Olyan információk jutottak el hozzánk, hogy amikor az igazságügyi miniszter elé tették a dossziét, nem tájékoztatták arról, hogy beletették Kónya Endre esetét, és arról sem, hogy ebben az ügyben megváltoztatták volna az ő felterjesztését – jelentette ki Magyar Péter kedd reggeli rendkívüli sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta a Novák Katalin volt köztársasági elnök bukásához vezető elnöki kegyelmi botránynak az Igazságügyi Minisztériumban található aktáját.
Magyar Péter azzal kezdte, Görög Márta tárcavezető a tegnapi kormányülésen bemutatta azokat a tényeket és adatokat, amelyeket ismertethetett. A kormányzati oldal a sajtótájékoztatóval párhuzamosan élesedett, feltöltöttek dokumentumokat, de a miniszterelnök már előre elnézést kért amiatt, hogy „nagyon sok satírozás lesz ezekben, mert a jelenlegi jogszabályok szerint csak így lehet nyilvánosságra hozni ilyen iratokat”. Az elnöki kegyelmi ügyek és azok dossziéi nem nyilvánosak, most azért tudnak kivételt tenni, mert maga az érintett, az elnöki kegyelmet szerző Kónya Endre könyvet írt, amelyben beszámolt erről az ügyről.
Kivételes és eseti jellegű nyilvánosságra hozatalról van szó, amihez kiemelt közérdek fűződik – jelezte Magyar Péter. A kitakarások azért vannak a dokumentumokon, hogy a személyes, érzékeny adatok ne sérüljenek. Mint mondta, több dokumentumot is nyilvánosságra hoznak. 2024. február 10-én mondott le Novák Katalin, az elnöki kegyelmet a kezdeti elutasítás után végül ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter pedig ennek következtében visszavonult a közélettől. Eddig titokszabályokra hivatkozva mindketten, és az Orbán-kormány tagjai elutasították, hogy a részleteket elmondják.
Nagyon sok ügy egy csoportban
Magyar Péter – aki Kónya Endrének a vezetéknevét mindig csak az első betűig mondta ki – megjegyezte, nagyin ritkán fordul elő, hogy az igazságügyi miniszter nem jegyzi ellen a köztársasági elnök döntését. A miniszteri ellenjegyzés politikai felelősségvállalás, a köztársasági elnöktől ezzel az aktussal a mindenkori kormány átvállalja a politikai felelősséget – tette hozzá, majd kivetítette az első dokumentumot, amely az igazságügyi minisztérium kegyelmi főosztályának 2023-as előterjesztése volt.
Ebben az ügyben, amiben Kónya Endre kegyelme is szerepel, nagyon sok ügy volt egy csoportban. A dokumentumból kiderül, hogy a szakterület nem támogatta Kónya Endre kegyelmi kérvényét. Magyar Péter elmondta, ezzel párhuzamosan futott egy másik kegyelmi ügycsoport. Ezek jellemzően több hónapig tartó folyamatok, míg az igazságügyi minisztériumi felterjesztésből elnöki kegyelem lesz, majd visszakerül ellenjegyzésre. Kónya Endre ügyében az első irat az igazságügyi minisztériumban április 14-én készült, majd április 17-én a feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a minisztérium nem javasolja a tárcavezetőnek a kegyelem megadását.
Egy nappal később megérkezett Varga Judit felterjesztése Novák Katalinhoz. Április 27-én keletkezett maga az elnöki kegyelem, és még ugyanazon a napon írja alá a kegyelmet, és jegyzi ellen az akkori igazságügyi miniszter. „Ilyen soha nem történt még” – jegyezte meg Magyar Péter, kifejtve, hogy ez önmagában nagyon furcsa.
Két ügyet, köztük Kónya Endre ügyét valamilyen oknál fogva kiemeltek az eredeti, normál ügycsoportból, és abban egészen furcsa módon a köztársasági elnök megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését, és még aznap, amikor az államfő meghozta a határozatát, még gyorsan alá is íratta valaki ezt a határozatot, kikerülve a szokásos, szabályos szolgálati utat
– magyarázta a kormányfő.
Az akta utolsó dokumentuma az a feljegyzés, amely Tuzson Bence igazságügyi miniszter részére készült, három nappal azután, hogy a 444 megírta a cikket a kegyelmi döntésről. A dokumentumot Répássy Róbert akkori államtitkár készítette Tuzson Bence részére, ebből több bekezdést is kiemelt Magyar Péter. A kegyelmi határozatot az igazságügyi miniszter 2023. április 27. napján ellenjegyezte. Az ellenjegyzés gyakorlására a kegyelmi döntés(ek) meghozásának körülményeire, az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor. Megjegyzendő, hogy az évtizedes gyakorlat szerint az igazságügyi miniszter a köztársasági elnök kegyelmi határozatát mindig ellenjegyezte, az ellenjegyzés megtagadására 2000 óta nem került sor – hívta fel a figyelmet.
