Függőágyas pihenő, strandröplabdapálya lelátóval, kilátóterasz, pergolás pihenő felnőtthintákkal, kiállítótér, kerékpár szervizpont, kő burkolatú „teresedés”, piknikasztalok, rézsűbe épített szabadtéri színpad, játszótér, cserjék, fák és föveny – ilyennek képzelik el a tervezők Budapest egyik utolsó természetes partjának, a III. kerületi Római partnak a jövőbeli képét.
Több mint egy éven át tartó közösségi tervezés eredményeként elkészült és november végéig véleményezhető a Római part komplex fejlesztési koncepciója és a sétány szabadtér építészeti dizájnterve.
Három tervváltozat is készült: egy költséghatékony, de a római-part lelkét tükröző (extenzív) koncepció, amely közepes beruházási igénnyel átmenetet képez egy teljes értékű, ideális összeállítású (intenzív) és egy kis beavatkozásokból álló, ideiglenes eszközökkel operáló (taktikai urbanizmus) terv között.
A több mint három kilométer hosszú Római part, Budapest egyik legnépszerűbb rekreációs helyszíne, amely a Duna budai partján a Pünkösdfürdő utcától az Aranyhegyi-patakig húzódik. A Nánási út – Királyok útja által határolt több mint 70 hektáros terület egyedi karaktere évtizedek óta csábítja a természetközelbe vágyó fővárosiakat. A különféle használói csoportok között azonban számos konfliktus alakult ki. Ezek feloldására indította el az ellenzéki városvezetés a parti sáv közösségi tervezését.
Ezzel párhuzamosan zajlik a „hivatalos” területi építészeti szabályozás – a DÉSz és DKÉSz – készítése is. Ezek hatályba lépésével a jelenleg érvényes kerületi és fővárosi változtatási tilalmak automatikusan megszűnnek. Hasonló eredménnyel járhat az Országgyűlés jóváhagyására váró építészeti törvény is. A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban – tehát még Demszky Gábor főpolgármestersége idején – nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométer széles Duna-parti sávot. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását – erősen megkésve – 2012-re elégelte meg az érintett III. kerület és építési és változtatási tilalmat rendelt el. Ezt 2015 januárjában feloldották, majd 2016 őszén ismét elrendelték, ami 2019-ben járt volna le, de az új építési szabályzat készítése miatt azóta többször is meghosszabbították. Az új építészeti törvény azonban 3+2 évben maximalizálná a tilalom idejét.
A változtatási tilalom feloldásával megnyílik az út az ingatlanfejlesztők előtt.
S ez az eddigiek alapján nem sok jóval kecsegtet. A sétány mögött épített új üdülőparki épületek akkor is átalakítják a sétány arculatát, ha a gát végül nem ott, hanem egy utcával beljebb épül meg. (Erről keretes írásunkban.) Különösen csúnya bélyeget nyomnak a Rómaira a túlméretezett, hosszú évekig épülő üdülőtelepek, mint például Királyok útja 255. szám alatti, egészen a Duna-partig lenyúló Village Villa-Park. A sétány ezen a szakaszon elkeskenyedik, így a fölé tornyosuló épületek szinte agyonnyomják. Az apartman-park 2016-ban, még az előző önkormányzat ciklusban kiadott építési engedélyét azóta többször is módosították a jogszabályváltozások miatt a Fővárosi Kormányhivatal Kosztyu Anikó vezette főosztályán kötöttek ki, így ma még kevésbé igaz rá a projekt eredeti „szabad érzés ihlette” szlogenje. A Civil Platform a Rómaiért megpróbált ugyan valamiféle beavatkozást, a jogszabályok betartásának fokozott ellenőrzését és azok keretei között a közérdek érvényesítését kicsikarni a hivatalból, mielőtt az kiadná a használatbavételi engedélyt. Sára Botond főispán azt válaszolta: „a közérdek sérelme az egyedi építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban nem vizsgálható”, a villaparknak „2024 májusáig érvényes építési engedélye van, azt követően pedig fennmaradási engedélyt kérhet”.
A Római part legmagasabb épülete, a 2006-ban bezárt, majd eladott 980 négyzetméteres Postás üdülő apartmanházzá alakítására szintén Bús Balázs (Fidesz) polgármestersége idején adták ki az építési engedélyt. Az építkezés során több fát is kivágtak, a meghagyottakat pedig szintén engedély nélkül „brutálisan megcsonkítottak”. Az eredeti tervekben még szerepelt az eredeti funkciót megtartó csónakház, ám az átadásra ebből egy "Csónakház" nevű étterem lett, körötte műfüves borítású elzárt területtel, amely láthatóan semmi közösséget nem vállal az előtte húzódó sétánnyal.
