Adnak máshol is elnöki kegyelmet pápalátogatásra hivatkozva, de nem pedofilügy elítéltjeinek és nem így

A néhai katolikus egyházfő 2022 karácsonya előtt levélben fordult a világ államfőihez, amelyben arra kérte őket, tegyenek irgalmas gesztust a szabadságuktól megfosztott, arra méltónak talált fogvatartottakkal szemben. Hasonló kezdeményezéssel élt egyébként a 2025-ös szentévet megelőzően is: amnesztiát és büntetés-elengedéseket szorgalmazott.

A 2023-as elnöki kegyelem hátterében azonban nem a magyar kormány kivételes „irgalma” állt. Ekkor az Orbán-kormány a Szentszéket kivételesen fontos külpolitikai partnernek tartotta. Orbán Viktor azt állította, hogy csak a Vatikán és Magyarország áll a béke pártján. Ferenc ugyanis nem ítélte el név szerint Vlagyimir Putyint az Ukrajna elleni agresszióért és akadtak nem túl szerencsés kijelentései is a háborúval kapcsolatban. Erre csapott le a volt magyar kormányfő. A Szentszék és a magyar kormány háborúval kapcsolatos vélekedése azonban messze nem volt olyan hasonló, ahogy ezt Orbán Viktor és társai  láttatni akarták. A Vatikán ugyanis rendre azt is hangoztatta, igazságos békére van szükség Ukrajnában: ez teljesen hiányzott a magyar kormány retorikájából. A Vatikán konkrét lépéseket is tett az enyhülés érdekében. A békét ugyan nem tudta közelebb hozni, de jelentős szerepe volt abban, hogy az oroszok több elrabolt ukrán gyermek visszaadásában.

A keresztény kultúrkörben a megbocsátás és a megbékélés jegyében a fogadó államok vezetői rendszeresen hoznak ilyen intézkedéseket. A különbség a magyar példával szemben inkább abban rejlik, hogy sok helyen ezt törvényben rögzítetten teszik és általában tömeges amnesztiáról van szó.

Kubában 1998-ban, II. János Pál látogatásakor Fidel Castro mintegy 200 személyt engedett szabadon. 2012-ben, XVI. Benedek érkezése előtt több ezer fogoly szabadult ki. 2015-ben pedig Ferenc pápa látogatását megelőzően 3522-an nyerték vissza szabadságukat.

Srí Lankán 2015-ben Ferenc pápa látogatása idején 612 rabot engedtek szabadon elnöki kegyelemmel; a hivatalos magyarázat szerint főleg kisebb súlyú ügyek elítéltjeiről és 75 év felettiekről volt szó. Dél-Szudánban 2023-ban, Ferenc pápa békezarándoklata alatt 71 elítélt kapott kegyelmet, köztük halálraítéltek is.

Ami az európai példákat illeti, II. János Pál 1979-es írországi látogatása során 76 foglyot helyeztek feltételes szabadlábra. Portugáliában a 2023-as lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozóhoz, illetve Ferenc pápa látogatásához időzítették az amnesztiát, amelyről törvényt fogadtak el. A jogszabály egy évvel csökkentette a harminc év alatti, nyolc évnél rövidebb időre elítélt fiatalok büntetését, az egy évnél rövidebb szabadságvesztésre ítélteknek pedig teljes elengedést biztosított, kifejezetten a pápai vizit szellemiségére hivatkozva. A törvény ugyanakkor hosszú kizáró listát tartalmazott. Ami a magyarországi botránnyal kapcsolatban különösen fontos: nem vonatkozott például gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekre, továbbá emberölésre, családon belüli erőszakra, szexuális bűncselekményekre, terrorizmusra, korrupcióra. Portugáliában egyébként már a korábbi pápalátogatások során is volt példa elnöki kegyelemre, ezért a lisszaboni sajtó a 2023-as gesztust is „pápai amnesztiának" nevezte. Az amnesztia megadásával ugyanis az állam a Szentszék szemében akart jó pontokat szerezni.

Az ügyben indult egy másik büntetőeljárás is kényszerítésért és vesztegetésért az igazgató, illetve a tavaly elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettes, Kónya Endre ellen. Ebben az igazgatót 2 év 3 hónapra, az igazgatóhelyettest pedig 3 év év 4 hónapra ítélték. Kónya Endre hamis vallomás tételére, illetve a vallomásuk visszavonására próbálta meg rávenni Vásárhelyi János áldozatait, aminek ellenére 2023 áprilisában elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól.

Az 1991. évi V. törvény a közkegyelem gyakorlásáról szólt ugyan, de ez nem az akkori pápalátogatáshoz köthető: az Országgyűlés februárban fogadta el, márciusban lépett hatályba, és az 1990. októberi taxisblokádhoz kapcsolódó eseményekre vonatkozott. Ugyanakkor a kormányzat így is rendkívül fontos gesztust tett a katolikus egyháznak. Az 1991. évi XXXII. törvény a volt egyházi ingatlanok helyzetét rendezte. A jogszabályt az Országgyűlés 1991. július 10-én fogadta el, július 22-én hirdették ki, tehát nem egészen egy hónappal II. János Pál vizitje előtt. A jogszabály az 1948 után kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett egyházi ingatlanok sorsát rendezte: azokat az épületeket lehetett visszaadni vagy más módon ellentételezni, amelyek hitéleti, oktatási, szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy kulturális célokat szolgáltak. 

Mint ismert, az RTL Házon kívül című műsorában 2016. október 5-én vetítették azt a riportot, amelyben a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon két volt volt lakója, Pop Mert Julián és Illés Levente arcát és a nevét vállalva számolt be arról, hogy az igazgató, Vásárhelyi János szexuálisan zaklatta őket. Vásárhelyi János ellen hasonló ügyben 2011-ben indult nyomozás, de azt bűncselekmény hiányában lezárták. 2016. szeptember 6-án a gyermekotthon egyik korábbi gondozottja – egyike azoknak, akik 2011-ben vallomást tettek az igazgató ellen – a vonat elé vetette magát. 2016. szeptember 7-én Pop Mert Julián Budapesten feljelentést tett az ügyben, amelyben Vásárhelyi Jánost végül nyolc év fegyházra ítélték.

Az ügyben indult egy másik büntetőeljárás is kényszerítésért és vesztegetésért az igazgató, illetve a tavaly elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettes, Kónya Endre ellen. Ebben az igazgatót 2 év 3 hónapra, az igazgatóhelyettest pedig 3 év év 4 hónapra ítélték. Kónya Endre hamis vallomás tételére, illetve a vallomásuk visszavonására próbálta meg rávenni Vásárhelyi János áldozatait, aminek ellenére 2023 áprilisában elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól.