A pénzpiacok kitörő lelkesedéssel fogadták az április 12-i parlamenti választás eredményét. Nem mintha a befektetők politikai alapon döntenének, de a Tisza párt programja, illetve a kétharmados parlamenti többsége azt vetíti előre, hogy csökkennek a magyar piacokat övező kockázatok. És ez a befektetők számára profitot jelenthet. A választások után azonnal mintegy 10 forinttal csökkent, 360 forint közelébe esett az euró árfolyama, ami márciusban, az iráni háború árnyékában még 390–395 forint fölötti sávban is mozgott, de az elmúlt napokban már stabilan 360–365 forint között járt. A forint 2025 eleje óta van felértékelődő pályán – nem csupán az euróval, de például a lengyel złotyval szemben is –, ami a Varga Mihályhoz köthető új jegybanki vezetés szigorú monetáris politikájának következménye. Erre tett rá sok-sok lapáttal a kétharmados Tisza-győzelem az euróbevezetés és a befagyasztott uniós támogatás megszerzésének az ígéretével.
Nem csupán a forint árfolyamán látszik a piac bizalma, hanem az államkötvényhozamok csökkenésén is.
Ma lényegesen olcsóbban juthat a magyar állam hitelhez, mint akár egy hónappal ezelőtt vagy az év elején.
A hét közepén a 10 éves forintállamkötvény éves hozama 5,92 százalék volt, ez a választások előtti pénteken, április 10-én még 6,55 százalékon állt, január elején pedig 6,62 százalék volt. Vagyis a választások óta 0,63, az év eleje óta pedig 0,7 százalékponttal csökkent a hozam. A 10 évesnél hosszabb futamidőknél még szembetűnőbb a hozamcsökkenés: a 20 éves lejáratú államkötvények kamata a választások óta 0,56 százalékponttal, az év eleje óta pedig 1,2 százalékponttal esett.
Magasabb inflációt hozott Donald Trump, az MNB-nél fel sem merült a jegybanki alapkamat csökkentéseA magyar állam kiugróan sokat költ az államadósság finanszírozására, ami részint a régióban kiemelkedő, ám az uniós átlagtól így is elmaradó államadósságszintből és a magas kamatokból ered. Az Eurostat friss kimutatása szerint tavaly a magyar államadósság mértéke a GDP 74,6 százaléka volt 2025 végén, ez elmaradt az EU 81,7 százalékos átlagától, illetve az eurózóna 87,8 százalékától. Ugyanakkor tavaly a magyar állam nettó – vagyis a kamatbevételekkel csökkentve – 3845 milliárd forintot költött az államadósság finanszírozására, ami a GDP 4,4 százalékának felel meg. (A 2024-es eredményszemléletű adatok szerint ez még a GDP 5 százaléka, ami duplája volt a lengyel vagy épp a román adatnak.) Vagyis az elmúlt években a magyar állam a magasabb kockázatok miatt évente 1500–2000 milliárd forintot volt kénytelen pluszban kifizetni, mert nem tudott olcsóbban forrásokhoz jutni. Most ez változhat.
Az Orbán-kormány 2010 óta 42 ezer milliárddal növelte, vagyis megháromszorozta az államadósságotA választás óta látható hozamcsökkenés évente több száz milliárd forintos megtakarítással járhat. A most alakuló Magyar-kormány a gazdaságpolitikája centrumába az euróbevezetésre való felkészülést helyezi. A tervek szerint 2030–31-re teljesíteni akarják az ehhez szükséges kritériumokat, vagyis az infláció, az államháztartási hiány, az államadósság és a kamatok uniós szintre való csökkentését. Ha ez a folyamat végbemegy, akkor a magyar államadósságra fizetendő kamatoknak konvergálniuk kell a hasonló fejlettségű eurózóna-tagállamok (Szlovákia, Görögország) kamatszintjeihez.
Kármán András: Nem lesznek megszorítások, ha győz a Tisza, a magyar euróval rengeteget nyerhetünkGyors döntésekre készül a Tisza párt, akár 4-5 év múlva jöhet a magyar euróMíg most a magyar állam 10 éves államkötvényét 5,92 százalékon értékesíti, addig ugyanezt a szlovák állam 3,67 százalékon tudta megtenni a héten, a görög 10 éves hozam pedig 3,76 százalék. Ha feltételezzük, hogy Magyarország 5–6 éven belül csatlakozik az eurózónához, az azt jelenti, hogy az idén kibocsátott 2036-ban lejáró kötvényeket már euróban fogják kifizetni – vagyis a magyar hozamoknak a következő években a szlovák, görög eurókötvények hozamszintjére kell csökkenniük. Ha a piacok azt látják a következő években, hogy a Magyar-kormány gazdaságpolitikája az euróbevezetés irányába mutat, akkor a csökkenő kockázatok láttán hajlandóak lesznek olcsóbban is megfinanszírozni a magyar államadósságot. Ez esetben a GDP 4,4 százalékáról 2–3 százalékra is csökkenhet az éves kamatkiadás, ami akár 1500–2000 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. Vagyis ennyivel alacsonyabb lehet a hiány, vagy költhet többet más fontos célokra (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, szociális ügyekre) a kormány.
Bemutatták a Tisza Párt programját, a jogállamiság helyreállításával, a milliárdosok különadójával és az euró bevezetésével jönne Magyar Péter kormányaFelrobbant az első aukció
A pénzpiacok bizalmából és lelkesedésére az is rámutat, hogy a választás utáni első államkötvény-aukciókon soha nem látott túlkereslet mutatkozott a magyar állampapírokra: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) április 16-án 3, valamint 5 és 10 éves kötvényeket kínált eladásra összesen 60 milliárd forint értékben. Ezzel szemben a befektetők akár 373 milliárd forintnyi kötvényt is megvásároltak volna – ami több mint egymilliárd euró. Végül az ÁKK kihasználva a hatalmas érdeklődést, a tervezett 60 milliárd forinttal szemben 173 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket.
