Hétfőn lejár az utolsó utáni határidő az észak-pesti és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi létesítményének megépítéséhez elnyerhető uniós forrásokra kiírt pályázatokon. A Római-parti gát ügyét évtizedek óta göngyölgeti maga előtt a a fővárosi önkormányzat. Az előző uniós pénzügyi ciklusban az észak-pesti szakasz védelmére 3,8 milliárd forintot, míg a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét célzó projektre 5,8 milliárd forintot kapott a főváros. Ebből utóbbi esetében megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya és lezajlott egy közösségi tervezés is. A part helyett a Nánási-Királyok útja vonalában felépülő gát terve megkapta a vízjogi létesítési engedélyt. (Ezt azonban a part menti nyomvonalért lobbizók megtámadták a bíróságon, a per még nem zárult le.)
A Nánási-Királyok útja vonalába tervezett részben mobilelemekből álló gát kiviteli terveinek elkészítésére, illetve a védmű megépítésére az uniós forrásokra vonatkozó 2023-as kormányhatározatban 28,3 milliárdot különítettek el, az észak-pesti projektre 3,9 milliárdot. Az forráshoz való tényleges hozzáféréshez szükséges támogatási kérelmet 2025. március 28-án nyújtotta be a főváros. (Az erről szóló márciusi közgyűlési vitában a gát támogatói és ellenzői is felszólaltak, elismételve a természetes part elpusztításától, a tömeges fa kivágástól a magukra hagyott ingatlantulajdonosok félelméig és a part lezülléséig szóló korábban sokszor elhangzott érveiket.)
Az uniós források szétosztását menedzselő Irányító Hatóság a kérelem elbírálásához, szoros határidővel további dokumentumokat kért kiegészítésként. Ezek közé tartozik az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a főváros közötti konzorciumi szerződés. A tárcát vezető Lázár János által szorgalmazott beruházási törvény értelmében ugyanis minden állami közreműködéssel, illetve uniós forrásból megvalósuló projektbe konzorciumi partnerként be kell vonni a minisztériumot, akkor is – mint jelent esetben –, ha egyetlen fillért sem ad a beruházáshoz. Mindkét árvízvédelmi projekt megvalósítását 100 százalékban támogatja az Európai Unió.
Adni tehát nem ad hozzá semmit az ÉKM, cserébe viszont a szerződés megkötésének halogatásával meg tudja akadályozni, hogy a főváros hozzájuthasson az uniós milliárdokhoz.
A konzorciumi szerződés, illetve a többi IH által kért dokumentum nélkül az IH nem tudja jóváhagyni a támogatási kérelmet, így a projektekre kapott összeg vagy elveszik Magyarország számára vagy esetleg másra költhetik el. Már akadt is jelentkező. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára „izgatottan várja” a végkifejletet, mondván a pénznek másutt is jó helye lenne, a Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” állnak sorba.
Az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válik kiszolgáltatottá a klímaváltozás miatt várhatóan gyakoribbá és pusztítóbbá váló árvizeknek Észak-Pesten és a Pók utcai lakótelepen, hiszen a fővárosi önkormányzatnak belátható időn belül nem lesz pénze arra, hogy saját erőből megépítse ezeket a védműveket – állítja Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a projektek folytatása nélkül az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti, lévén egy szakaszolt projekt részeként valósultak meg. Ezt a pénzügyi terhet az Orbán-kormány minden bizonnyal megpróbálná a fővárosra hárítani. A főigazgató nem igazán érti a késlekedés okát, hiszen ezt a forrást nevesítve a fővárosi árvízvédelemre különítették el.
Feloldották a változtatási tilalmat, azonnal meg is jelentek a NER-cápák a Római-partonAz ÉKM húzódozása mögött több lehetséges ok is felsejlik. Egyrészt a beruházási törvény végrehajtása meglehetősen nehézkes a gyakorlatban, az erőltetett konzorciumi partnerséggel más önkormányzatoknak is meggyűlt a baja. Másrészt az Orbán-kormány eddig sem jeleskedett az uniós források átadásában, a trolibuszok vásárlására megítélt 11 milliárdhoz se jutott meg hozzá a főváros.
A Római-parti védmű megépítésére idén kiírt kivitelezői tender még nem zárult le. Így egyelőre az sem bizonyos, hogy a végén lesz-e olyan ajánlat, amely beleférne a 28,3 milliárd forintos keretbe.
Ha projekt a bíróságon és az Irányító Hatóságnál is zöld utat kap, a tervezéssel együtt akkor is legalább négy év, mire elkészül a Római-parti gát.
Kérdéseinkkel megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, ám eddig nem kaptunk választ.
Új koncepció
Az új ellenzéki városvezetés egyértelművé tette, hogy szakítana a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. Ez ugyanis a természetes part lerombolásához vezetne. A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatósági vizsgálatáról. Kiderült, a gát mindkét helyen felépíthető, de a parton 700 fát, míg a Nánási-Királyok útján csak 160 fát kell kivágni, így megmaradhat a Római-part természetközeli jellege.
