Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatóján jelentették be a megállapodást, ami alapján az eddig befagyasztott uniós pénzek legnagyobb része felszabadul. „Ezt a pénzt megérdemlik a magyarok, versenyt futottunk az idővel, és nyertünk” válaszolta Ursula von der Leyen a Népszava kérdésére. A most tett ígéreteket végrehajtásával érkezhet majd a pénz, a legtöbbnek augusztus végéig teljesülnie kell.
A 16,4 milliárd euró, azaz kb. 6000 milliárd forintnyi fölszabaduló összeg az éves magyar költségvetés mintegy 13 százaléka, mondta Magyar Péter. A kormányfő a megállapodást történelminek nevezte, ahogy Ursula von der Leyen kiemelte, hogy kemény tárgyalások előzték meg a megállapodást.
Magyar Péter szerint az előző kormány hazudott a valódi okokról, hogy miért nem kaptuk meg a pénzeket. Valójában nem az illegális migrációról vagy Ukrajnáról szólt ez, hanem a korrupcióról. Most pár hét elég volt a megállapodáshoz, és nem is tettek többet a korrupcióellenes intézkedések elfogadásánál, mondta a kormányfő.
A megállapodás értelmében a kormány egy sor reformot fog végrehajtani, amelyekkel az úgynevezett 27 szupermérföldkőnek tudnak megfelelni. Ez a feltétele annak, hogy az összegből 10 milliárd meg is érkezhessen.
Az Integritás Hatóság az egyik fókusza Magyar Péter Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásainakA kormányfő hangsúlyozta, bizonyos esetekben tovább is megy a kormány az EU elvárásánál. A vagyonnyilatkozatok rendszerét át kell alakítani, ugyanakkor a kormány még egy büntetőjogi elemet is belevesz a reformba: aki hamis adatokat ad meg a vagyonbevallásában, akár két év börtönnel is büntethető lesz.
Bár nem volt feltétel az EU részéről, a Tisza a kampányban vállalta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely az uniós pénzek szabálytalan elköltése esetében járhat el, a hivatalos kérelem benyújtására most sor került. Az EU nyomására korábban létrehozott Integritás Hatóság jogköreit is bővíteni fogják most.
Magyar Péter bejelentette, hogy benyújtja Magyarország csatlakozási szándékát az Európai ÜgyészséghezA közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) reformjával önmagában 2,2 milliárd euró szabadul fel és a magyar diákok már a következő tanévben mehetnek Erasmus ösztöndíjjal külföldre, jelentette be Ursula von der Leyen. Azonban itt is tovább megy a kormány a minimumnál, a közérdekű alapítványokat kivezetik a jövőben. Magyar Péter elmondta, hogy a nem egyetemi KEKVA-kat (ilyen például az MCC) már idén nyár végéig megszűntetik, míg az egyetemeket 2027 nyár végéig szervezik át. Az átmeneti időszakban itt bizonyos változások várhatóak a kuratóriumok esetében, hiszen a Bizottság alapvető kifogása nem az egyetemek kiszervezése volt, mindössze annyi, hogy a kuratóriumokban ne politikusok üljenek.
Nem csak az idő az ellenfél, az Orbán-kormány miatt Magyarország megint az utolsó az Európai UnióbanAhhoz, hogy a pénz jelentős részét valóban le is tudja hívni Magyarország, egy sor szakpolitikai reformot végre kell hajtani. Ezek a feltételei a Covid-járvány után létrehozott Helyreállítási Alap (RRF) felhasználásának. A pontos vállalásokat a Helyreállítási Terv fogja tartalmazni, amit várhatóan a jövő héten ad le a kormány a Bizottságnak. Ezeket néhány héten belül elfogadhatja a Bizottság, most a fő irányokról állapodtak meg. A tervet a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia, erre várhatóan július közepén kerülhet sor. Egy vezető uniós tisztségviselő azt mondta, hogy bár az Orbán-kormány vállalta a nyugdíjrendszer reformját, kifejezetten káros lenne, ha ezt most néhány hónap alatt próbálna áttolni az új kormány. Ahogy a különadók tekintetében is elvárták volna, hogy kivezessék azokat, de a Bizottság lényegében elfogadta a kormány érveit a költségvetés rossz állapotáról, így ebben is lesz mozgástér.
Fidesz: Semmilyen költségvetési adatot nem titkolt el az előző kormányzatÖtéves csúcsra ugrott az államadósságA Helyreállítási Alapból végül kevesebbet fog elkölteni a kormány, mint a teljes keret: 10,4 milliárd euróból csak 10 milliárd eurót tervez lehívni Magyarország. Bár Magyar Péter többször elmondta, hogy minden euró hazahozása a cél, úgy tűnik, nem lehetett elég olyan projektet összehozni, amit augusztus be is lehetett volna fejezni. Korábban a Bizottság jelezte, hogy szerintük nehéz lesz a keret teljes kitöltése, ahogy egyébként ez azoknak a tagállamoknak is nehéz volt, akiknek öt évük volt rá.
