Felbolydult a szakma, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felvetette a járulékcsökkentés gondolatát. A tárcavezető a Magyar Időknek beszélt arról, hogy a munkaadókat terhelő járulékok mérséklését fontolgatják a minisztériumban, amellyel az egyre súlyosabbá váló munkaerőhiányt szeretnék enyhíteni. Nem sokkal a bejelentést követően több érdekképviselő szervezet is üdvözölte a kormány ötletét, bízva annak mihamarabbi megvalósulásában. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) például úgy vélte, hogy a megoldás a nettó bérfejlesztés lenne, ám erre önmagában nem képesek a munkaadók, ezért kérik a kormány segítségét. Ezzel a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (melynek gerincét a CBA és a Prima adja) is egyetértett: szerintük a kereskedelmi szektorban – kényszer hatására – a béremelés már több helyen is megkezdődött, ám végesek a vállalatok tartalékai. Arra is figyelmeztettek, hogy járulékcsökkentés nélkül tovább nőhet a kis- és közepes vállalkozások versenyhátránya a nagyvállalatokkal szemben.
A képlet elsőre rendkívül egyszerűnek tűnik. A szakképzettséget kívánó álláshelyeknél tapasztalható munkaerőhiány annak is köszönhető, hogy a munkáltatók nem tudnak elég nagy fizetést ajánlani a munkavállalóknak Így a magasabb bérigényű jelentkezők vagy nem fogadják el az állást, vagy a nyugati országokban vállalnak munkát, ahol jóval kecsegtetőbb lehetőségek várják őket. Ha a kormány csökkenti a munkáltatókat terhelő járulékokat, akkor a munkaadók olcsóbban tudják foglalkoztatni a munkaerőt, a felszabaduló pénzösszeg pedig az alkalmazottak nettó bérét gyarapíthatja.
Az elmélettel azonban több gond is akad. Az igaz, hogy a munkát terhelő adók és járulékok terén Magyarország igen magas mutatókkal rendelkezik. A Portfolio számolása szerint például a mai magyar átlagbért kézhez kapó alkalmazott után a munkáltató által fizetett bérköltségnek pusztán 52 százaléka megy a munkavállalóhoz, a maradék 48 százalék a költségvetéshez folyik be. Zsiday Viktor alapkezelő ezt úgy fogalmazta meg, hogy ma a munkaadónak 2 forintjába kerül az, hogy a munkavállaló 1 forintot kézhez kapjon.
Az azonban igencsak kérdéses, hogy a járulékok csökkentése valóban az foglalkoztatottak jövedelmét növelné-e. Az így nyert források felhasználására a vállalkozók előtt ugyanis három lehetőség áll: ugyanolyan foglalkoztatás mellett növelik a profitjukat, ugyanannyi bérért több alkalmazottat vesznek fel, vagy a meglévő munkavállalók fizetését emelik. Helyzettől függ tehát, hogy melyiket választják a munkáltatók. A Policy Agenda elemzése szerint például a kormányzati lépés csak a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban vezetne béremeléshez, a többi területen nem erre használhatják fel a többletpénzt. Azonban még a kedvező esetet alapul véve sem kapunk jelentős emelkedést. Ha a legnagyobb munkáltatói járulékfajta, a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékét 27-ről 20 százalékra csökkentené az állam, akkor az átlagbérrel számolva munkavállalónként 18 ezer forintot takarítana meg a munkáltató. Munkavállalói járulékokként azonban 8 ezer forint az államkasszába folyna be, és csak 10 ezer forinttal több pénz kerülne az alkalmazott kezébe: ez a példában 6 százalékos nettó bérnövekedéssel érne fel.
Ennek megfelelően nem minden szakszervezet örvendezett a kormány járulékcsökkentési tervén. A Liga Szakszervezetek például arra hívta fel a figyelmet közleményében, hogy a járulékcsökkentésnek a foglalkoztatás növelését kell szolgálnia, ennek megvalósítása azonban kérdéses. Aggályaikat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy van-e mozgósítható tartalék a nem foglalkoztatottak között. Ha nincsen, akkor a munkáltatók a járulékcsökkentést nagyobbrészt a profitjuk növelésére használhatják fel. Ezzel együtt a Liga elismeri, hogy az európai viszonylatban is magas munkaerőköltséget elsősorban a szocho okozza – viszont ha csökkenne ez a teher, akkor veszélybe kerülne a hazai nyugdíjrendszer és az egészségbiztosítási rendszer működése.
A kormány által szabadon felhasználható adóval szemben ugyanis a járulékoknak megvan az a sajátossága, hogy előre meghatározott célra lehet csak elkölteni. Szintén a kieső bevételek miatt aggódik a Népszavának nyilatkozó Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint a kockázatos lépés helyett inkább a személyi jövedelemadót (szja) kéne egy számjegyűre csökkentenie a kormánynak. Ez valóban a munkavállalók nettó bérét növelné, és nem a munkaadók belátására bízná a többletjövedelem felhasználását. A szakszervezeti elnök úgy vélte, hogy egy számjegyű szja esetén akár 7-8 százalékkal is javulhatna az alkalmazottak nettó jövedelempozíciója.