A pápalátogatás alkalmával hat miniszteri felterjesztésben szereplő kegyelmi kérelemről döntöttek, a terhelttel együtt összesen 22 személy ügyében született pozitív döntés, amiből az ügy 6 terheltjén kívül 4, azaz összesen 10 esetben született a miniszteri előterjesztéstől eltérő döntés.
Ebből kiderül, hogy a Hunnia-ügyben az a hat terhelt elítélt, aki végül kegyelemben részesült, köztük a terrorizmus vádja miatt elítélt Budaházy György úgy kapott a pápalátogatásra időzítve kegyelmet, hogy az akkori igazságügyi miniszter nem javasolta ennek megadását.
Valamilyen furcsa oknál fogna Novák Katalin, aki másnap részt vett a pápai szentmisén, úgy gondolta, hogy ennél a hat terheltnél is kegyelmet ad – jegyezte meg a kormányfő.
Van tehát egy eljárás, egy ügycsoport, teljesen külön fut, átlagos köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt emberek kegyelmi kérvényei, köztük Kónya Endre kegyelmi kérvénye is, amit a szokásos ügymenet szerint intéz az igazságügyi minisztérium, végig megy az egész minisztériumi struktúrán, főosztályvezető, államtitkár, majd felkerül aláírásra a tárcavezetőnek, aki ebben az ügycsoportból három embernek javasol kegyelmet, nincs közötte Kónya Endre. Fut ezzel párhuzamosan egy másik ügycsoport, benne a Hunnia-per terheltjeivel, nagy részüknek szintén nem javasol kegyelmet. És az két ügycsoport Kónya Endre ügyén keresztül találkozik április 27-én, a köztársasági hivatal külön kérésére, felgyorsítva, a Sándor-palotában. És ahogy a feljegyzés fogalmaz,
a pápalátogatás előtt egy nappal a köztársasági elnök teljesen szokatlan módon 10 esetben megfordítja az igazságügyi miniszter döntését, felterjesztését, kegyelmet ad, és még szokatlanabb módon, még aznap ellenjegyzi az akkori igazságügyi miniszter. Mindezt a megszokott szolgálati út kihagyásával, tehát nem látja a megváltoztatott kegyelmi határozatot sem a főosztály, sem az államtitkár, sem a miniszter kabinetje.
Így esélyük sem volt arra, hogy felhívják a miniszter figyelmét, amikor előtesznek 10-20 kegyelmi határozatot, hogy az ő döntésével ellentétes döntést hozott a köztársasági elnök – összegzett Magyar Péter.
Majd kitért arra, hogy Gulyás Gergely volt miniszter korábban elárulta, hogy a Hunnia-per ügyében egyeztetett az Orbán-kormány. Az nem derül ki, hogy Kónya Endre ügyében is egyeztetett-e, de Magyar Péter elmondása szerint „nagyon sok információ eljutott hozzájuk”, ezt majd az érintettek a várhatóan ősszel felálló vizsgálóbizottság előtt megerősíthetik.
Magyar Péter azt mondta, információik szerint nagyon erős lobbi indult az Orbán-kormány bizonyos tagjai körében, hogy a Budaházy-ügyben elítélteknél is legyen kegyelem. A tegnapi ígértével ellentétben nem tudja nyilvánosságra hozni, ki az az ügyvéd, aki a kegyelmi kérvényt írta, mert az Igazságügyi Minisztérium szakvéleménye szerint erre nincsen mód. A hozzájuk eljutó információk szerint az Orbán-kormány vagy annak szűk köre megtárgyalta a Budaházy-ügyben felterjesztett kegyelmeket, és azt kérték a köztársasági elnöktől, adják meg a kegyelmet.
Magyar Péter szerint két lehetőség van: megtárgyalta az Orbán-kormány vagy annak szűk köre Kónya Endre ügyét is, vagy nem tárgyalták meg, de nem is tájékoztatták, hanem „átverték, csőbe húzták” az az igazságügyi minisztert.
A korményfő ezután válaszolt a sajtónak. A 444.hu kérdésére, hogy a forrásaik között van-e volt felesége, Varga Judit, tőle származnak-e ezek az információk, azt felelte, nincsen, viszont közölte, hogy egy volt miniszter családjától értesültek dolgokról. „Erről az érintettek fognak tudni beszámolni, ezért fogjuk létrehozni az országgyűlési vizsgálóbizottságot” – fogalmazott. Kérdésre nem akarta megelőlegezni, kiknek lesz kötelező megjelenni ezen a Parlamentben, de azt gondolja, hogy Répássy Róbertnek, Varga Juditnak, Novák Katalinnak és az Orbán-kormány tagjainak ott kell majd lenniük.
