Ma online formában elkezdődtek a magyar–ukrán szakértői egyeztetések, amelyeket Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel és Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel nyitottunk meg - jelentette be Orbán Anita külügyminiszter a Facebookon. A tárcavezető szerint az egyeztetések fontos lépések a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok újraépítésében és a jövőbeni együttműködés megerősítésében. „Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Kétoldalú kapcsolatainkban ugyanakkor a nemzeti kisebbségek jogainak következetes védelme az első rendezendő feladatunk” - szögezte le, hozzátéve, a kárpátaljai magyar közösség nemcsak a két ország kapcsolatának fontos része, hanem híd is a két nép között.
A magyar diplomácia új vezetője a tárgyalások elkezdéséről egy hétvégi telefonos egyeztetés során állapodott meg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel.
Az államközi kapcsolatok normalizálása gyors ütemben zajlik a Tisza párt választási győzelme óta, arról viszont egyelőre nincs nyilvános információ, hogy a Magyar-kormány is feltételekhez köti-e vagy sem Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását, fenntart-e bármit abból az Orbán-kormány által megfogalmazott 11 pontból, amelynek teljesítésétől tette függővé a korábbi magyar vezetés az ukrán integráció bojkottjának felszámolását. Andrij Szibiha az európai uniós Külügyek Tanácsa május 11-i brüsszeli ülése előtt jelentette be, hogy nyitottak egy új fejezetre a kétoldalú kapcsolatokban. "Van egy javaslatcsomagunk. Készek vagyunk megvitatni ezeket magyar partnereinkkel annak érdekében, hogy levegyük a napirendről az ukrajnai magyar kisebbség ügyét –, amely megrontotta és mérgezte kétoldalú kapcsolatainkat”. Javaslataikat az ukrán külügyminiszter nem ismertette.
Andrij Szibiha: Készen állunk arra, hogy új lapot nyissunk az ukrán-magyar kapcsolatokbanA tárgyalások vélhetően gyorsak lesznek. Magyar Péter még április 28-án, miniszterelnöki beiktatása előtt jelentette be Facebook-oldalán - miután fogadta Babják Zoltán beregszászi polgármestert -, hogy június elejére, szimbolikus helyszínen, a magyar többségű Beregszászban találkozót kezdeményezett Volodimir Zelenszkij elnökkel a kárpátaljai magyarok helyzetének javításáról. Posztjában egyértelművé tette, hogy a magyar-ukrán államközi kapcsolatok normalizálásának feltétele számára is a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítása. „Elérkezett az ideje, hogy Ukrajna megszüntesse a több mint egy évtizede fennálló jogkorlátozást és hogy a kárpátaljai magyarok minden kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogukat visszakapják, és újra egyenrangú, megbecsült polgárai lehessenek Ukrajnának. ... Ha ezeket a kérdéseket rendezni tudjuk, azzal bizonyosan új fejezetet nyithatunk az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokban”, írta.
Magyar Péter hozzátette, hogy
a kijevi kormány által 2025-ben az oktatás terén bejelentett engedmények előremutatóak, de szerinte nem elegendőek, ugyanis Ukrajnában a felsőoktatás továbbra is egynyelvű, az érettségi vizsgák ukrán nyelvűek és a nyelvhasználat más hivatalos területein sem történt érdemi változás.
Arra azonban a miniszterelnök nem tért ki, hogy kormánya feloldja-e Ukrajna csatlakozási folyamatának blokkolását és párhuzamosan tárgyal Ukrajnával, vagy csak egy számára elfogadható eredmény után csatlakozik a többi uniós tagállam álláspontjához.
Az Európai Unió nem hivatalosan az utolsó csatlakozási fejezeteket is megnyitotta Ukrajnávala kijevi kormány által 2025-ben az oktatás terén bejelentett engedmények előremutatóak, de szerinte nem elegendőek, ugyanis Ukrajnában a felsőoktatás továbbra is egynyelvű, az érettségi vizsgák ukrán nyelvűek, és a nyelvhasználat más hivatalos területein sem történt érdemi változás. Arra azonban a miniszterelnök nem tért ki, hogy kormánya feloldja-e Ukrajna csatlakozási folyamatának blokkolását és párhuzamosan tárgyal Ukrajnával, vagy csak egy számára elfogadható eredmény után csatlakozik a többi uniós tagállam álláspontjához.
