Versenyt futnak az idővel az uniós országok, hiszen augusztus végéig kell minden projektet befejezni és elvárást is teljesíteni, csak így hívhatók le a Covid-járvány utáni helyreállítására szánt pénzek. Az elmúlt hónapokban felpörögtek az események és a kifizetések is, de kérdés, mit sikerül megugrani, jelenleg a keret 70 százalékát költötték el a tagállamok. Magyarország az egyedüli, ahol még semmit nem számoltunk el az Orbán-kormány miatt.
Az EU 2021-ben döntött úgy, hogy közös hitelt vesz föl és létrehozta a Helyreállítási Alapot (RRF), amelyet részben vissza nem térítendő támogatásként, részben hitelként osztja szét a tagállamok között. A teljes 577 milliárd eurós összegből 360 milliárd a vissza nem térítendő rész, 217 milliárd euró pedig a hitel szelete. Magyarországnak 10,4 milliárd euró járna, de ehhez nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni, amin az új kormány most gőzerővel dolgozik. Bár az Orbán-kormány tett vállalásokat és konkrét lépéseket, a korrupcióellenes elvárások túl nagy falatnak tűntek.
Az Európai Bizottságban sem hiszik, hogy a Tisza minden eurót meg tud menteni, a támogatás egy része augusztus végén örökre elvészAz RRF-támogatás esetében a kifizetés logikája más, mint a kohéziós uniós pénzeknél - magyarázta a Népszavának Eulalia Rubio, a brüsszeli CEPS (Európai Politikai Tanulmányok Központja) vezető kutatója. Amíg hagyományosan az Európai Bizottság csak a prioritásokban egyezett meg a tagállamokkal, akik aztán a projektek elvégzése után benyújtották a számlát, az RRF-ben sokkal konkrétabbak az elvárások. Minden tagállam úgynevezett helyreállítási tervében konkrét projektek vannak, és ezekhez kapcsolódó célokat és mérföldköveket határoztak meg előre. A kifizetés csak akkor indulhat, ha a számszerűsíthető célok (például hogy hány épület energetikai felújítása történt meg) és mérföldkövek (például egy szakpolitikai reform elfogadása) megtörtént. Itt tehát nem a költségeken, hanem az eredményeken van a hangsúly.
Hatszázmilliárd forintos listával várja Budapest Magyar Péter kormányát a befagyasztott EU-s források megszerzéséhezA terveket magukat hosszas folyamat során fogadta el az Európai Bizottság, és a többi tagállamnak is jóvá kellett hagyni azokat. 2021 nyara óta ezek a tervek többször módosultak, és még a végső augusztusi határidő előtt egy utolsó körben számos tagállam tervezi a korrekciót. A magyar terv módosításáról jelenleg informálisan tárgyal az Európai Bizottság a Tisza-kormánnyal, mielőtt hivatalosan benyújthatjuk a kérelmet. Ezek a projekteket és reformokat is érinti majd várhatóan. Az Orbán-kormány a program felállításakor azt ígérte, 2025 március 31-ig lépéseket tesznek a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságáért. Ebből végül csak egy OECD által készített tanulmány született, és a kormányzati kampány, amely azt hazudta, hogy „Brüsszel” el akarja venni a 13. havi nyugdíjat.
Nagy a kísértés, hogy a jogállam visszaépítésének kérdését más ügyekkel is összekösse az Európai BizottságMagyarország az egyetlen uniós tagállam, amelynek még egy fillért sem sikerült lehívnia a Covid-válság utáni helyreállítási alapból, 3900 milliárd forint a tétA finanszírozott projektek hat különböző területet érintenek. A teljes összeg legalább 37 százalékának a zöld átálláshoz, 20 százaléknak pedig digitalizációhoz kell kapcsolódnia. Ezen túl az okos, fenntartható növekedés támogatása, a társadalmi és területi kohézió, az egészség javítása és a jövő generációk támogatása az RRF céljai. A hagyományos uniós támogatásokkal ellentétben itt nem volt előre meghatározva földrajzi allokáció, aminek megvoltak a maga előnyei és hátrányai is. Rubio kiemelte, hogy bizonyos régiókon átívelő vasúti fejlesztéseket máskülönben nem lehetett volna megvalósítani uniós pénzből. Sok tagállam kiemelten költött energiahatékonyságra is. Itt az eredményesség ugyanakkor változó volt a szakértő szerint: Olaszországban például kevésbé célzott és kevésbé sikeres projektet születtek. Mivel sok projekt megvalósítására nem maradt elég idő az augusztusi határidőig, az EU próbál a kereteken belül rugalmas lenni. Több ország élt azzal a megoldással, hogy egy állami fejlesztési bankba teszik a pénz egy részét, amely aztán az augusztusi határidő után folytathatja ezeket a kifizetéseket. A Bizottság ezeket csak akkor engedélyezi, ha konkrétan meghatározott célokhoz köthető pályázatokról és nem félig kész megaprojektekről van szó.
Eddig nyolc ország döntött úgy, meg sem próbálja kitölteni a 2021-ben megítélt teljes keretet (ami akkor összesen 723.8 milliárd euró lett volna) és a nekik járó hitel egy részét nem kérik. Spanyolország egymaga lemondott a hitelkerete 70 százalékáról, 60 milliárd euróról. Az indoklás szerint nem akarta a kormány tovább növelni a hitelállományt, így a vissza nem térítendő támogatások elköltésére fókuszálnak.
Itt is előkerült a korrupció
Ahol ennyi pénzről van szó, természetesen a korrupció is előkerül. Az Európai Ügyészség jelentése szerint több, mint 500 olyan ügy vizsgálata folyt 2025-ben, ami az RRF támogatásait érinti. Az összesen 5 milliárd eurós értéket is meghaladó ügyekben az összeg több, mint fele közbeszerzési csalás gyanújára vonatozik. A jelek szerint az RRF-ben a költések átláthatósága esetében is vannak problémák. A múlt héten kiadott jelentésében az Európai Számvevőszék arra hívta föl a figyelmet, hogy mivel a Bizottság nem gyűjt elég adatokat a tényleges költségekről. Ugyan a tagállamoknak közzé kell tenni, hogy ki a száz legnagyobb kedvezményezettje az RRF-nek, a gyakorlatban ez legtöbbször csak minisztériumokat és állami cégek listáját jelenti, vagyis nem látszik, ha egy közbeszerzés csak egy-egy sógornak vagy rokonnak jutna.