A Telex arról kérdezett, hogy Orbán Viktor feleségét behívják-e majd erre. A miniszterelnök szerint felmerülhet, hogy Lévai Anikót is meghallgassák, de úgy látja, első körben a politikai felelősöket kell megkeresni. Az RTL kérdésére nem tudta megerősíteni, hogy Kónya Endrének lehettek-e támogatói, lobbistái az Orbán-kormányban. Nem javasolja Sulyok Tamásnak, hogy ne hozza nyilvánosságra az elnöki hivatalban lévő iratokat. Ha mégis megtagadja ezt, övé a politikai, az emberi és morális felelősség, lelke rajta – fogalmazott Magyar Péter. Kérdésre nemmel válaszolt arra, beszélt-e neki valaha Varga Judit arról, hogy milyen körülmények között zajlott a kegyelmi kérvény ellenjegyzése. Azt kérik majd az igazságügyi minisztertől és a Tisza-frakciótól, hogy a lehető leggyorsabban terjesszék elő az Országgyűléshez, és miután június végén vagy július eleje környékén elfogadják, a parlamenti vizsgálóbizottság összeállhat, és a nyár második felében vagy szeptember elején már meg is kezdheti a működését.
A Sándor-palota dokumentumaiból kiderülhet, hogy az ottani főosztályvezető, a hivatalnokok mit javasoltak az államfőnek. Ha ők is nemleges javaslatot tettek az igazságügyi miniszteri felterjesztéssel egyezően, akkor még erősebb lesz a gyanú, hogy ez vagy egy informális kormánydöntés, vagy egy más miniszteri utasítás volt
– közölte az erre irányuló kérdésre Magyar.
A 24.hu érdeklődésére, hogy a Hunnia-ügy kegyelmeinek felülvizsgálására van-e politikai szándék, azt mondta, ő soha sem fog arra vetemedni, hogy jogerős bírói ítéleteket minősítsen. A köztársasági elnöknek diszkrecionális jogköre, hogy kinek ad kegyelmet, és még indoklási kötelezettsége sincs, ezért szerinte nincs értelme kinyitni ezt a kérdést.
A HVG-nek arról, a parlamenti vizsgálóbizottságnál hogyan lehet elvárni az igazmondást, ha még a bíróságon sincsen önterhelő vallomásra kötelezés, azt mondta, a tanúk számára márpedig ott is igazmondási kötelezettség van, a hamis tanúzás pedig súlyos bűncselekmény. Hogy igazat mond-e, akit beidéztek, az ő döntése. Ha kiderül, hogy valaki szándékosan hamisan tesz nyilatkozatot a vizsgálóbizottság előtt, annak kell, hogy legyen következménye – fejtette ki. Majd azt üzente:
„Ideje lenne egy pár embernek megszólalnia. Most már úgy is sok minden ki fog derülni, ha van olyan, akit belerángattak, akit maguk helyett megaláztak, érdemes lenne elmondani a valóságot.”
Magyar Péter máig adott határidőt Sulyok Tamásnak az elnöki kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozására
A Tisza-kormány elrendelte, hogy a kegyelmi határozat meghozatalához vezető körülményeket teljes körűen és soron kívül vizsgálják felül, a felülvizsgálat megállapításait pedig hozzák nyilvánosságára. Egy friss kormányhatározat szerint augusztus 31-ig kell kivizsgálni, hogy 2005 és 2025 között milyen jogsértések történtek a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában, ennek a felelőse Pósfai Gábor belügyminiszter és Görög Márta igazságügyi miniszter.
Megjelent a lista, Magyar Péter az elnöki kegyelmi botránnyal kezdi az Orbán-kormány sötét múltjának a feltárásátA miniszterelnök hétfőn, a kormányülés utáni sajtótájékoztatón elárulta: kedden délelőtt nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy aktáját. Mint mondta, két dosszié van: az egyik az Igazságügyi Minisztériumban, a másik pedig a Sándor-palotában, a köztársasági elnök hivatalában. Utóbbi sejtése szerint bővebb, előbbit a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett nyilvánosságra hozzák a kormany.hu/igazságtétel oldalon.
Kezdődik az MTVA átvilágítása, Magyar Péter holnapig adott időt Sulyok Tamásnak az elnöki kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozásáraA kormányfő tegnap emlékeztetett, hogy amikor Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei „pedofilsegítő tanárnak”, Kónya Endrének, az úgy zajlott, hogy az Igazságügyi Minisztérium, az akkori igazságügyi miniszter – Magyar Péter exfelesége, Varga Judit – egy csomagot terjesztett fel a köztársasági elnökhöz. Ebben több mint 40 kegyelmi kérvény szerepelt, amelyek közül háromban javasolta az Igazságügyi Minisztérium a kegyelem megadását.