A Bloomberg április 30-án névtelenül nyilatkozó forrásokra hivatkozva azt írta: Magyar Péter António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélésen közölte, hogy kormánya csak akkor fogja támogatni az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megindítását, ha Kijev több jogot ad az ott élő magyar kisebbségnek. Az amerikai hírügynökség forrásai szerint az EU nyomást gyakorol Magyarra, hogy ne nehezítse Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, de hogy azóta történt-e elmozdulás e téren, nem ismert - arról sem brüsszeli vezetők, sem az új budapesti kormány tagjai nem nyilatkoztak.
A szakértői egyeztetések elindítása mindenképpen a holtpontról való kimozdulást jelzi, a kisebbségi kérdésben képviselt álláspontok azonban még távol állnak egymástól. Volodimir Zelenszkiij pozitívan reagált, jelezte, hogy „valamilyen formában” találkozni fog Magyar Péterrel, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, „Lehet, hogy még nem minden rendeződött. De őszintén szólva, itt nincs valódi probléma.”
Mint ismert, a magyar-ukrán államközi kapcsolatok 2017 szeptembere, a jogfosztó ukrán oktatási törvény elfogadása óta fagytak be. Az Orbán-kormány azóta minden fórumon blokkolta Ukrajna integrációs törekvéseit. A 2019-es államnyelvtörvény elfogadása tovább mélyítette az ellentéteket.
A két kisebbségellenes ukrán törvényt minden régióbeli érintett uniós ország bírálta, (Romániának, Lengyelországnak, Bulgáriának és Görögországnak is jelentős nemzeti kisebbsége él Ukrajna területén), de egyetlen ország sem folyamodott bojkotthoz, kétoldalúan rendezték a kérdést.
Ehhez a legnagyobb segítséget épp az Európai Unió és az Ukrajnára nehezedő integrációs nyomás nyújtotta. Már az ukrán tagjelölti státus feltétele volt a nemzeti kisebbségek kérdésének rendezése, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele pedig épp a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása lett. 2023 decemberében az ukrán parlament el is fogadta a jogszabályt, amely már figyelembe vette az ukrajnai nemzeti kisebbségek szervezetei, az Európa Tanács és szervei szakértőinek véleményét.
Ekkor Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke azt állította: az előzmények ismeretében maga se hitte, hogy a kisebbségi törvényben, és minden egyéb kapcsolódó törvényekben olyan változásra kerülhet majd sor, ami végül megtörtént. Ebben a törvénycsomagban ugyanis a magyar és más nemzeti kisebbségek szervezeteinek javaslatai is helyet kaptak. Ezek után okafogyottá vált az Orbán-kormány álláspontja, ezért fordult nyílt levélben több ukrajnai magyar közszereplő Orbán Viktorhoz, azt kérve, hogy ne akadályozza tovább Ukrajna uniós csatlakozását. A nyílt levelet nemcsak az Orbán-kormány által mellőzött UMDSZ vezetője írta alá, hanem a stratégiai partner, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több tagja is. (A 2020 óta Budapesten élő KMKSZ elnök, Brenzovics László nem volt az aláírók között.) A kárpátaljai magyar vezetők arra hivatkoztak, hogy bebizonyosodott: a nemzeti kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésének elsődleges garanciája az Európai Unió és az uniós nyomás. Orbán Viktor ugyancsak nyílt levélben válaszolva utasította el a kárpátaljai magyarok kérését és tartotta fenn az ukrán csatlakozás bojkottját.
Információink szerint a most kezdődő ukrán-magyar szakértői egyeztetésekbe Magyar Péter kormánya bevonta mindkét kárpátaljai magyar szervezetet és az egyházakat is.
