Róluk szól – Finy Petrával ’68-as és mai fiatalokról

Édesapja gimnáziumi visszaemlékezései indították el benne az ötletet, hogy a sorsdöntő ’68-as eseményekről, az akkori fiatalok életéről írjon. Ultramarin című regényének számos vicces vagy éppen megható történése származik családi legendáriumokból. A konkrét történelmi cselekményeket, morális kérdéseket is taglaló kötet egy szerelem és egy barátság története is, de fejlődésregényként és egy meghatározó korszak lenyomataként is olvasható. A szerzővel, Finy Petrával beszélgettünk.

Finy Petra: A szférák burukkolása (Részlet az Ultramarin című regényből)

1968 szeptemberének eleje, Budapest. Prágába már bevonultak a tankok, Magyarországon január 1-jétől életbe lépett az új gazdasági mechanizmus. A fővárosban virágzik a zenei klubélet, a szexuális szabadság egyre erősebb. A Coca-Cola már kapható, minden fiatal farmerben akar járni, és Beatlest hallgat. A rövid szoknya, hosszú haj és a nyugati zenék fémjelzik a fiatalok lázadását. Egy kamasztársaság – három fiú és két lány – majd szétfeszül a hormonoktól, de szorosan összetartja őket a barátság. Közülük valaki a rendszer kegyeltje, valaki nem, de még a rendszer kegyeltjének is van egy súlyos titka. A kamaszokra néha az iskolatársaik támadnak rá, néha az államszocializmus, de akad közülük, akinek a saját családja a legnagyobb ellensége, vagy mint kiderül, a barátja vagy a szerelme. Finy Petra ötödik regénye – sok-sok humorral, életkedvvel és bánatos derűvel – megrendítő történet a szerelem és barátság erejéről.

Ablak a valóra

Orwell világa

Elmutyizható szabadság - Kondor Vilmossal élhető városról és országról

Nemes Albert detektív-főfelügyelő ismét testet és lelket próbára tevő, titokzatos haláleset ügyében nyomoz az alternatív Magyarországon, amely a szövetségesek jóváhagyásával 1944. október 15-én sikeres kiugrást hajtott végre a világháborúban. A sorozatot indító, tavaly megjelent Második magyar köztársaság című regény – amikor is a The Beatles fővárosi fellépése generált feszültségeket – ideje óta két év telt el, és címéhez hűen, Az első budapesti olimpiában hazánk ad otthont az 1968-as nyári nemzetközi sportjátékoknak. A személyes szerepléstől ódzkodó írónak írásban tettük fel kérdéseinket.

Vlagyimir Putyin: Hiba volt tankokat vezényelni Budapestre 1956-ban

Egy új orosz történelemkönyvben még egészen más hangnemben fogalmaztak, fasisztának nevezték az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevőit.

Felirat 1956-ban Magyarországon. Az oroszok szerint „összetett a kérdés”

Mindenki mossa kezeit! (Jens Bjørneboe: Semmelweis)

Tardos János: Korszakhatár

A provokáció szépsége

Hunčík Péter: Beszélni kellene a franciával...

A haldokló Nyugat hete

Nem mindegy, hol ébredsz

„Nagyon régen, talán múlt pénteken”

A kormányzó PiS is azon dolgozik, hogy átírja a lengyelországi holokauszt történetét

Prága és az emberarcú szocializmus

Sokan leírták már, sem emberarcú kapitalizmus, sem emberarcú szocializmus nem létezik. Ami a kapitalizmust illeti a ma létező skandináv modell jóléti államai tagadják ezt. Az a csehszlovák kísérlet pedig, amely – elsőként – megteremthette volna az emberarcú szocializmus gyakorlatát, 1968 augusztusában elbukott.

Friss Róbert: 1968 - képeslap Berlinből

MARABU RAJZA

Bihari Tamás: Igyi dámoj!

BEREGSZÁSZI UTCAKÉP - Az egykori zsinagóga helyén ma kultúrház áll FOTÓ: NÉPSZAVA

Tamás Pál: Varsó - az 1968. márciusi szégyen

IZRAELBE A CIONISTÁKKAL - Nem csak pozícióikból, az országból is távozniuk kellett a lengyel zsidóknak FORRÁS: POLSKIE RADIO
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang