Átfogó jelentés készül az Európai Bizottságban (EB) a magyarországi uniós támogatási rendszer irányítási és kontroll mechanizmusairól, amelyben a Brüsszel által megfogalmazott aggályok fognak szerepelni - szellőztette meg a Portfolio gazdasági portál. A legfőbb kifogás az EB részéről az lehet, hogy kérdéses a pályázati döntések függetlensége hazánkban. A döntési hatáskörrel rendelkező úgynevezett Irányító Hatóságok (IH) elvben befolyástól mentesen működnek, ám a brüsszeli vádak szerint a gyakorlatban mindez nem teljesül, mert a hatóságok a minisztériumok alá vannak rendelve. Az utóbbi időben például igencsak megszaporodtak a kiemelt felhívások a pályázathirdetésekben, amelyek lényege abban áll, hogy a kormány előre meghatározza, mely állami szereplők indulhatnak a projektért. Ez azonban a legtöbb esetben kétségtelenné teszi a későbbi nyertes személyét is, amely súlyosan sérti a versenyt. Röviden tehát a Bizottság szerint az a gond, hogy az Irányító Hatóságok – nevükhöz híven – túlságosan is irányítják a pályázatok kimenetelét.
Ennek a vitás ügynek önmagában kisebb súlya lenne, ám a tét igen nagy: a jelentés következtében akár a mostani támogatási ciklus összes kifizetését is felfüggesztheti az EU Magyarország felé. Az értékelés ugyanis végső soron négy kategóriába sorolhatja hazánkat: az egyes vagy kettes fokozat azt jelentené, hogy nincs, vagy csak mérsékelt problémák vannak a magyar intézményrendszerrel. A négyes fokozatot ugyanakkor csak a fenntarthatatlan problémákkal küszködő rendszerek „érdemlik” ki, ebben az esetben az EU azonnal felfüggeszti a magyar kifizetéseket és nem is fogadna be számlafizetési kérelmeket. Az átmeneti állapot így maradna egészen addig, amíg meg nem egyezik egymással a két fél.
Később a Miniszterelnökség fikciónak nevezte a gazdasági portál értesüléseit, hangsúlyozva, hogy a nyári átvilágítás során az Európai Bizottság csak a GINOP, azaz a Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program irányítási és ellenőrzési kontrollrendszerét vizsgálta, nem készült átfogó felmérés. (A hazai operatív programok közül egyébként a GINOP képviseli a legnagyobb súlyt a kifizetéseknél.) A döntés januárra várható, a megfogalmazandó jelentéssel kapcsolatban pedig még tervezetet sem kapott a kormány, így a felfüggesztés is csak egy „lehetőség, ahogy arra is esély van, hogy valakinek ötöse lesz a lottón” – tette hozzá a Lázár János vezette tárca.
Rengeteg ügyben vitázunk
Az uniós pénzek befagyasztása még csak egy elméleti lehetőség, ám kétségkívül újabb elemmel növeli a Brüsszellel szembeni vitás ügyek számát. Sőt, tulajdonképpen meg is fejeli azokat, mert ezúttal a teljes 2014-2020-as ciklus keretösszege, majdnem 9000 milliárd forint sorsa forog kockán. Ezzel párhuzamosan fut egy másik vita is a szállítóknak fizetett előlegekről. A kormány az összeg egy részét ugyanis előlegként fizeti meg a nyerteseknek vagy azok beszállítóinak, amelyet a végső számlához képest előbb is nyújt be kifizetésre az Európai Bizottságnak. Az előleg mértéke nincs jogszabályban rögzítve, a nemzetközi gyakorlat alapján a teljes támogatási összeg 30 százalékát szokták kifizetni, ha van biztosíték, 10 százalékot, ha nincsen. Ezzel szemben a magyar kormány gyakran biztosíték nélkül is 50 százalékot előlegezett meg, állami nyertesek esetében pedig a 100 százalékot is elérhette az arány. Az EB azonban a Portfolio információi szerint azt közölte a magyar hatóságokkal, hogy ilyen nagy előlegeket nem hajlandó kifizetni. Az adatok alapján mindez 200 milliárd forintnyi összeget érinthet, amelyet eddig a költségvetésből finanszírozott a kormány. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ebben az esetben nem jogszabálysértésről van szó, pusztán egyfajta értelmezési vitáról: mennyire kell bízni a pályázó munkájában, érdemes-e nagy előlegeket kifizetni egy még el nem végzett munkára. Ebben a kérdésben nincs egy állásponton a kormány és a Bizottság.
A lakossági energiahatékonysági támogatások kapcsán is nagy vita dúl a kormány és az EU között. A magyar kabinet már egy éve próbálja elérni ugyanis, hogy a lakossági energiahatékonyságra szánt vissza nem térítendő támogatásokat magánlakások helyett inkább kormányzati, önkormányzati és egyházi épületekre fordítsák, a lakossági beruházásokat pedig visszatérítendő támogatásokból és kedvezményes hitelekből fedezzék. Lázár Jánosék idén nyáron nyújtották be az erre vonatkozó kérelmet, ám az Energiaklub információi szerint az Európai Bizottság elutasította azt – mindez 90 milliárd forintnyi támogatás felhasználását teszi bizonytalanná. Az uniós hatóság vélhetően azért döntött így, mert a kormány a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban már vállalta, hogy 2023-ig 50 ezer lakossági épület energetikai felújításához nyújt vissza nem térítendő uniós forrást.
