Kamatdöntő ülést tartott kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT), ám a jelenlegi turbulens környezetben fel sem merült a kamat csökkentése, így jegybanki alapkamat 6,25 százalék maradt - a piaci várakozásoknak megfelelően. A MT elfogadta a jegybank új gazdasági és inflációs prognózisát, amelyben a növekedési várakozásaikat mérsékelték, az inflációs előrejelzésüket viszont megemelték. Varga Mihály jegybankelnök az MT ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szervezet idénre 1,7 százalékos gazdasági növekedést vár, ami elmarad a decemberi 2,4 százaléktól. A jegybank várakozásai szerint a gazdasági növekedés 2027-ben 3 százalékra gyorsulhat, itt alig 0,1 százalékpontot faragtak az előrejelzésükön.
Az infláció februárban 1,4 százalékra lassult idehaza, ami évtizedes mélypont, ám az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt az elmúlt hetekben kilőttek a nemzetközi energiaárak: a kőolaj 50, az európai földgáz ára 100 százalékkal emelkedett néhány nap alatt – ebben a bizonytalan környezetben a jegybank is emelte az inflációs előrejelzését.
A februári mélypont után már márciusban emelkedik az infláció, igaz az üzemanyagársapkák átmenetileg tompítják az olajárak begyűrűzését –, de az év végére már így is 5 százalék feletti pénzromlást várnak az MNB szakértői. Éves átlagban az idén 3,8 százalékkal emelkedhetnek az árak, 2027-ben 3,7 százalék lehet az infláció, a decemberi 3,2, illetve 3,3 százalékos előrejelzéssel szemben. Varga Mihály szerint az infláció tartósan és fenntartható módon leghamarabb 2027 második felében csökkenhet a három százalékos jegybanki cél alá.
A jegybankelnök értékelése szerint az iráni háború kitörésével jelentősen emelkedtek az energiaárak, miközben a pénzügyi kockázatkerülés növekedett, ezt tükrözi a forint elmúlt napokban tapasztalható gyengülése. A jegybank számára a kulcsfontosságú a devizapiac – a forint árfolyamának - stabilitása, ez a kulcsa az infláció és inflációs várakozások csökkentésnek – mondta Varga Mihály.
Hurrá, jövőre robbanhat a kőolaj-infláció is MagyarországonA pénzügyi környezet bizonytalan, ezért az MNB továbbra is óvatosan alakítja a monetáris politikáját. Varga szerint sokan párhuzamot látnak a mostani és a 2022-es energiaválság, energiaár-robbanás között, ám ez szerinte túlzó. Jelenleg a világgazdaság és magyar gazdaság is sokkal jobb állapotban van, mint volt akkor. 2022-ben az energiaár-robbanás egy kínálatszűkülési sokkból eredt, nem beszélve arról, hogy a Covid válság után érkezett. Ezzel szemben jelenleg fundamentumok erősebbek, a fizetési mérleg pozitív, a forintárfolyam – elmúlt hetek gyengülése ellenére is - stabil, miközben a MNB tartalékai történelmi csúcson, 60 milliárd eurón vannak, ez mintegy 20 milliárd euróval magasabb a befektetők által elvárt szinttől. A helyzetet javítja, hogy a magyar gázkereskedő cégek beszerzéseinek nagyobb része árfolyamfedezett és a magyar fogyasztás is alacsonyabb, emiatt az energiaársokk hatása mérsékeltebb lehet.
A forint érdemben nem reagált a döntésekre, bejelentésekre. Nagy kérdés, hogy mennyi idő alatt rendeződik az iráni és az energiapiaci válság, illetve, hogyan reagálnak az emelkedő inflációs környezetre a nagy jegybankok. Ha emelik a kamatokat Európában vagy akár az USA-ban, akkor az MNB-nek is lépnie kellhet. Varga Mihály ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a jövőben bármilyen opció az asztalra kerülhet MT kamatdöntő ülésein, így az emelés is, ha azt a körülmények indokolják.
A bizonytalanság az úr, soha nem voltak még ilyen pesszimisták a magyarországi cégvezetők, mint mostLeminősíthetik Magyarországot?
A S&P hitelminősítő szerint az április 12-i választások győztesének – legyen az bármelyik esélyes jelölt is - költségvetési kiigazító intézkedéseket kell hoznia, elsősorban a jóléti kiadások lefaragásával, ellenkező esetben leminősíthetik a magyar államadósságot – írta a Reuters a S&P Global nyilatkozata alapján. A cikk emlékeztet arra, hogy a költségvetés hiánya már februárban elérte az egész évre tervezett deficit 50 százalékát, ezt a pályát tovább rontják az emelkedő energiaárak. Magyarország jelenleg a befektetésre épp ajánlott „BBB-” kategóriában van negatív kilátásokkal – innen már csak egy kis lépés a bóvli kategória. Korábban Fitch Ratings is fenntartásait jelezte a magyar költségvetési folyamatokkal kapcsolatban, s úgy látja, a legnagyobb kihívás a osztogatás utáni kiigazítások és a gyenge növekedési pálya megfordítása lesz. Egy vagy több leminősítés nyomást helyzene a forint árfolyamára, amely inflációs és növekedési kockázattal járna.
