alapkezelő;feloldás;Római-part; NER;változtatási tilalom;

A mostani vitatott beruházást tervező Divinus már a Postás üdülő átépítésekor sem vette figyelembe a helyi építési szabályokat

Feloldották a változtatási tilalmat, azonnal meg is jelentek a NER-cápák a Római-parton

Alig oldották fel a változtatási tilalmat a III. kerületi Duna-parton, meg is jelent az első befektető cég, amely kormányzati segítséggel rögtön megkerülné a szigorúbb építési előírásokat. Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere szerint durva precedens teremt, ha a területi tervtanács a helyi közösség akaratával szembe menve engedélyezi ezt a beruházást.

Túlméretezett, környezetébe nem illeszkedő, építészeti szempontból nem túl igényes, a beruházó profitmaximalizálási vágyat kielégítő 9 üdülő-lakás – gyakorlatilag így összegezhető a III. kerületi tervtanács véleménye arról a tervezett római-parti házról, amelyre építési engedélyt kért a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.–Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap tavaly novemberben. A befektető nem ismeretlen a környéken, a szomszédos egykori Postás üdülőt is ők alakították át luxus apartmanházzá, a kötelezően előírt kajak-kenu tároló helyett pimaszul Csónakház néven éttermet nyitottak, majd minden engedély nélkül kivágták az összes fát a szomszéd telken is. A Duna melletti parti sávban évek óta hatályban lévő változtatási tilalom miatt építkezni viszont nem tudtak. Kivártak. Tavaly decemberben jött el az idejük.

Ekkor a III. kerületi önkormányzat régi adósságot törlesztve elfogadta az új Duna-parti építési szabályzatot (DÉSZ) és ezzel párhuzamosan feloldotta a területre érvényes változtatási tilalmat. A több éves előkészítés és több körös társadalmi egyeztetés után elfogadott DÉSZ fő célja a Római-part természetközeli jellegének megőrzése mellett az üdülő-közösségi funkciók és az evezős vízi sportéletet támogatása, a luxus lakóparkok építésének visszaszorítása volt. Ennek érdekében jelentősen csökkentették a telkek beépíthetőségét.

Az Aranypart-Divinus páros azonban résen volt és még a DÉSZ kihirdetése előtt benyújtotta az üdülőnek álcázott lakóépület építési tervdokumentációját településképi véleményezési eljárásra a kerületi tervtanácshoz. Így azt még a korábbi megengedőbb – nagyobb épület felhúzását lehetővé tévő – építési szabályok alapján kell elbírálni. A kerületi tervtanács azonban első és második körben is elutasította a tervet és átdolgozását kérte. Második elutasító véleményüket december 16-án közölték a beruházóval. Az építtető erre karácsony előtt egy nappal a Budapesti Városépítészeti és Építészeti Tervtanácshoz fordult állásfoglalást kérve. Ez a tervtanács – amely a Sára Botond által vezetett fővárosi kormányhivatal égisze alatt működik és a fővárosi főépítész sem tagja – nem osztotta a kerület véleményét és engedélyezésre ajánlotta a tervet. Ez ellen a kerületi tervtanács kifogást sem nyújthat be, lévén többé nem jogosult erre – derült ki Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész III. kerületi főépítésznek küldött leveléből. Az országos főépítészként is eljáró államtitkártól azután kért szakmai állásfoglalást a kerület, hogy a területi tervtanács a kerület megállapításával – miszerint a Divinus tervezett üdülője nem felel meg a településképbe illeszkedés követelményének – szembe menve zöld utat adott a beruházásnak. Ezzel a kör bezárult.

Az Orbán-kormány által évek óta formált építési jogszabályrendszerben az önkormányzatoknak a tervtanácsi véleményezés volt az utolsó jogi lehetőségük a közösségi érdekekkel ellentétes építkezések megakadályozására. Az építési engedélyek kiadása évek óta a kormányhivatalok hatásköre, de a tervtanácsi hozzájárulás sokáig kötelező kelléknek számított ehhez. Legalábbis eddig. Most kiderült, hogy az önkormányzatoknak már ennyi se maradt. „A hatályos jogszabályok és a jogalkotói szándék alapján az önkormányzat és a tervtanács nem rendelkezik a szükséges jogosultsággal és nem minősül ügyfélnek, így kifogással sem tud élni” – sajnálkozott Lánszki. Sőt, tájékoztatást sem adhat a döntéséről.

