„Anonymus vérszerződésről ír, ám valószínűleg nem ugyanerről az eseményről szól”

Bollók Ádám régész, történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutatója, a Történeti Korok Régészete Osztály vezetője. B. Szabó Jánossal közösen írott, A császár és Árpád népe című könyve 2022-ben jelent meg; a kötet a (Bíborbanszületett) VII. Konstantin bizánci császárnak tulajdonított De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról – DAI) című államelméleti munkát, a korai magyar történelem egyik legfontosabb forrását vizsgálja, értelmezi újra. A szerzővel a könyvben felvetett témákról beszélgettünk.

„Van néhány hun kori sírunk, de ez vajmi kevés az elméletekhez”

A Science Advances című vezető nemzetközi tudományos folyóiratban december 18-án jelent meg egy magyar tudósok összefogásából megvalósult kutatás angol nyelvű közleménye. A fő megállapítás az, hogy a Bajkál-tó vidékéről érkezett avar elit vezetésével ideérkezettek hoztak magukkal valakiket, akiket az idefelé úton szedtek össze. Ami nagyon érdekes, hogy közöttük folyamatosan kimutatható a keveredés, ugyanakkor itt, a Kárpát-medencében, a Kárpát-medencei európai lakossággal szinte egyáltalán nem.

„Halvány fogalmunk sincs arról, hogy a honfoglaló törzsek milyen nyelven beszéltek”

Augusztus 20-án mutatta be a Duna Televízió Az Árpádok felemelkedése című történelmi dokumentumfilmet, amelyet Bárány Krisztián rendezett és amelynek „műsorvezetője" Sudár Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa volt. De természetesen annál jóval több: tanácsadó, szervező ötletadó és még sok minden, ami egy olyan ismeretterjesztő filmhez szükséges, amely az iskolásoktól a történészkollégákig mindenkihez szól. Sudár Balázs nemcsak történész, filmes múltja is van; a Lovakon, nyergekben című, ugyancsak a magyar régmúlttal foglalkozó film tanácsadója, egyik eszmei inspirálója volt. Ezen kívül aktív résztvevője a hazai hagyományőrző mozgalomnak.

Árpád népe – A legújabb ásatások legfrissebb eredményei

Mi van a magyar őstörténeti domb túloldalán? - Interjú Zsoldos Attila történésszel

A magyar államalapítás koráról, az első Árpád-házi királyokról kérdeztük Zsoldos Attilát, a MTA rendes tagját, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete kutatócsoportjának történészét.

A honfoglalók genetikai öröksége nem veszett el

A honfoglalók első generációs csoportja leginkább a mai baskírokhoz hasonlított – állítja Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Genetika Tanszékének egyetemi docense. A magyarság őstörténetének neves kutatója szerint a honfoglalók genetikai örökségének körülbelül 4-5 százalékban ma is megvan bennünk.

„Nem úgy történt, hogy a törzsi tanács elhatározta, holnap költözünk” – A honfoglalástól az államalapításig (2.)

Ha a magyar történelem hiteles információkban legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk második részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

Alternatív őstörténet

„Vegyes társaság volt” – A honfoglalástól az államalapításig (1.)

Ha a magyar történelem – hiteles információkban – legszegényebb évszázadát vizsgáljuk, óhatatlan, hogy ne a honfoglalással kezdjük és az államalapítással zárjuk a témát. Interjúnk első részében Révész László professzor, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa világít bele a régészet fényszórójával ennek az évszázadnak a sűrű homályába.

A honfoglaló magyarság erős szálakkal kötődik a Volga-Urál régióhoz - derül ki egy nemrég publikált tanulmányból

A Volga-Urál vidéki, magyarokhoz köthető temetők és a Kárpát-medence középkori lakossága egyértelműen összekapcsolható.

Mit tudunk a székelyekről a tudomány mai állása szerint? - Klima László régész és nyelvész válaszol

A székelyek eredete, nyelve, rokonsága, illeszkedése a magyar néphez nem kevés vitára ad okot a tudományos világban éppúgy, mint a közvélekedésben. A történészek körében uralkodó többségi vélemény szerint a székelyek a volgai bolgárok egyik csoportjával, az eszkilekkel azonosak, és Árpád népének bejövetele előtt már a Kárpát-medencében éltek. Ezt a muszlim geográfiai irodalom egyik adatára és a magyar krónikás hagyományra alapozzák. Az utóbbi évtizedben archeogenetikai vizsgálatok is indultak Erdélyben és másutt a székelység eredetének tisztázására, s a tudományos közlemények nyilvánosságra hozatala után nyilván további viták lesznek e kérdésben. Addig is érdemes körbetekinteni: mit tudunk a székelyekről – ahogy mondani szokás – a tudomány mai állása szerint. Kérdéseinkre Dr. Klima László régész, nyelvész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudomány Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének tudományos főmunkatársa válaszol.

„Én, aki ember vagyok” – Kik vagyunk, mi magyarok, és mi a nevünk?

Hogyan alakult ki önelnevezésünk és mióta használjuk? Miért neveznek minket másként mindazok a népek és nemzetek, amelyekkel eddigi történelmünkben találkoztunk?

Mi az archeogenetika? Elődeink bennünk vannak (1.)

Hun és magyar

Fehérek között…

Koponyatorzítással jelezték az összetartozást a hun korban

A testmódosító eljárást, amely a Kárpát-medencében zajló népvándorlás során az eltérő kulturális hátterű csoportok közösséggé formálását szolgálta, csecsemőkorban végezték.

Csiky Levente: A honfoglalás István megkoronázásával zárult

Hűha, kiderült: mindannyian migránsok vagyunk

Hát kérem, a tudományos - és nem politikusi - alapon alátámasztott tények szerint a honfoglaló népesség anyai ági genetikai öröksége nagyon heterogén, és jelenleg nincsen ok arra, hogy a honfoglalók genetikai előzményeit csupán egy adott régióból vagy népességből eredeztessük. A kapott eredmények összehasonlító analízise alapján a honfoglaló populációban mind az ugor eredetű, mind a közép-ázsiai török népekre jellemző genetikai elemek jelen lehettek - áll az MTA közleményében. Az archeogenetikai eredményeiket a Scientific Reportsban jelentették meg kutatók.

Hogyan is történt?

Milyen vér is folyik ereinkben?