy miként tehet még jobban tönkre embereket, sorsokat egy illiberális rendszer. A környezeti igazságosság kérdése pont ilyen.