Báthori Csaba: Az igazság kötelme

Ezt a könyvet és a többi zsidóellenes művet csak nagy-nagy ritkán, futólagosan, henye és kurta sajnálkozással látszik szóba hozni az evangélikus emlékezet.

A hazafiság színeváltozása

A hamis patriotizmus arról ismerszik meg, hogy legfontosabb működési terepein katasztrófahelyzet uralkodik.

Báthori Csaba: Az önkéntes szolgaságról

1574-ben, 350 esztendővel ezelőtt jelent meg Étienne de La Boétie Discours de la servitude volontaire (Beszéd az önkéntes szolgaságról) című műve latin, majd 1576-ban francia nyelven. Írásunkban erre emlékezünk.

Báthori Csaba: Mi lett belőlünk?

Olyan párialétre kényszerül ma az irodalmi értelmiség, hogy illetlenségnek tűnhetne, ha szembesítené önmagát a legfőbb – főleg erkölcsi – kérdésekkel.

Báthori Csaba: A másik haza

Markó Béla Már nem közös című verseskötetéről.

Mit nekünk nemzeti hazugságok, amíg olvashatunk Petőfit?

Petőfi meg akarta változtatni a világot, s talán leginkább azt akarta, hogy az ember – minden ember – tapasztalja meg a szabadságot.

Báthori Csaba: Anyanyelvek fantomjai

A világpolgársággal szembeni széles körű gyanakvás átfogja a nyelv-váltás tilalmát is. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy legnagyobb költőink nyelve is küzdés, egyensúly-keresés, s többnyire azonossági kényszerzubbonyok felöltésének eredménye volt.

Báthori Csaba: Boldog hajótörés (Művészet, hatalom, Rilke, József Attila)

Hazatalálni a világba

Akit a véletlen magyarnak vél, azt a közgondolkodói hagyomány olyan erkölcsi parancsokkal szorongatja olykor mindhalálig, amelyeknek eleve nem tud, később nem kíván maradéktalanul megfelelni – de mindig elegendő marad ahhoz, hogy tudásvágyát lelkifurdalással keserítse.