Alapvető kettősség, mi több, kétarcúság jellemzi jelenleg a hazai feldolgozóipari, azon belül is a járműipari munkaerőpiacot. A nyári leállások utáni újraindulást követően egyes, új beruházásokkal érintett térségekben érdemi, helyenként kifejezetten erős munkaerő-kereslet tapasztalható, miközben az ország más részein, különösen a második és harmadik szintű autóipari beszállítóknál már létszámstopokkal találkozni – vázolta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A különbség különösen látványos Debrecen és a nyugat-magyarországi ipari térségek között. A BMW debreceni üzeme jelenleg is több termelési munkakörbe keres dolgozókat, a vállalat álláshirdetései között az összeszereléstől a csoportvezetői pozíciókig találni nyitott helyeket. A gyárban 2025 végén indult el a Neue Klasse modellgeneráció sorozatgyártása. Kecskeméten pedig júliusban adták át a Mercedes új gyáregységét: az egymilliárd eurós fejlesztés nyomán a vállalat a jelenlegi több mint ötezer fős állomány jelentős bővítésével számol, miközben az üzem éves kapacitása a tervek szerint 350 ezer autóra nőhet.
A másik oldalon viszont egészen más a kép. László Zoltán szerint
Nyugat-Magyarországon számos beszállítónál már nem új dolgozók felvételéről, hanem a létszám szinten tartásáról vagy fokozatos csökkentéséről gondolkodnak.
Ez nem feltétlenül jelenik meg azonnal látványos csoportos létszámleépítésekben. A dolgozói állomány ugyanis jelentős ütemben öregszik, sokan mennek nyugdíjba, a távozók helyét azonban a cégek egyre kevésbé töltik fel automatikusan. – Összességében olvadnak a munkahelyek – fogalmazott a szakszervezeti vezető. A munkáltatók sok esetben csak akkor vesznek fel valakit a távozó dolgozó helyére, ha az adott munkakör nehezen vagy egyáltalán nem nélkülözhető.
A jelenség mögött szerinte az autóiparban egyre erősebb hatékonysági kényszer áll. A kínai gyártók növekvő versenynyomása miatt lényegében valamennyi vállalat azt vizsgálja, hogyan tudná csökkenteni költségeit és növelni termelékenységét. Több vállalat – köztük egyes nagy gyártók – ugyan a korábbinál jobb pénzügyi eredményeket tud felmutatni, ez azonban László Zoltán szerint sok esetben nem az értékesítés érdemi növekedéséből származik. A továbbra is gyenge piaci kereslet mellett a javulást belső átszervezésekkel, költségcsökkentéssel és hatékonyságjavítással érik el.
Magyar Péter nagyon örülne annak, ha Szijjártó Péter szereplése lenne a legnagyobb probléma az európai autóipar számáraA Vasasnál azt is érzékelik, hogy számos vállalatnál különböző „válságtervek” készülnek arra, miként lehetne kedvezőtlenebb piaci helyzetben kevesebb ráfordítással működni. László Zoltán szerint ennek önmagát erősítő negatív következménye is lehet: a bizonytalan jövőkép visszafoghatja a beruházási hajlandóságot, a szektorból pedig források áramolhatnak ki.
A munkaerőpiac kettőssége ráadásul nem csupán földrajzi. Ahol nagyobb számban keresnek új munkavállalókat, ott jelentős részben betanított termelési dolgozókra van szükség.
Ezek a munkakörök azonban László Zoltán szerint nem különösebben vonzóak a hazai munkavállalók számára. Más térségekben ezzel szemben, ahol egyáltalán van felvétel, inkább a magasabb szakképzettséget és hozzáadott értéket jelentő szakmákban – például CNC-gépkezelők, esztergályosok, gépbeállítók és más speciális szakemberek esetében – maradt munkaerőhiány. Ezekből a szakemberekből viszont eleve kevés van a piacon.
Mindez nem kizárólag az autógyárak és közvetlen beszállítóik problémája. A Vasas tapasztalatai szerint hasonló tendencia érvényesül a feldolgozóipar szélesebb körében, így többek között a fémfeldolgozó, gépipari és más termelő vállalatoknál is.