A teljes 3,9 milliárd eurónyi hitelkeretből 3,5 milliárdot terveznek felhasználni.
A 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásnak viszont az egészét felhasználnák. Ebben a korábbi magyar tervből 2,6 milliárd eurónyi összegben valósult meg projekt (vagy fejezhető be augusztusig). Ezen túl 1,1 milliárd euró összegben tudnak átcímkézni olyan projekteket, amelyek állami vagy más uniós forrásokból valósult meg, de mivel megfelelnek az RRF kritériumainak, ezért elszámolhatóak innen is. Magyar Péter kiemelte, hogy ennek a pénzügyminiszter Kármán András örülhet, hiszen ez nagyobb mozgásteret jelent a költségvetésnek. Ezen túl másfél milliárd eurót az energetikai infrastruktúra, pl. vezetékek fejlesztésére fognak költeni az RRF-ből.
A Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése is a terv része, összesen 2 milliárd euró jut a banknak, ami aztán tovább fogja osztani a pénzt kis- és középvállalkozásoknak.
Ebből 1,3 milliárd a vissza nem térítendő támogatásból történik, 700 millió euró pedig kedvezményes hitelből érkezik. Ez a megoldás azért is könnyítés, mert a bank projektjeire nem érvényes az augusztus végi határidő, elég, ha a bank feltőkésítése megtörténik addig.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter is mosolyoghat Magyar Péter szerint, mert 1,8 milliárd euró értékben hoznak létre egy olyan céget, amelyekből vasúti és HÉV szerelvényeket lehet vásárolni. A közvetítő cégre is azért van szükség, mert ezek a beszerzések évekbe fognak telni. Ez a rész is az RRF kedvezményes hiteléből fog történni. Emellett két konkrét nagy projekt is a hitelből fog megvalósulni:
500-500 millió euró jut egy mesterséges intelligencia „gigagyárnyak” (vagyis egy óriás számítógépnek) és az EU által kezdeményezett műholdakat üzemeltető projektnek (Iris2), ami civil és védelmi feladatokra is használható lesz.
A pénteki döntéssel a régiók fejlesztésére szánt kohéziós pénzekből is felszabadul 4,2 milliárd euró, ezek elköltésénél sokkal nagyobb mozgástere lesz a kormánynak, és több ideje is. Ilyen pénzekből egyébként 2 milliárd eurót már elvesztettünk, a szabályok szerint ugyanis 2024-ben és 2025-ben kellett volna lehívni azokat az összegeket de a korrupciós és átláthatósági problémák miatt ez nem történt meg.
Menekültügyben és LMBTQ+ jogokról miatt még több száz millió marad befagyasztva
A Népszava kérdésére Magyar Péter érdemben nem válaszolt, hogy mikor fognak lépéseket tenni a menekültügyi reform kapcsán, ahol szintén sok pénzről van szó. Az előző kormány menekültellenes törvénye ugyanis uniós szabályokat sért, és az EU Bírósága kimondta, minden nap egy millió eurós büntetést kell fizetnünk. Ezt a többi uniós forrásból vonják le, összesen már több mint 900 millió eurót buktunk csak ezért. Ahhoz, hogy a napi büntetés megálljon, át kell alakítani a menekültügyi rendszert, hogy legyen lehetőség Magyarországon is menekültkérelem beadására. Magyar Péter kiemelte, hogy Orbán Viktor évekig járt Brüsszelbe, de nem tudta megakadályozni, hogy az EU elfogadja a migrációs paktumot. A kormányfő szerint 2015 környékén Orbánnak igaza volt az illegális migráció kapcsán. Ez a jogszabálycsomag egyébként most június közepén fog hatályba lépni, és ahogy a kormányfő is kiemelte, sok tekintetben szigorúbb, mint a jelenlegi szabályozás. Az viszont nem világos, hogy mikorra várható a módosítás, amivel a büntetés vége mellett egy 30 millió eurós boríték is fölszabadul.
Ahogy gyermekvédelminek nevezett homofób törvényt is meg kell változtatni a kormánynak. Csak ez az uniós elvárásokba ütköző magyar törvény blokkol 500 millió eurót, amiről most nem született döntés, hogy ez mikor történhet, nem tudni.
Az ukrán meló
Téma volt Ukrajna a kormányfő és a Bizottság elnöke között, de ez nem függ össze a megállapodással, mondta Magyar és Von der Leyen is. Az ellentét itt arról szól, hogy a bizottság szeretné megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával (amik várhatóan évekig fognak tartani), de a Tisza-kormány is fönntartja a Fidesz blokkolását. Az új kormány is elvárja Kijevtől, hogy rendezzék a kárpátaljai magyarok jogait. Magyar Péter kiemelte, hogy jelenleg folynak a tárgyalások, és ha teljesül a 11 pontos terv a kulturális és nyelvi jogokról, akkor lehet csak szó a vétó elengedéséről.
