Az Igazságügyi Minisztérium (IM) sem adta ki lapunk közérdekű adatigénylésére, hogy 2012 májusa óta pontosan milyen bűncselekmények miatt elítélt emberek részesültek elnöki kegyelemben.
A tárca az ezekhez kapcsolódó iratok anonimizált másolatainak kiadását is megtagadta.
Mint korábban beszámoltunk, először a Sándor-palotától kértük ki a 2012. május 10. és 2026. július 19. között kedvezően elbírált kegyelmi ügyek dokumentumait. Az elnöki hivatal az egyes ügyek iratait nem adta ki, de közölte, hogy a vizsgált időszakban összesen 178 pozitív egyéni kegyelmi döntés született. A legtöbb - negyven - ilyen döntést 2023-ban hozták.
A Sándor-palota válaszából az is kiderült, hogy ebben az időszakban az elítélteknek kedvező kegyelmi döntések egyike sem a legfőbb ügyész előterjesztése alapján született: a köztársasági elnökök valamennyi esetben az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján gyakoroltak kegyelmet. A hivatal azt is közölte, hogy a döntés meghozatala után a kegyelmi ügyben felterjesztett iratanyagot visszaküldi az igazságügyért felelős miniszternek, illetve a legfőbb ügyésznek.
Titkolja Forsthoffer Ágnes hivatala, hogy a korábbi államfők milyen bűncselekmények elkövetőinek kegyelmeztek megAugusztus 6-án benyújtott igénylésünkben kifejezetten nem a kegyelemben részesülők nevét vagy más, azonosításukra alkalmas személyes adatot kértünk.
A dokumentumokat a jogszerűen meg nem ismerhető személyes és egyéb védett adatok kitakarásával igényeltük.
Többek között a kegyelmi kérelmeket és felterjesztéseket, a miniszteri javaslatokat, a köztársasági elnök döntéseit, a döntés-előkészítő feljegyzéseket, valamint azokat az iratrészeket kértük, amelyekből megismerhető az érintett bűncselekményének jogi minősítése, a kiszabott büntetés, illetve a kegyelem pontos tartalma. Kikértük az egyes ügyekhez tartozó iratjegyzékeket, iktatási és érkeztetési adatokat, ügyiratszámokat, valamint az esetleges levéltári átadás vagy selejtezés adatait is. Az Igazságügyi Minisztérium azonban ezeket sem adta ki.
A Gárdos-Orosz Fruzsina közigazgatási államtitkár által jegyzett válasz arra hivatkozott, hogy a kegyelmi eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokban található adatok személyes, illetve bűnügyi személyes adatok, amelyek nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. A minisztérium szerint emellett a büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási szabályok is korlátozzák a kegyelmi iratok megismerésére jogosultak körét.
A tárca a Kúria egy 2012-es ítéletére is hivatkozott, amely szerint közérdekű adatként lényegében az ismerhető meg, hogy a köztársasági elnök egy adott időszakban hány kegyelmi ügyben hozott döntést, illetve ezek közül hány esetben adott kegyelmet és hány kérelmet utasított el. Az IM még az ügyiratokhoz tartozó iktatási és egyéb technikai adatokat sem adta ki, arra hivatkozva, hogy azok a közügyek átláthatósága szempontjából nem minősülnek releváns információnak.
A Sándor-palota közzétette az elnöki kegyelmi ügy nála lévő dokumentumait, Novák Katalin a saját igazgatósága támogatása nélkül adott kegyelmet Kónya EndrénekA tárca mostani érvelése azért is figyelemre méltó, mert Kónya Endre kegyelmi ügyének iratait néhány hónappal ezelőtt már nyilvánosságra hozták. Ez Magyar Péter ígérete volt: 2026 májusában először az Igazságügyi Minisztérium tette közzé a Kónya-ügyben rendelkezésére álló dokumentumokat, aztán a miniszterelnök követelésére az akkor még Sulyok Tamás volt köztársasági elnök vezette Sándor-palota is nyilvánosságra hozta a nála lévő aktát.
A Tisza-kormány május 19-i közleményében azzal indokolta a nyilvánosságra hozatalt, hogy „a magyar társadalomnak joga van megismerni”, hogyan születhetett meg a nagy közfelháborodást kiváltó kegyelmi döntés. A kormányzati honlapon közzétett csomag kifejezetten az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére álló iratokat tartalmazta.
Nyilvánosságra hozták az első aktát, Novák Katalin és az Orbán-kormány minden szolgálati utat megkerült, hogy Kónya Endre elnöki kegyelmet kapjonHárom nappal később a Sándor-palota is tizenegy, ugyanahhoz az ügyhöz tartozó hivatalos dokumentummal állt elő, köztük belső feljegyzésekkel, az igazságügyi miniszteri előterjesztés fedlapjával, a kegyelmi határozat hiteles másolatával, egy elutasító határozattervezettel, átiratokkal és egy összefoglalóval. A közzététel azt mutatta, hogy egyes kegyelmi ügyek iratai úgy is nyilvánosságra hozhatók, hogy az érintettek személyes adatai ne váljanak megismerhetővé, miközben a dokumentumok érdemi információkat tartalmaznak.
A kegyelmi ügyek nyilvánossága korábban hangsúlyosan szerepelt a Tisza vállalásai között. A párt még ellenzékben, 2025 júliusában rendezett gyermekvédelmi konferenciáján azt ígérte, hogy kormányra kerülve nyilvánosságra hozza a bicskei pedofilügyben megadott elnöki kegyelem teljes dossziéját.
Magyar Péter közvetlenül a 2026-os választás előtt is megismételte ezt a vállalást: azt közölte, hogy a Tisza-kormány nyilvánosságra hozza a bicskei kegyelmi ügy aktáját, és feltárja az előző húsz év gyermekvédelemben elkövetett bűncselekményeit.
Magyar Péter azt állítja, hogy Orbán Viktor vagy az egyik családtagja lobbizott az elnöki kegyelemért Kónya EndrénekKormányra kerülve ezt a konkrét ígéretet teljesítették is. Amikor Kónya Endre ügyében az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta a dokumentumokat, a kabinet azt közölte, hogy a társadalomnak joga van megismerni, hogyan születhetett meg a nagy felháborodást kiváltó kegyelmi döntés. A hivatalos kormányzati közlés a közzététel céljaként „teljes átláthatóságot” és a politikai felelősség tisztázását jelölte meg.
Ezt követően a kormányfő május 19-én bejelentette, megváltoztatják a szabályokat: a jövőben a pozitív, az igazságügyi miniszter által ellenjegyzett kegyelmi döntéseknél nyilvánosságra kell hozni a kegyelmi határozatot és a kegyelemben részesült személy nevét is.
A mostani adatigénylés megtagadása ezért akkor is kontrasztban áll a korábban hangoztatott átláthatósági elvekkel, ha a Tisza korábbi ígéretei nem terjedtek ki kifejezetten valamennyi korábbi kegyelmi akta visszamenőleges közzétételére.
Miközben a kormány Kónya Endre esetében arra hivatkozva nyitotta meg a kegyelmi dossziét, hogy a társadalomnak joga van megismerni egy ilyen döntés megszületésének körülményeit, az Igazságügyi Minisztérium most még anonimizált formában sem teszi megismerhetővé, hogy a másik 177 pozitív kegyelmi döntés milyen bűncselekmények és büntetések kapcsán született.
„Miután Szabi öngyilkos lett, azt éreztem, le kell állítani a Jánost”