Béremelkedés - A vállalati szektor fékezheti

Drámai következményekkel járna, ha radikálisan emelkednének a magyar fizetések – derült ki a Tárki egyik tanulmányából, amely különösen azt vizsgálta, hogy milyen viszonyban vannak a hazai bérek a termelékenységgel. Úgy tűnik, a legtöbb probléma oka a gyenge lábakon álló belföldi vállalati szektor. A jövő évi béremelésekről megkezdődtek a tárgyalások a kormány és versenyszféra szereplői között.

Orbán titkolná a multik támogatását is

Nem a társaságiadó-kedvezmények titkosítása állhat a kedden elfogadott adótörvény-módosítás mögött - állítják szakértők. A kormány ehelyett a közérdekű adatigénylési pereket próbálná ellehetetleníteni a törvénnyel, mivel adótitokra hivatkozva ezentúl jobban el tudná rejteni a közpénz útját, például a stratégiai partnereknek nyújtott kedvezmények, támogatások esetében.

Leállhatnak az uniós kifizetések?

Lehetséges, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti az uniós kifizetéseket Magyarországon – futótűzként terjed el a hír a hét elején. A téma ismét rávilágított a hazai fejlesztéspolitika gyengeségeire, a túlburjánzó korrupcióra, valamint hazánk uniós forrásoktól való függőségére. Csaknem 9000 milliárd forint sorsa a tét, és a helyzet megoldásán nem segít az sem, hogy egyre több a vitás ügy Brüsszel és a magyar kormány között.

Varga tanácsot alakítana

Sokkal tudatosabb stratégiára van szükség az ország versenyképességének javításához – ismerte el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A Gránit Pay nevű újgenerációs mobilfizetési technológia bemutatóján a tárcavezető azt is bejelentette, hogy versenyképességi tanács felállítását fogja szorgalmazni a kormány előtt.

Nem volt ingyen az ország felminősítése

Nagy ára volt annak, hogy Magyarország befektetésre ajánlott kategóriába került az S&P hitelminősítőnél. A jó makroadatokért tett erőfeszítések mellett ugyanis a kormány rengeteg más terület finanszírozását hanyagolta el. A felminősítéssel elsősorban az állam járt jól, miközben a forint tartós erősödésnek indult. Az erősebb fizetőeszköz ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank több érdekét is sérti, sőt, akár a jegybanki alapítványok vagyonának további hizlalását is veszélybe sodorhatja.

Surányi György: ügyeskedik a kormány

Az uniós források katasztrofális felhasználásáról, a kormány ügyeskedéseiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi tevékenységéről is beszélt Surányi György korábbi jegybankelnök a Belvárosi Gazdasági Klubban.

Elmélyült a munkaerőhiány a kivándorlás miatt

Rohamosan növekszik a betöltetlen álláshelyek száma a KSH adatai szerint. A legsúlyosabban a feldolgozóipar és az informatikai szektor érintett, de a kereskedelmi és műszaki ágazat helyzete is egyre romlik. A kormány járulékcsökkentési terve ezer sebből vérzik, a szakértő szerint pedig rövid távon nem tudjuk leküzdeni a munkaerőhiányt. Mindeközben Varga Mihály mégis zöld utat adna a vendégmunkások érkezésének.

Fiatalok munka nélkül Európa-szerte

A fiatalok munkanélkülisége Európa szerte magas. Magyarországon az ifjúság körében arányaiban háromszor többen vannak állás nélkül, mint amennyit az idősebb korosztályoknál mérnek. Az oktatás átalakításával lehetne javítani a helyzeten, ám a mostani reformok nem kecsegtetnek sok reménnyel. A kormány foglalkoztatási programjai kedvezően hatnak az ifjúsági munkanélküliségre, ugyanakkor a közmunkában résztvevő fiatalok kitörési lehetőségei egyre rosszabbak.

Tényleg bért emelne a kormány?

