Minimálbér-keringő
A jövő hétre halasztották a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) e hétre tervezett ülését, miután a kormány még nem döntött a a beígért járulékcsökkentésről és a bérfelzárkóztatási programjáról. A tegnapi Kormányinfón sem lettek okosabban a téma iránt érdeklődők, ugyanis bár napirenden voltak a szerdai kormányülésen a minimálbérrel kapcsolatos kérdések, beszéltek a szakszervezetek javaslatáról is, számokat nem mondott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A következő hetekben-hónapokban erről is fog tárgyalni Varga Mihály a munkaadói és a munkavállalói képviseletekkel - tette hozzá.
A VKF ülésig hátralevő idő alatt lesz lehetősége egyeztetni a korábban közös platformon álló öt hazai szakszervezeti konföderációnak is, miután sajtóhírek szerint kettő váratlanul kihátrált a közösen kialakított bérstratégia mögül és alaposan leszállította a minimálbér-emelési igényeit. A kiugrással meggyanúsított szakszervezetek tegnap már cáfolták, hogy ilyen történt volna.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Munkástanácsok, valamint a Liga néhány hete megállapodott abban, hogy a több mint tíz százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelést és 16 százalékos szakmai bérminimumot követel. A legkisebb bér esetén 2017-re 10,5 százalékban, 2018-ra pedig mintegy 12 százalékban határozták meg az alsó limitet, kitartva azon célkitűzés mellett, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ra érje el a létminimum összegét (ez a legutóbbi 2015-ös számítás szerint 88 ezer forint).
A Magyar Idők nevű lap értesülése szerint a Liga, valamint a Munkástanácsok kihátrált a megállapodás mögül és - az összes szakszervezet nevében - közös ajánlást fogalmaztak meg, amelyben a minimálbérre 8 százalékos, a szakmunkás-bérminimumra pedig 13 százalékos emelést javasolnak 2017-re. Ezt a MASSZ közleményben furcsállotta, miután egy kiszivárogtatott kormányzati dokumentum 10 százalékos jövő évi minimálbér-emelést pedzegetett. A két különutasnak vélt szakszervezet az újságot hibáztatja a félreértésért és tegnapi közleményükben leszögezték, hogy nem léptek vissza az öt szakszervezet közösen kialakított bérkövetelésétől.
A munkaadókat és a munkáltatókat élénken foglalkoztatja a kormány járulékcsökkentési és bérfelzárkóztatási terve, ami alapvetően befolyásolja majd a végső számokat, és legfőképpen a munkaadói oldal kompromisszumkészségét. Ha a kabinet egy jelentős, többéves, garanciális elemeket is tartalmazó járulékmérséklési javaslatot tesz le az asztalra, akkor a vállalkozói szféra minden bizonnyal "engedékenyebb" lesz, hiszen tisztában van azzal, hogy a bérfelzárkóztatás szükséges lenne. Amennyiben viszont a kormány csak minimális módosításokat indítványoz, akkor a munkáltatók "visszafogottak" lesznek a bérajánlat tekintetében - jellemezte az alapállást a napi.hu-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.
Egy százalékpontos járulékcsökkentés durván 100-120 milliárdos lyukat ütne évente a költségvetésen. Ennél azonban jóval nagyobb 4-5 százalékpontos mérséklésnek lenne érdemi hatása, ami a nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszát teheti próbára. Ha viszont tényként kezelhető a Miniszterelnökség indítványa, amely a közszférában igen nagy arányú elbocsátást tervez, az egyfelől az állam terheinek mérséklését vetíti előre, másfelől, ha ezeket a dolgozókat felszívja a magánszektor, akkor azok járulékfizetőkké válnak az elsődleges profitszférában - ezzel a közteher vágásának meg lehet a fedezete.