Hatszázmilliárd forintos listával várja Budapest Magyar Péter kormányát a befagyasztott EU-s források megszerzéséhez

A főváros három tucat projektből álló listával várja a Tisza-kormány tárgyalóit, hogy gyors egyeztetések után megmenthessék annak a 10,4 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 3800 milliárd forintos helyreállítási RRF-támogatásnak legalább egy részét, amelyet a jogállamisági (közte az igazságszolgáltatás függetlensége, a közbeszerzések átláthatósága leépítése miatt korábban befagyasztott az Európai Unió. Ez a Magyarországot illető teljes uniós forrás közel harmada, ami elveszhet, ha augusztus végéig nem sikerül lehívni.

A határidő tehát vészesen közeleg, így elsősorban olyan projektekkel lehet felülírni az Orbán-kormány által már beadott, de az unió által be nem fogadott nemzeti helyreállítási terv beruházásait, amelyek legalább valamelyest előrehaladott állapotban vannak és még nem kaptak uniós támogatást. A vidéki fejlesztési tervek, ha nem uniós, akkor nemzeti forrásból, de javarészt zöld utat kaptak az elmúlt években, míg az Orbán-kormány főváros ellenes politikája nyomán Karácsony Gergely csapata három tucatnyi tervet is eltehetett a szebb időkre. Ezek ugyanis így vagy úgy, de fennakadtak az Irányító Hatóságok rostáján, köztük például a csillaghegyi öblözet árvízvédelme vagy pesti rakpart gyalogosbarát átalakítása.

A várva várt aranykor már az idén elkezdődhet. Egyelőre csak informálisan, de Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég „rendkívül konstruktív és eredményes” tárgyalástfolytatott Brüsszelben az uniós pénzek ügyében. A legsürgetőbb kérdés az RRF, amelynek forrásai csak a nyár végéig hívhatóak le és az unió vezetői egyértelművé tették, hogy ezt a határidőt nem kívánják kitolni senki kedvéért. A lehíváshoz Magyarországnak előbb teljesítenie kell az Európai Bizottság által előírt 27 jogállamisági és korrupcióellenes feltételt, de legalábbis meggyőző vállalást kell tennie erre. A Tisza párt ezek zömét saját programjában is szerepeltette, az uniónak pedig nyilvánvaló érdeke a Magyar Péter vezette leendő kormány sikere, amelynek fontos záloga az uniós milliárdok megszerzése, így várhatóan egyik fél sem görget sok követ a megegyezés elé.

Csakhogy a források lehívásához végrehajtható projektekre van szükség, amelyekkel a leendő  kormány nem rendelkezik. Nem így a főváros, amely már az első körben, még az Orbán-kormánnyal való egyeztetésre hosszú projektlistával készült. A forrásokat minden tagország a kohéziós alapoknál szokásosnál sokkal részletesebb program alapján költheti el, amit a nemzeti terv tartalmaz. Ezt most felül kell írni, ami az eddigi gyakorlat szerint egy hosszú és bonyolult folyamat lenne, de vélhetőleg találnak egy „gyorsítósávot” a Tisza-kormánynak. Az egyik megoldás az lehet, hogy létrehoznak egy külön pénzügyi alapot a támogatások kimentésére mondjuk a kohéziós programokban végrehajtott, elkezdett, vagy tervezett, de még kifizetések nélküli beruházások beforgatásával.

Az operatív programok – amelyekkel eredetileg csak 2029-ben kellene végezni – közül a főváros összesen 600 milliárd forint értékű projektet tud ide áthozni – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. A legnagyobb tétel a közlekedésfejlesztés több mint 400 milliárdos támogatási igénnyel.

már májusban dönthetnek az engedélyes tervek megrendeléséről (70 milliárd), a budafoki és a Pacsirtamező villamos tervezői tendere most indul, a CAF villamosokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások előkészítése megtörtént, már a közbeszerzési eljárások is elindultak, a 60 új villamos beszerzése pedig csak döntés kérdése, ahogy a 160 darab új troli, illetve a 250 darab új elektromos busz vásárlása is. Ezekre - ahogy a kapcsolódó infrastruktúrára - akár feltételes közbeszerzések is elindíthatóak Kiss Ambrus szerint, így felgyorsíthatóak a folyamatok. Ez együtt önmagában 200 milliárd forint feletti összeg lenne. Beforgatható ide a különféle kerületi kerékpárutak építése, amelyek eddig forráshiány miatt elmaradtak.

A BKK már tervezi a Futár 2.0-t, illetve a megállók digitális tájékoztatókkal való felszerelését a papírlapos menetrendek leváltására, a pilot-program is elindult, de nem volt pénz a folytatásra. A köztérmegújítás szintén régi vágya a fővárosnak, ide tartozik például a pesti rakpart egy részének sétánnyá alakítása, ami a Lázár-minisztérium játszmáin akadt el és a Nagykörút teljeskörű megújítása is. Jól áll a csillaghegyi öblözet és az észak-pesti védvonal fejlesztése is. Utóbbinál már indíthatnák a munkagépeket, ha megkapnák a pénzt, míg a Nánási-Királyok útjára tervezett védműnek szintén elkészültek a kiviteli tervei. Ez a kettő együtt szintén kóstál 50 milliárdot.

A zöldfelület fejlesztés, a fásítás kalapjában annyi terv van, hogy bele se fér, ezek mind benne vannak a főváros által már elfogadott Radó Dezső tervben.

De akár bekerülhetne ide Rákosrendező-rehabilitációjának néhány eleme is, például a Szegedi úti felüljáró. Ezek egy részéről különféle fázisú tervek is készültek, Rákosrendező mestertervét március végén mutatták be.

Az étlap tehát hosszú, lehet belőle válogatni. A főváros nagyon bízik abban, hogy a fejlesztési terveiket jól ismerő és azért sokat dolgozó Vitézy Dávid személyében erős lobbistára leltek a Tisza-kormányban. De lassan indulnak el a fogaskerekek. A főváros és a hivatalosan május elején (várhatóan a jövő héten) megalakuló kormány tagjai, illetve a Tisza potentátjai között egyelőre csak informális puhatolózások történtek. Ebből úgy tűnik, hogy az új kabinet nem zárkózik el a közös uniós pénz-lehívástól. Csakhogy az idő ez esetben uniós milliárdokat ér, az óra pedig egyre hangosabban ketyeg.