Ötéves csúcsra ugrott az államadósság

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint március végén a magyar állam adóssága elérte a 69 012 milliárd forintot, a GDP-arányos mutató pedig a 77,9 százalékot. Ez utóbbi, amit kiemelten figyelnek az elemzők és a befektetők, közel ötéves csúcsra ugrott, nem utolsósorban az elmúlt hónapok választási költekezései miatt. Az államháztartás hiánya április végén már 3849,8 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett, engedélyezett összeg 92 százaléka. A hiányt – privatizációs bevétel híján – az állam eladósodásból tudja fedezni.

Az MNB adatai szerint az első három hónapban a bruttó államadósság értéke 4099 milliárd forinttal nőtt, ami gyakorlatilag megfelel az első négyhavi hiánynak, némi likviditási tartalékkal. Így március végén a nominális bruttó államadósság 69 012 milliárd forint volt. Ez az az örökség, amit utódjára hagy az Orbán-kormány. Bár nem szerencsés összevetni a két nominális adatot az időközben bekövetkezett infláció miatt, 2010 első negyedének végén – amikor távozott hatalomból a Bajnai-kormány – az államadósság 21 283 milliárd forint volt, vagyis az elmúlt 16 év alatt több mint 47 700 milliárd forinttal nőtt az államadósság. GDP-arányosan nem sokkal állunk jobban, ugyanis 2010 első negyedében a GDP-arányos adósság 80,3 százalék volt, most pedig 77,9 százalékon áll.

Az államháztartási törvény, de még a Fidesz által kreált alaptörvény szerint is a magyar államadósságot csökkenő pályán kell(ene) tartania a mindenkori kormánynak. (Az alaptörvény úgy fogalmaz, hogy a kormány nem terjeszthet olyan költségvetési törvényt a parlament elé, amely az államadósság növekedésével számol. Többek közt ezért is születtek teljesen fiktív, végrehajtatlan költségvetések.) Az első negyedéves ugrás az államadósságban – 3,4 százalékpont, a GDP 74,6 százalékáról 77,9 százalékra – nem példátlan, de ennél nagyobb ugrást csak 2020-ban, a Covid-járvány miatti lezárások alatt láthattunk. Az ugrás azért is jelentős, mert az elmúlt évekkel ellentétben a GDP értéke az első negyedévben már visszafogott növekedést produkált: a KSH adatai szerint ekkor már 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság, ami mérsékelte a GDP-arányos adósság növekedését.

Az év hátralévő részében további, a jelenleginél visszafogottabb adósságnövekedés várható: a GDP tartósan 1–2 százalékkal nőhet, a költségvetési hiány is visszafogottabban nőhet. Az új kormány kiadási stopot rendelt el a felesleges kiadásokra, igaz, ősszel várhatóan csökkenti a zöldségek és a gyümölcsök áfáját 27 százalékról 5 százalékra, illetve emelik az alacsonyabb nyugdíjakat, ami további hiánnyal járhat. Kármán András pénzügyminiszter tervei szerint a 2026-os pótköltségvetés augusztus végén, a 2027-es büdzsé pedig ősszel kerülhet a parlament elé. Ekkorra készül el a Magyar-kormány középtávú makrogazdasági előrejelzése, amelynek egyik sarokpontja lesz az államadósság növekedésének leállítása, majd csökkenő pályára állítása, ami az euró bevezetésének egyik feltétele.