Sándor-palota;elnöki kegyelem;Sulyok Tamás;Novák Katalin;Varga Judit;kegyelmi botrány;

A Sándor-palota közzétette az elnöki kegyelmi ügy nála lévő dokumentumait, Novák Katalin a saját igazgatósága támogatása nélkül adott kegyelmet Kónya Endrének

A köztársasági elnök igazgatósága sem támogatta Kónya Endre kegyelmét, Novák Katalin államfőként ennek ellenére adott kegyelmet, ráadásul indoklás nélkül. 

A Sándor-palota a honlapján közzétette a nyilvánosság számára a birtokában lévő hivatalos dokumentumokat az elnöki kegyelmi ügyben péntek reggel.

A Sándor-palota azt közölte péntek reggel az MTI-vel, hogy a köztársasági elnök a „kegyelmi ügyként” ismertté vált KEH/2787-6/2023 ügyiratszámú kegyelmi döntés kivizsgálását kezdettől teljes egészében támogatja, és ahogyan azt a  május 19-i, keddi közleményében kijelentette, kész együttműködni a Tisza-kormánnyal annak érdekében, hogy a közvélemény valós képet kaphasson erről a nagy közfelháborodást kiváltó esetről.

A köztársasági elnök hivatala összesen 10 dokumentumot és egy összefoglalót hozott nyilvánosságra. Ezek tanúsága szerint Novák Katain főosztályi támogatás nélkül adott elnöki kegyelmet 2023 áprilisában Kónya Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofilügyben kényszerítésért elítélt egykori igazgatóhelyettesének. Amikor erre 2024 februárjában fény derült, Novák Katalin tíz nap alatt belebukott a botrányba.

A dokumentumok alapján a köztársasági elnök igazgatósága (kabinetfőnöke) sem támogatta Kónya Endre kegyelmét, Novák Katalin ennek ellenére adott kegyelmet. Indoklást nem fűzött hozzá.

A dokumentumok feldolgozását megkezdtük, ám negyed órával a dokumentumok közzététele után a Sándor-palota honlapja elérhetetlenné vált, gyanúnk szerint a hirtelen megnövekedett terhelés, az oda látogatók száma miatt. Egy órával a közzététel után még mindig nem töltőd be a honlap. 

A közzétett dokumentumok rövid összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a Kónya Endre esetében gyakorolt kegyelem pontos indoka. Novák Katalin a néhai Ferenc pápának a világ államfőihez intézett, kegyelem gyakorlására irányuló, 2022. decemberi általános felhívására figyelemmel hozta meg azt a döntést, hogy a katolikus egyházfő 2023. április 28-30. közötti magyarországi látogatásához kapcsolódóan több személy számára kíván egyszerre kegyelmet adni.

Az összefoglalóban kifejtik, hogy a Sándor-palotában a kegyelmi ügyek köztársasági elnöki döntéshozatalra való előkészítésért felelős szervezeti egység az Alkotmányossági és Jogi Igazgatóság volt, amelyet az ügy előkészítésének időszakában hatályos szervezeti és működési szabályzat szerint közvetlenül a köztársasági elnök kabinetfőnöke irányított.

Az igazgatóság az igazságügyi miniszter által több korábbi kegyelmi előterjesztés keretében felterjesztett, a Sándor-palota előtt folyamatban lévő ügyekből 2023. április 24-i keltezéssel készített döntés-előkészítő anyagot a köztársasági elnöknek.

Ez az anyag a szokásoknak megfelelően a döntésre javasolt változatban a határozatok tervezetét, valamint a felterjesztő feljegyzést tartalmazta; a feljegyzés röviden ismertette a pozitív javaslattal érintett ügyeket, illetve egyes elutasításra javasolt ügyeket is, a részletes ügyismertetést pedig a feljegyzéshez csatolt melléklet tartalmazta. A köztársasági elnöknek címzett felterjesztő feljegyzéshez – a szokásos eljárásrend szerint – az igazgatóság akkori vezetőjének aláírása mellett a köztársasági elnök akkori kabinetfőnökének a jóváhagyására is szükség volt.

A köztársasági elnöknek címzett, 2023. április 24-én kelt felterjesztő feljegyzést a köztársasági elnök kabinetfőnöke olyan tartalommal hagyta jóvá, hogy a bevett gyakorlattól eltérően kétféle, egy elutasító és egy kegyelem gyakorlására irányuló döntési változatot tartalmazott, azzal, hogy a felterjesztő feljegyzés a két döntési változat közül a miniszteri előterjesztéssel egyezően

egyértelműen a kérelem elutasítására irányuló döntést javasolta a köztársasági elnök részére. 

A felterjesztő feljegyzésben a kérelem elutasítására irányuló döntési javaslat indokaként kifejezetten rögzítésre került a bűncselekmény jellegére, valamint az arra való utalás, hogy az elítélt már az otthonában tölti a börtönbüntetést, továbbá hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, így munkába állása – és ezáltal a foglalkozástól eltiltás elengedése és a mentesítése – sem indokolt.

Emellett röviden bemutatta a kérelem tartalmát, a terhelt családi, szociális és egészségi körülményeit, továbbá megismételte a kérelem elutasítására tett javaslatot. 

Az elutasításra tett javaslat indoka az Igazságügyi Minisztériummal egyezően az volt, hogy a bűnösség kérdése nem vizsgálható a kegyelmi eljárásban, az elítélt a reintegrációs őrizet alatt a foglalkozástól eltiltás hatálya alá nem tartozó munkát vállalhat, és az elítélt esetében nem állapítható meg a büntetés jellegén túlmutató hátrány.

