„Az elmúlt 10-15 évben mindannak ellenkezője történik, amit Ferge Zsuzsa képvisel”

Tanítványokat, pályatársakat kérdeztünk az április 4-én elhunyt Széchenyi-díjas magyar szociológus szakmai örökségéről.

Ferge Zsuzsa nem cserélt elveket

Mi minden fér bele egyetlen ember életébe, kilencvenhárom év alatt?

Tartozunk egy élettel – Búcsú Ferge Zsuzsától

Életének 93. évében, április 4-én elhunyt Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus.

Meghalt Ferge Zsuzsa

A Széchenyi-díjas magyar szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 92 éves volt.

„A helyzet sose volt jó, de mindig van lejjebb” – Interjú Ferge Zsuzsával

Az emberek többsége nem tudja, mit jelent a menekülés, ezért mondhatják sokan, ha a sajátjainknak sem jut elég mindenből, akkor ne legyünk bőkezűek az idegenekkel – állítja Széchenyi-díjas szociológus, hozzátéve, a magyar miniszterelnök csak látszólag békepárti. Ferge Zsuzsa beszél arról is, Magyarországra nem jellemzők a szolidaritás-alapú mozgalmak, de a tanárok, diákok tiltakozásával itt és most talán mégis történhet valami. Valójában nem is az oktatásért, hanem a tudásért kell küzdeni, az Orbán-kormány ugyanis minél több tájékozatlan és könnyen manipulálható alattvalót óhajt.

Lévai Katalin: A welfare egy gyanús dolog

A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat nem ad okot optimizmusra. 

Ferge Zsuzsa: Ebben az országban keményebb diktátorokat is kiszolgáltak már, bármekkora is a nyomor, itt nem lesz éhséglázadás

Politikai abszurdumnak tartja Ferge Zsuzsa, hogy idiótának nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a szövegeit tőle eltérően értelmezőket. A Széchenyi-díjas szociológus, a szegénység és a kirekesztés kutatója arról is beszélt, hogy a szegénység bármeddig növelhető, most sem számít éhséglázadásra, sokkal inkább beletörődésbe. Szerinte a magyarok többször voltak hajlamosak diktátorokért is rajongani, ami többnyire csak a diktátor eltűnésével ért véget.

Ferge Zsuzsa: hiányzik az emberi méltóság tisztelete

Egy alapvetően feudális viszonyokkal terhelt országban élünk, ahol a szimmetrikus méltóság tisztelete egyszerűen nem létezik, alulról felfelé jár a tisztelet, felülről lefelé pedig ennek hiánya a természetes - állítja Ferge Zsuzsa, Széchenyi-díjas szociológus, a szegénység és a kirekesztés kutatója.

Gyűlöletalapú társadalom épült

Még nem érjük el a legegyenlőtlenebb országok szintjét, de azért arra felé haladunk – egyebek mellett erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Ferge Zsuzsa. A nemrég 90. születésnapját ünneplő Széchenyi-díjas szociológus a hazai szegénységkutatás legismertebb alakja.

Sokemeletes tudás

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.

Ferge Zsuzsa: még a hatalmon lévők is szoronganak

Tudják, hogy elég egyetlen rossz szó, és körön kívül találják magukat. Kegyvesztések sorának vagyunk tanúi – mondja a szociológus.

Aki szegény, örökre az marad - Vagy mégsem?

A kormány mind szigorúbb feltételekhez köti az értéküket vesztő szociális ellátásokat, ezzel növeli az ország gazdasági leszakadását. A változáshoz kínál segítséget egy most megjelent tanulmány.

Ferge Zsuzsa: nem lesz éhséglázadás

Közeledünk a feudális örökléshez, a vagyon a vagyonnal házasodik, a nincstelennek a gyereke is nyomorog – hangzik Ferge Zsuzsa keserű helyzetértékelése. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a kormány érezhetően menekül minden szociális probléma elől, abban bízik, hogy a gyűlöletkampány elfedi ezeket a kérdéseket.

"A magyarság mellett voltam jó sorsában"

A címként választott idézet szomorúan emblematikus. Ferge Zsuzsa "Nem cserélek elveket" címmel megjelent, Weiler Katalin által készített életút-beszélgetései egyikében idézi fel apai nagyapja testvérének, Kecskeméti Lipót nagyváradi rabbinak az emlékét, aki Trianon után a következő szavakkal utasított el egy budapesti meghívást: „A magyarság mellett voltam jósorsában. Most, balsorsában ne tartsak ki oldalán?”. Kecskeméti Lipót 1936-ban meghalt, Ferge Zsuzsa nagyapja, Kecskeméti Ármin makói rabbi azonban a holokauszt áldozatává vált, édesapjával, a Pester Lloyd munkatársával együtt.