Kiengedte a szellemet a palackból a Nemzetgazdasági Minisztérium a járulékcsökkentés felemlegetésével. Az intézkedéssel a munkaerőhiányt mérsékelné a kormány, ám a hatások akár ellentétesek is lehetnek. Veszélybe kerülhet a nyugdíjkassza és az egészségügyi ellátórendszer egyensúlya, de az is lehet, hogy béremelkedés helyett a munkaadók fogják zsebre tenni a többletpénzt. A munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány az ősszel egyezkedhet a kérdésről.

Kormányzati dicsekvés alulnézetben

Magára talált a magyar gazdaság, hiszen az első negyedév csalódást keltő növekedési adata után a második negyedévben már jóval kedvezőbben alakult a bővülés üteme. A kormányzati dicsekvés mögé nézve azonban a számok mást mondanak.. A kedvező eredmény annak is köszönhető, hogy több pénzt fizettek ki az uniós pályázatokra, és helyreállt a járműipar is, ez azonban felveti hazánk külső sérülékenységét. A jövőre pedig a munkaerőhiány és az elavult gazdasági szerkezet vet egyre nagyobb árnyékokat.

Megakadt uniós pályázatok

Lassan halad előre az EU-s támogatások kifizetése a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban, pedig a Lázár János vezette Miniszterelnökség a pénzek 2019-ig történő kiosztását tűzte ki célul. Augusztusig a 2016-os célérték egyötödét sem fizette ki támogatásként a minisztérium, és a helyzetet csak súlyosbítja, hogy épp most kezdtek neki a pályázatértékelői rendszer átalakításának. A határidőket már egyre nehezebben lehet tartani, miközben az előző ciklus vitás ügyeit sem zárta még le a kormány. A pénzek hatékony felhasználásával, a kkv-k támogatásával, valamint a 2020 utáni időszakkal kapcsolatban pedig egyre több aggály merül fel.

Eltűnt kormányzati ígéretek a "modern városoknak"

Pillanatnyi fellángolásnak bizonyultak a kormány nagyszabású tervei az útfejlesztésekről és a megyei jogú városok felzárkóztatásáról. A visszavont állami beruházások a Modern Városok Program több tételét is érintik. Veszprém az egyik legnagyobb vesztese az alaptalan ígérgetéseknek, ahol már az időközi választások óta nem valósultak meg a remélt beruházások. A kormányfő csaknem 2000 milliárd forintnyi fejlesztést jelentett be, amelyeknek nem látni a finanszírozását.

Jöhet 250 ezer vendégmunkás?

Éles szakmai vita lángolt fel nemrég a vendégmunkásokról a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) javaslata nyomán, az érdekvédelmi szervezet ugyanis a hazai munkaerőhiány enyhítésére külföldi, szakképzett munkaerő bevonását ajánlja. A kormány bejelentette: fontolóra veszi a kérdést. Az ötletet az építési vállalkozók is támogatják, miközben más szakmai szövetségek csak a hibák tetézését várják a vendégmunkások érkezésétől, ráadásul a hiányzó álláshelyekről sincsenek pontos adataink. Alternatívaként felmerült az oktatás javítása és a közmunka-program átgondolása is.

Felminősítésre esélyes Magyarország

Ma vizsgálja a Moody’s, hogy Magyarország mennyire megbízható adós. Nagy az esély arra, hogy a hitelminősítő befektetésre ajánlja az országot, amely a Fitch májusi felminősítése után már a második lenne. Nagy lökést kaphatnak a pénzpiacok, ám a szakértők megosztottak a döntés kimeneteléről. A britek kilépése az Unióból jelenti a legnagyobb kockázatot.

Készül a világ a Brexit utáni életre

Már most kezdenek érződni a Brexit negatív következményei – állítja a brit jegybank elnöke. Hosszú, bizonytalan időszak következhet a világgazdaságban, ami a növekedés rovására mehet. Több forgatókönyv is létezik a brit kilépést követő együttélésre, amelyek más-más kimenetellel járhatnak az Unió és Magyarország számára. A leginkább kérdéses pont a külföldi munkavállalók helyzete.