Titkolja Forsthoffer Ágnes hivatala, hogy a korábbi államfők milyen bűncselekmények elkövetőinek kegyelmeztek meg

Nem adja ki a Sándor-palota, hogy 2012. május 10. és 2026. július 19. között milyen ügyekben gyakoroltak pozitív egyéni kegyelmet - derül ki abból a közérdekű adatigénylésből, amelyet lapunk nyújtott be az ideiglenes államfő hivatalának.

Adatigénylésünkben külön kértük, hogy a dokumentumokat a jogszerűen meg nem ismerhető személyes és más védett adatok kitakarásával adják át. Arra is kitértünk, hogy az anonimizálás lehetőség szerint ne terjedjen ki a bűncselekmény törvényi megnevezésére és jogi minősítésére, a kiszabott büntetésre, valamint a kegyelem fajtájára, tartalmára, terjedelmére és feltételeire.

Az elnöki hivatal közölte az évente pozitívan elbírált ügyek számát, de nem küldte el sem a kegyelmi határozatokat, sem a felterjesztéseket, sem a döntés-előkészítő iratokat, illetve az ügyek anonimizált érdemi adatait. A Sándor-palota válasza szerint 2012. május 10-e óta összesen 178 ügyet bíráltak el pozitívan, a legtöbbet 2023-ban adták meg, amikor negyven ügyben született kedvező döntés. A hivatal közölte azt is, hogy Novák Katalin 2022-ben tíz, 2023-ban negyven kegyelmet adott, Sulyok Tamás pedig összesen négy ügyben gyakorolta ezt a jogkört. Az egyes ügyek dokumentumainak kiadását ugyanakkor megtagadták.

A Sándor-palota azzal érvelt, hogy a kegyelmi iratokban szereplő adatok bűnügyi személyes adatok, ezért nem minősülnek sem közérdekű, sem közérdekből nyilvános adatnak. A hivatal szerint a büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási szabályok is meghatározott személyi körre korlátozzák ezeknek az iratoknak a megismerését. A válaszban arra is hivatkoztak, hogy a bírói gyakorlat alapján közérdekű adatigényléssel a kegyelmi határozatokból kizárólag az ismerhető meg, hogy a köztársasági elnök helyt adott-e a kérelemnek vagy hivatalból a kezdeményezésnek. A Sándor-palota szerint az ezen túlmutató adatok már lehetővé tehetik az érintett azonosítását, ezért azok nyilvánosságra hozatalát a vonatkozó törvények nem írják elő.

Mindez azért is érdekes, mert nemrég, 2026 májusában Magyar Péter többszöri felszólítására a Sulyok Tamás vezette hivatal végül nyilvánosságra hozta  a Novák Katalin bukásához vezető elnöki kegyelmi ügy, a pedofilsegítő Kónya Endre ügyének nála lévő aktáját. A Sándor-palota tizenegy hivatalos dokumentumot tett közzé ekkor: belső feljegyzéseket, az igazságügyi miniszteri előterjesztés fedlapját, felterjesztő feljegyzéseket, a kegyelmi határozat hiteles másolatát, egy elutasító határozattervezetet, átiratokat és egy kétoldalas összefoglalót. A közzétett kegyelmi határozatban elfedték az érintett teljes nevét, személyes adatait és az ítéletek egyes azonosító részleteit, miközben nyilvános maradt a döntés érdemi tartalma. Így megismerhetővé vált, hogy a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese hátralévő szabadságvesztésének végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztették, a foglalkozástól és a közügyektől eltiltás hátralévő részét elengedték, az érintettet pedig kegyelmi mentesítésben részesítették.

A Sándor-palota akkori közleményében azt írta, hogy a felfokozott közérdeklődésre és a kivételes helyzetre tekintettel teszi hozzáférhetővé az iratokat. Nagyrészt erre hivatkozott Magyar Péter miniszterelnök is, amikor a Tisza-kormány Igazságügyi Minisztériuma két nappal korábban nyilvánosságra hozta a tárcánál lévő dossziét. Kivételes és eseti jellegű nyilvánosságra hozatalról van szó, amihez kiemelt közérdek fűződik – mondta akkor a kormányfő. A Sulyok-féle elnöki hivatal közlése szerint nem akarták a dokumentumok nyilvános megismerhetőségét attól függővé tenni, hogy a Tisza-kormány együttműködik-e az iratok átvételében.

A két intézkedés eltérő elnöki időszakban született. Sulyok Tamás megbízatása július 20-án megszűnt, az államfő feladat- és hatásköreit azóta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, a Tisza párt alelnöke gyakorolja. A lapunknak augusztus 4-én küldött válasz nem tér ki arra, hogy a Kónya Endre ügyében alkalmazott kitakarásos módszer miért nem volt járható út. Az államfői hivatal megtehette volna, hogy azt nyilvánosságra hozza, mely bűncselekmények miatt elítélt emberek milyen jellegű kegyelemben részesültek - mindezt meg lehetett volna oldani a személyes adatok ismertetése nélkül, beazonosíthatatlan módon tenni. 

A korábban nyilvánosságra hozott dokumentumcsomagra a hivatal a válaszában nem hivatkozott.