Az igazgatóság a feljegyzést, az összefoglalót, valamint a határozattervezeteket papír alapon 2023. április 24-én terjesztette fel a köztársasági elnök kabinetfőnökéhez. A pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi határozatok köztársasági elnöki aláírására – az eredetileg tervezett 2023. április 25-i időpont helyett – végül 2023. április 27-én került sor. A dokumentum szerint 

a köztársasági elnöki aláírást követően, a rendes ügymenettől eltérően, az aláírt eredeti határozat – a többi pozitív határozathoz hasonlóan – nem került vissza az igazgatósághoz, és a miniszteri ellenjegyzésre történő megküldés sem a szokásos átirattal együtt történt.

A Sándor-palota állítása szerint arról, hogy a köztársasági elnök Kónya Endre ügyében a két változat közül melyik határozatot írta alá, az igazgatóság is csak akkor értesült, amikor a határozatot már az igazságügyi miniszter is ellenjegyezte, és az ellenjegyzés megtörténtéről az Igazságügyi Minisztériumtól tudomást szerzett.

Rendes ügymenet alapján a szokásos eljárásrend az lett volna, hogy az Elnöki Titkárság visszaküldi az igazgatóságnak az aláírt határozatokat, amelyeket az igazgatóság kísérőlevéllel és a felterjesztett iratanyaggal együtt továbbít az Igazságügyi Minisztériumba ellenjegyzés céljából. Az igazgatóság 2023. május 2-án, immár a rendes ügymenet szerint, az Igazságügyi Minisztériumnak elküldte az aláírt elutasító határozatokat ellenjegyzés céljából, valamint visszaküldte az Igazságügyi Minisztérium által felterjesztett iratanyagot.

Azt írták, az ellenjegyzést követően az tárca a határozatok hiteles példányát megküldte a Sándor-palota részére (az eredeti határozatok és az iratanyag az Igazságügyi Minisztérium irattárában kerültek elhelyezésre). A 2023. évi IV. kegyelmi felterjesztésben szereplő többi – a 2023. április 27-i döntéssel nem érintett – ügyben 2023. június 5-én születtek meg az elutasító elnöki döntések. A határozatok rendes ügymenet szerint, írásos átirattal, 2023. június 7-én kerültek megküldésre az Igazságügyi Minisztériumba ellenjegyzés céljából – áll a dokumentumban.

Magyar Péter szerint Varga Juditot csőbe húzhatták

„Ön egy külön hatalmi ág képviselője. Hozza nyilvánosságra a kegyelmi dosszié önnél lévő példányát! Még ma” – szólította fel egy csütörtök esti Facebook-posztban Magyar Péter miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnököt arra, hogy tegye közzé a hírhedt botrány Sándor-palotában őrzött dokumentumait.

Mint ismert, a Novák Katalin volt köztársasági elnök bukásához vezető elnöki kegyelmi botránynak két dossziéja van, az Igazságügyi Minisztériumban lévőt maga Magyar Péter mutatta be kedden, felszólítva Sulyok Tamás a Sándor-palota példányának a nyilvánosságra hozatalára.

Magyar Péter az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a dokumentumok szerint Varga Judit nem támogatta Kónya Endre kegyelmét, és azt sem zárta ki, hogy volt feleségét, az akkori igazságügyi minisztert csőbe húzták. Soha nem látott esetnek nevezte, hogy a Kónya Endrének is megadott köztársasági elnöki kegyelmet ugyanazon a napon írta alá Novák Katalin és jegyezte ellen Varga Judit.

Az Igazságügyi Minisztériumban elérhető, kedden nyilvánosságra került iratok azt bizonyították, hogy a kegyelmi ügyben nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – született a döntés a pápalátogatás közeli időpontja miatt. A dokumentumok szerint Varga Judit sem javasolta a kegyelem megadását, ám valamilyen okból kifolyólag az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin mégis így döntött. 

Magyar Péter úgy fogalmazott, a másik dossziéból, Sándor-palotában lévő dokumentumokból az derülhet ki, hogy a saját adminisztrációjában javasolták-e Novák Katalinnak, hogy Kónya Endre kapjon elnöki kegyelmet vagy egyedül hozta meg a döntést. A miniszterelnök keddi felszólítására Sulyok Tamás úgy válaszolt, hogy „hivatalos megkeresés esetén” készen áll a dosszié nyilvánosságra hozatalára.

Az ügy kivizsgálásának érdekében parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, amely a nyár második felében vagy szeptemberben kezdheti meg a munkát.

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, Kónya Endrét eredetileg kényszerítés bűntette miatt ítélték el, miután hamis vallomás tételére, illetve a vallomásuk visszavonására próbálta meg rávenni felettese, a pedofil igazgató Vásárhelyi János áldozatait, ennek ellenére 2023 áprilisában elnöki kegyelmet Novák Katalintól. A botrányba 2024 februárjában belebukott a volt államfő és a döntést végül ellenjegyző Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is. Kónya Endre az elnöki kegyelmi botrány kitörése után is megpróbált rávenni egy egykori áldozatot a vallomása visszavonására. Mint nemrég elsőként megírtuk, az emiatt indult büntetőügyben két év után sincs gyanúsított, kihallgatására nem került sor.

Az élő környezetért felelős miniszternek közlése szerint sikerült megegyeznie az osztrák bánya tulajdonosával, péntektől teljesen leállítják a Magyarországra irányuló értékesítést.