Újabb felmérésben kerültünk Európa szégyenpadjára

Magyarország egy újabb Európai Uniós felmérésben szerepel a sereghajtók között: ezúttal a társadalmi igazságosság tekintetében vizsgáztunk le. A kép azért igazán sötét, mert ez az indikátor magába foglalja a szegénységet megelőző politikákat, a szegénység és kirekesztettség számait, a foglalkoztatást, a tanulási esélyeket, az etnikumok vagy nemek közötti diszkrimináció, vagyis minden olyan tényezőt, amelytől az ország hosszú távú fejlődése függ. És az elmúlt években Magyarország nemcsak, hogy nem javított, de rontott is nagyon sok tekintetben. Nem valami kelet-európai átokról van szó, Lengyelország például tudatos politikákkal mostanra tendenciaszerűen javít rengeteg tekintetben. Ferge Zsuzsa szociológus a Kettős Mérce blogban elemezte a helyzetet, ennek kivonatát olvashatják. 

Ferge Zsuzsa: nincs hiteles baloldali párt

A Bokros-csomag évtizedekre elvette a baloldal hitelét, ma pedig nincs baloldali párt Magyarországon – mondta a Magyar Időknek Ferge Zsuzsa. A szociológus úgy véli, a mindenkinek nyújtott társadalmi alapjövedelem, de legalább a szociális minimumjövedelem bevezetésével lehetne leginkább tenni a gyermekéhezés ellen. Ez évente 400-500 milliárd forintba kerülne.

Lovas otthagyta a DEKA-t

Kivált a Demokratikus Kerekasztal fórumból Lovas Zoltán újságíró, a Dunagate-botrány egykori kirobbantója. 

Vitázik tovább a DeKa

Némi vita és javítgatás után levelet írtak tegnap Angela Merkelnek a Demokratikus Kerekasztal tagjai, amelyben arra figyelmeztetnek: 2010 óta az Orbán-kormány az ország többségi akaratával szembefordulva, egyre távolabb került a NATO és az EU normáitól.

A tényeket is nézzük, ne csak a szivárványt

A Demokratikus Kerekasztal (DEKA) célja, hogy több legyen az országban a demokráciát és a köztársaságot akaró állampolgár. Ezt tartja elsődleges feladatnak az egyik alapító, Ferge Zsuzsa szociológus, aki úgy látja, ezt csak lassan érhetik el. A helyzet reális felmérését akadályozza a populista demagógia, miközben olyan reménytelen többgenerációs nyomor, ami most alakult ki, még a háború előtt sem volt. Ami most van, az katasztrofális - mondja és hozzáteszi:ha így marad, nem lesz Magyarország.

A kerekasztal lovagjai

A baloldali, demokratikus pártok tagjait, ellenzéki gondolkodókat, közvélemény-kutatókat, politikai intézeteket, sajtóorgánumokat, valamint közszereplőket is várnak a holnap alakuló ülést tartó, új Demokratikus Kerekasztal (DEKA) kezdeményezői. Noha a Fidesz, s Orbán Viktor nem szerepel a meghívottak listáján, az alapító Lovas Zoltán szerint kezdeményezésük elérte a kormányoldal ingerküszöbét is. A DEKA egyelőre nemzeti konszenzust képező szakpolitikai minimumok meghatározásán dolgozik majd, de március 15-re igyekeznek programmal is előállni.

Párbeszéd kell a reformokért

Társadalmi minimumokban való megállapodásra ösztönzik neves közszereplők az ellenzéki, valamint a konzervatív oldalt. Ennek érdekében jövő szombaton demokratikus kerekasztalok alakulnak, s ugyanilyen gondolkodói és vitafórumok indítását javasolják a jobboldali értelmiségnek is. A cél, hogy a ma megosztott ország erői alaptételekben egyetértve, közösen kereshessenek kiutat.

„Éhen fogunk dögleni”

Miközben a kormány tagadja a tényeket, az európai adatsorok egyértelműen bizonyítják: itt bizony terjed a nyomor. Magyarországon az elmúlt években százezrek kerültek kilátástalan helyzetbe, a gyermekszegénység pedig a még nem iskoláskorúak csaknem felét érinti.

Stigmát aggat a kormány a szegényekre

Az egyre mélyülő szegénység beágyazásának tartja Ferge Zsuzsa szociológus, hogy az új kormányban két államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal. Eközben megjelent a KSH létminimumról szóló jelentése. Legkevesebb 87 510 forintra van szüksége egy felnőttnek ahhoz, hogy fedezze az életszükségleteit. Ennyit a minimálbéresek sem keresnek, a nélkülözők táborát a közmunkán élők, a segélyezettek és a munkanélküliek gyarapítják.

Alanyi jogon járna az alapjövedelem

Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon alapjövedelem; a modellt neves szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a budapesti Kossuth Klubban. A LÉT elnevezésű független szakértői munkacsoport azt javasolja, amire Bánfalvi István szociálpolitikus, a szakértői munkacsoport vezetője is utalt, hogy a "létpénzt" a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel.

Ha nincs munka, nem marad, csak a bűnözés

Ha a rend fenntartására a büntetés a fő eszköz, akkor kiürül a társadalmi összetartozás értelme, az egyre szegényebbek számára pedig lehetetlenné válik a civilizációs normák betartása - mondja Ferge Zsuzsa. A szociológus szerint a Fidesz célja a társadalom egésze fölötti teljes uralom, ehhez alkalmazzák eszközként a megfélemlítést. A 2014-es választásra lelke mélyén a csodát várja, bár a kormánynak majdnem korlátlan szabadsága van az eredmények alakításában.