A folyamatnak közben már látványos veszteségei is vannak. A német autóipari beszállító WKW Group szeptember elején erősítette meg, hogy december végén bezárja győri üzemét, a WKW Hungaria Kft. pedig jogutód nélkül megszűnik. A döntés közel 600 dolgozót érint. A vállalat a visszavont megrendelésekkel indokolta a lépést: közlése szerint a megmaradt rendelésállomány mellett a gyár működtetése már nem gazdaságos. A társaság prémiumautó-gyártók, köztük az Audi, a Mercedes, a Jaguar és a Porsche számára készített alkatrészeket.
Nem csak az autóiparban történik hasonló. Az Electrolux áprilisban jelentette be, hogy 2026 végével bezárja jászberényi hűtőgépgyárát, ami mintegy 600 munkahely megszűnésével jár. A svéd vállalat maga is a stagnáló keresletet, az árnyomást és a költséghatékonyság javításának szükségességét nevezte meg a döntés hátterében.
Mindez első látásra nehezen egyeztethető össze a legfrissebb makrogazdasági adatokkal, amelyek alapján éppen kezd magához térni a magyar ipar.
A KSH hétfőn megjelent részletes adatai szerint júliusban az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és júniushoz képest is 1,7 százalékkal nőtt. Az év első hét hónapjában összességében 2,7 százalékos volt a bővülés.
A főszám mögé nézve azonban ismét előbukkan a kettősség. A KSH szerint a feldolgozóipari alágak többségében júliusban is csökkent a termelés. Az ipari növekedést elsősorban éppen a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása húzta. Az ipari export 6,3 százalékkal nőtt, ezen belül a járműipari kivitel 15,7, az elektronikai és optikai termékeké pedig 36 százalékkal ugrott meg. A belföldi ipari értékesítés eközben mindössze 0,9 százalékkal emelkedett.
Romjain próbál csillogni az európai autóipar, de Kína mellett most már pislákolni is nehéz leszA GDP-adatok is mutatnak némi javulást, de gazdasági száguldásról ezek alapján sem lehet beszélni. A magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben 1,7 százalékkal nőtt éves összevetésben, az első negyedévhez képest pedig 0,5 százalékkal bővült. Az ipar hozzáadott értéke 3,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,7 százalékkal emelkedett. A KSH szerint ugyanakkor a feldolgozóipari növekedéshez legnagyobb mértékben a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása járult hozzá.
Vagyis a friss makroadatok és a vállalatoknál érzékelhető óvatosság nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak. Az ipari kibocsátás már növekszik, de a fellendülés egyelőre erősen koncentrált, miközben a cégek jelentős része továbbra sem számol olyan kereslettel, amely széles körű létszámbővítést indokolna.
Ezt különösen jól mutatja a GKI augusztus végén megjelent, jelenleg legfrissebb üzleti felmérése. A gazdaságkutató üzleti bizalmi indexe hat hónapnyi javulás után augusztusban csaknem 4 ponttal esett vissza, az ipari bizalmi index pedig egyetlen hónap alatt 6 ponttal romlott. A kereskedelemben és az építőiparban szintén kedvezőtlenebb lett a vállalatok megítélése, javulást egyedül az üzleti szolgáltatásoknál mértek.
A munkaerőpiac szempontjából ennél is beszédesebb a kutatás másik eredménye.
A megkérdezett vállalkozások mindössze 7 százaléka tervezett létszámbővítést a következő három hónapban, miközben 13 százalékuk létszámcsökkentésre készült.
Egy hónappal korábban még 8 százalék tervezett bővítést és 10 százalék leépítést. Ráadásul a GKI által vizsgált mind a négy ágazatban többen számítottak létszámcsökkentésre, mint bővítésre.
Ez lényegében országos vállalati felmérésből is visszaigazolja azt, amit a Vasas a feldolgozóiparban érzékel. A vállalatok egy része ugyan már nagyobb termelést mutat fel, de ebből egyelőre nem következik automatikusan, hogy több emberre is lenne szüksége.
László Zoltán szerint ezért jelenleg nem lehet kifejezetten derűs jövőképről beszélni sem az autóiparban, sem a feldolgozóipar szélesebb körében. A BMW debreceni felfutása és a Mercedes kecskeméti kapacitásbővítése erős munkaerőpiaci szigeteket hoz létre, de ez nem írja felül az ágazat egészében tapasztalható óvatosságot. A cégek jelentős részénél jelenleg nem az a fő kérdés, hány új embert tudnak felvenni, hanem az, hogyan tudják növelni a termelést vagy legalább fenntartani működésüket változatlan, esetenként csökkenő létszám mellett.