A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon körüli pedofilügy nem szerepelt közöttük. Vagyis Varga Judit nemlegesen terjesztette fel a Sándor-palotába Kónya Endre kegyelmi kérvényét végül azonban ezt még nem ismert okokból és indokok alapján az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin változtatta meg, majd küldte vissza az Igazságügyi Minisztériumnak.
A Tisza-kormány ígérete szerint magát a kegyelmi kérvényt is nyilvánosságra fogják hozni. A kormányfő szerinte nyilvánosságra hozandó iratokból ki fog derülni, hogy melyik ügyvéd készítette és jegyezte ellen ezt a kegyelmi kérvényt.
Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást, a még hivatalban lévő köztársasági elnököt, hogy kedden, munkaidő végéig tegye hozzá „a puzzle” másik részét is és hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában fellelhető, a minisztériuminál teljesebb dossziét. Szerinte ebből valószínűleg kiderülne, milyen indokok alapján adott az Igazságügyi Minisztérium nemleges felterjesztése ellenére, teljesen szokatlan módon kegyelmet az akkori köztársasági elnök. A miniszterelnök szerint tízmillió magyar ember nevében mondhatja, hogy jogos elvárása minden magyar embernek, legfőképpen az áldozatoknak, hogy így sok év után végre tisztán lássanak abban, milyen indokok alapján, kinek a felkérésére, unszolására vagy fenyegetésére írta alá ezt a kegyelmi kérvényt, vagy változtatta meg ezt a kérelmet, illetve annak elbírálását az akkori államfő.
Sulyok Tamás azt állítja, a jogszabályoknak megfelelően kezelik az elnöki kegyelmi ügy aktáitMa a munkaidő végéig várják Sulyok Tamásnak a tájékoztatását és a nyilvánosságra hozatalt. Ha ezt nem teszi meg, indoklást várnak tőle, és hogy haladéktalanul adja be a lemondását, amit egyébként is elvárnak tőle május 31-ig. Magyar Péter tegnap kitért arra is, hogy a kegyelmi ügyet egy parlamenti vizsgálóbizottság fogja kivizsgálni, ahol a meghívottaknak kötelező lesz a megjelenés. Emellett módosítják a szabályokat, hogy az államfőknek kötelező legyen a kegyelmezéseket és azok indokolását nyilvánosságra hoznia. Hozzátette, hogy Varga Judit miért írta alá a kérvényt, az nincsen a kegyelmi ügy iratai közt.
A bicskei pedofilügy és a kegyelmi botrány
Az RTL Házon kívül című műsorában 2016. október 5-én vetítették azt a riportot, amelyben a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon két volt volt lakója, Pop Mert Julián és Illés Levente arcát és a nevét vállalva számolt be arról, hogy az igazgató, Vásárhelyi János szexuálisan zaklatta őket. Vásárhelyi János ellen hasonló ügyben 2011-ben indult nyomozás, de azt bűncselekmény hiányában lezárták. 2016. szeptember 6-án a gyermekotthon egyik korábbi gondozottja – egyike azoknak, akik 2011-ben vallomást tettek az igazgató ellen – a vonat elé vetette magát. 2016. szeptember 7-én Pop Mert Julián Budapesten feljelentést tett az ügyben, amelyben Vásárhelyi Jánost végül nyolc év fegyházra ítélték, nemrég szabadult.
Szabadlábra helyezték Vásárhelyi Jánost, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofil exigazgatójátEgy éve mondott le Novák KatalinAz ügyben indult egy másik büntetőeljárás is kényszerítésért és vesztegetésért az igazgató, illetve a tavaly elnöki kegyelemben részesített igazgatóhelyettes, Kónya Endre ellen. Ebben az igazgatót 2 év 3 hónapra, az igazgatóhelyettest pedig 3 év év 4 hónapra ítélték. Kónya Endre hamis vallomás tételére, illetve a vallomásuk visszavonására próbálta meg rávenni Vásárhelyi János áldozatait, aminek ellenére 2023 áprilisában elnöki kegyelmet kapott Novák Katalintól.
A botrányba 2024 februárjában belebukott Novák Katalin, de Varga Judit akkori Fidesz EP-listavezető, volt igazságügyi miniszter is, aki a parlamenti mandátumáról mondott le a botrány miatt. Magyar Péter ezután állt először a nyilvánosság elé, majd rövidesen politikai karrier építésébe kezdett.
Kónya Endre az elnöki kegyelmi botrány kitörése után is megpróbált rávenni egy egykori áldozatot a vallomása visszavonására. Mint nemrég elsőként megírtuk, az emiatt indult büntetőügyben két év után sincs gyanúsított, kihallgatására nem került sor.
Két év alatt sem hallgatta ki a rendőrség Kónya Endrét a hamis tanúzásra felhívási ügyében