Igazolt félelem

A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban – még Demszky Gábor főpolgármestersége idején – nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométer széles Duna-parti sávot. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását – erősen megkésve – 2012-re elégelte meg az érintett III. Kerület, amely építési és változtatási tilalmat rendelt el. Ezt 2015 januárjában feloldották, majd 2016 őszén ismét elrendelték, ami 2019-ben járt volna le, de az új építési szabályzat készítése miatt azóta többször is meghosszabbították. A helyiek erősen aggódtak amiatt, hogy az új építési szabályzat elfogadásával, a változtatási tilalom feloldásával megnyílik az út az ingatlanfejlesztők előtt.

Durva precedens teremt, ha az országos főépítész a helyi közösség akaratával szembe menve engedélyezi ezt a beruházást a Római-parton – mondta a Népszavának Béres András, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere, aki szerint a korábbi széles körű társadalmi egyeztetés során több mint 5000 ember tette egyértelművé, hogy elutasítja az üdülőnek álcázott lakóparkok építését a Római-parton. Az elsöprő többség azt szeretné, ha sportolásról, pihenésről, szórakozásról szólna a hely. Az alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a terület továbbra is hullámtér, amelyet később sem fog semmi védeni az árvíztől, ráadásul az infrastruktúra sincs kiépítve ehhez.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata határozottan tiltakozik a szerintük erősen korrupció látszatát keltő eljárás ellen. Az építési engedély kiadásával ugyanis egy több száz millió forint értékű ajándékot kap a beruházó, hiszen a jelenlegi építési szabályok szerint csak jóval kisebb épület lenne felhúzható a telken.

Visszafogottan szabálykövetők

A Divinus már a Postás üdülő átépítésekor sem vette figyelembe a helyi építési szabályokat. A Római part legmagasabb épülete, a 2006-ban bezárt, majd eladott 980 négyzetméteres Postás üdülő apartmanházzá alakítására Bús Balázs (Fidesz) polgármestersége idején adták ki az építési engedélyt. Az eredeti tervektől erősen eltérő épület végül megkapta a kormányhivataltól fennmaradási engedélyt.

A Római-parton építkező Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap és a Divinus Alapkezelő egyaránt Disznós Zoltán debreceni milliárdos és családjának érdekkörébe tartozik, bár hivatalosan egy lichtensteini offshore cég tulajdonában állnak. (Disznós Zoltán az Opten cégadatbázis szerint jelenleg is a vállalat felügyelő bizottságának tagja.) A debreceni vállalkozó érdekeltségei jó érzékkel szereznek meg kiváló ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által kiírt, viharos gyorsasággal lefolytatott pályázatokon, javarészt kikiáltási áron. Így jutottak hozzá egy angyalföldi ingatlanhoz és a balatonberényi gyermeküdülőhöz, mindkét helyen lakóparkot építenek. Számos apartmanházat húztak fel Siófokon, de a magánjachtkikötő tervét elsodorta a helyiek tiltakozása. Övék a MaxCity lakberendezési áruház Törökbálinton, az ötcsillagos debreceni Hotel Divinus, de haszonélvezői a kormány rozsdaterületi áfa-kedvezményt nyújtó akciójának is.

Frissítés

Az Építési és Közlekedési Minisztérium cikkünk megjelenése után közölte, hogy a Római parton történő beruházás ügyében sem az országos főépítész, sem az Országos Építészeti Tervtanács nem rendelkezik döntési jogosultsággal. Ahogy a cikkben is megjelent első fokon a kerületi tervtanácsnak volt döntési jogköre, míg fellebbezés esetén, ahogy jelen ügyben is a Budapesti Városépítészeti és Építészeti Tervtanács hozhat döntést. A Budapesti Városépítészeti és Építészeti Tervtanács 2025. január. 17-én feltételekkel engedélyezésre ajánlotta a tervdokumentációt. Ez ellen az Országos Építészeti Tervtanácshoz (OÉT) fellebbezésre jogosult ügyfél nem fellebbezett. Ennek megfelelően az országos főépítész vagy az Országos Építészeti Tervtanács elé nem került az ügy.

Az előző szakításából politikai ügy lett.