Az EB mellett ugyanakkor szakértők sem értik, hogy miért a középületek felújítására kell helyezni a hangsúlyt a lakossági energiahatékonyság helyett. Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezetője szerint mindez azért is érthetetlen, mert ugyanakkora támogatási keret felhasználásával kétszer annyi energiamegtakarítás érhető el a magánlakások esetében, ráadásul a hazai lakásállománynak is égető szüksége lenne erre a pénzre. Burány Sándor szerint ugyanakkor egyáltalán nem meglepő a kormányzati szándék. Az MSZP frakcióvezető-helyettese a Népszava megkeresésére azt mondta: a kormánynak kevésbé jövedelmező a lakossági energiahatékonyság támogatása, mert kisebb összegekre lehet pályázni, ráadásul a kivitelezőről is a lakás tulajdonosa dönt. Ezzel szemben a középületek felújítása a korrupció melegágya: a nagyobb pályázati összegek már indokolttá teszik a közbeszerzést, ahol az állami megrendelő a holdudvarnak oszthatja ki a megbízásokat.
Gépesített korrupció zajlik
Az intézményrendszer hibáiról szólva Burány Sándor úgy vélte, hogy az EB által kifogásolt „irányított elbírálásokhoz” képest jóval durvább a helyzet itthonról szemlélve. Az uniós források elosztása valójában a gépesített korrupció rendszere – jegyezte meg a frakcióvezető-helyettes. A politikus szerint ezt támasztják alá az állami közbeszerzések túlárazásai is, amelyeket már több elemzés is megerősített.
Gyökeresen új helyzethez vezetne ugyanakkor, ha az EB tényleg felfüggesztené az uniós kifizetéseket. Burány Sándor szerint hosszú távon egyik félnek sem állna érdekében a pénzek befagyasztása. Magyarország egyáltalán nem engedhetné meg magának ezt a lépést, mivel az uniós források nélkül a gazdasági növekedés egész egyszerűen „befuccsolna”. Az EU-nak közgazdasági értelemben ugyan közömbösek a döntés várható hatásai, ám nem tenne jót a hírnevének egy ilyen példátlan szankció – magyarázta a politikus. A Portfolio szerint a kormány egy ideig brüsszeli kifizetések nélkül is ki tudná egyenlíteni a pályázók számláit. Az alacsony hiány miatt ugyanis nagyobb a mozgástér a költségvetésben, valamint jelentős pénzügyi tartalék pihen a kormány jegybanki betétjében is, az esetleges állampapír-kibocsátásról nem is beszélve. Viszont ha a kormány tartani szeretné az előirányzott évi 2048 milliárd forintnyi kifizetést, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia, és igen hamar elszaladhatna a költségvetési hiány. Ez azonban gátat szabna a költségvetés szempontjából veszteséges intézkedéseknek, például egy esetleges járulékcsökkentésnek.
Végső soron tehát a kabinet kénytelen lenne megállapodásra törekedni az EB-vel. Burány Sándor úgy látta, hogy a megoldáshoz a kormánynak hitelt érdemlően kellene bizonyítania a pályázati elbírálások függetlenségét, az érvelés elfogadása ugyanakkor egyes egyedül Brüsszel jóindulatán múlna. Ezt a lehetőséget nem kell kizárni, mivel a Bizottság már korábban is szemet hunyt a bizonyított túlárazások felett. Nem tudom, hogy ebben a kötélhúzásban Brüsszel mennyire akar bekeményíteni, de nagy a veszély – tette hozzá a frakcióvezető-helyettes.
A számok nem a kormányt igazolják
A Portfolio konferenciáján Csepreghy Nándor azt is kiemelte, hogy a kabinet továbbra is tartja magát a 60-40 százalékos forrásallokációhoz. Ez azt jelenti, hogy a kormány vállalása alapján a 2014-2020-as ciklus uniós támogatásainak 40 százalékát fogják csak állami berkeken belül szétosztani. A források nagyobbik része, 60 százalék pedig elvben gazdaságfejlesztésre menne el, azaz közvetlenül a hazai vállalkozások kapnák meg.
Csepreghy Nándor: a magyar büdzsé vállalásai a magyarokra tartoznak FOTÓ: MTI/ROSTA TIBOR
Mást mond minderről a statisztika. Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a 2007-2013-as ciklusban a magyarországi kohéziós támogatások 57 százalékát fordították állami beruházásokra. A mostani ciklusban tehát 17 százalékponttal kellene visszafogni az állami projektek arányát, ezzel kapcsolatban azonban a szakértők is szkeptikusak. Essősy Zsombor, a MAPI Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója augusztusban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a vállalkozásoknak szánt pályázatok értéke még az erre szakosodott GINOP-ban sem érte el az 50 százalékot. Rengeteg nagy projekt azonban borítékolhatóan állami kivitelezésben valósul meg, többek között az Ifjúsági Garancia Program vagy a Nemzeti Kastélyprogram.