A parti sáv ingatlantulajdonosai egyáltalán nem érdekeltek a fővárosi önkormányzat által készített római-parti jövőképben szereplő közfunkciók megvalósításában
Félő, hogy speciális pénzügyi és gazdasági preferenciák híján folytatódik az építészeti szabályozásban és más jogszabályokban rejtőző kiskapuk kihasználása a jelenleg jóval nagyobb profitot hozó – magáncélú – beruházások megvalósítására
– aggodalmaskodik Balogh Kálmán, a civil platform egyik tagja. A változtatási tilalom feloldásával erre nagy tér nyílik.
A Római-part kálváriája még a rendszerváltás körül kezdődött, amikor a parton esetenként még a harmincas években épült csónakházak és üdülőtelepek vállalati tulajdonosai sorban eladogatták az ingatlanokat, vagy a cég privatizációja után az új tulajdonosok szabadultak meg tőlük. De az államnak se kellettek: 1990-ben még az ingatlanok több mint 70 százaléka állami tulajdonban volt, ami 2021-ben alig 10 százalékra apadt. Az Orbán-kormány ugyanis két lépésben összesen 20 ingatlant (8 hektárt) adott át az Óbudai Egyetem és a Testnevelési Egyetem alapítványának, amelyek az ingyen megkapott ingatlanokkal szabadon gazdálkodhatnak. Az átadással az ingatlanok elvesztették közvagyon jellegüket. Az átadott területek zömét az Óbudai Egyetem akkor még Varga Mihály pénzügyminiszter, kuratóriumi elnök által vezetett alapítványa kapta, ezeken összesen 8 csónakház van. Az alapítvány, amely azóta Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester vezetése alá került, az idén nyáron hozzálátott a Duna parti sávtól beljebb fekvő, Szentendrei úthoz közel eső egykori római kemping rekultivációjának, ami leginkább növénytelenítésnek tűnik.
A Testnevelési Egyetem négy, korábban is általa használt telket kapott meg, ők továbbra is saját hallgatóiknak szerveznek ott vízitúrákat. A Hattyú és a Béke csónakházak pedig megmaradt a BMSK kezelésében, amely külsős cégekkel próbálja ezeket működtetni. Az alapítványok eleinte a civilek véleményére is kíváncsiak voltak, ám az idő múltával ez a szándék elolvadt.
Zöld jelzést kapott a gát előkészítése
Megkapta a vízjogi létesítési engedélyt a római-parti védmű, így elméletileg elindítható a kiviteli tervek elkészítésére, illetve a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás – válaszolta a Népszava kérdésére Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A főváros árvízvédelmi terveit a Belügyminisztérium is támogatja, így az uniós pénzcsapok megnyitása után remélhetőleg a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) Plusz program keretében uniós forrásból építhető meg a III. kerületi védmű középső szakasza.
Az árvízvédelmi létesítmény megvalósíthatósági tanulmányát, és a közösségi tervezés lebonyolítását szintén KEHOP forrásból fedezte a fővárosi önkormányzat, ahogy a műszaki dokumentáció és az engedélyes tervek elkészítését is. A program tartalmazta a már lezárult Pünkösdfürdő utcai védmű megerősítését, valamint az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi beruházását is, amelynek második üteme idén ősszel fejeződött be.
A Tarlós István főpolgármestersége idején heves indulatokat kiváltó római-parti gát ügyét Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után visszalőtték a startvonalra. Az új ellenzéki városvezetés egyértelművé tette, hogy szakítana a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. Ez ugyanis a természetes part lerombolásához vezetne. A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatósági vizsgálatáról. A helyzetet nehezítette, hogy a főváros 2012-ben 99 évre használatba kapta a Duna-partokat, de a mögötte lévő területek a kerületi önkormányzat kezelésében maradtak. A szintén ellenzéki vezetésű III. kerület azonban együttműködő partnernek bizonyult. Akkor úgy vélték, hogy 2022 első félévében megszülethet a döntés az árvízvédelmi nyomvonalról, amelynek engedélyezése 2023-ban megtörténik és 2024-ben elkezdődhet az építkezés.
– Ez azóta kitolódott – ismerte el Tüttő Kata, de ha a főváros valóban hozzájut az uniós forrásokhoz, akkor folytatódhat a munka. Mint mondja: „arról már tavaly döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy nem a part menti, hanem a belső – Nánási-Királyok útja – nyomvonalon épülhet meg a védmű. A hullámtér ingatlantulajdonosai közül néhányan nem értenek ezzel egyet, hiszen vagyoni érdekük a parti gát építése mellett szól, a közérdek és az ökológiai szempontok viszont a természetes part megőrzését kívánja meg. Erre az eredményre jutottak a főváros által indított közösségi tervezés során is”.
Római-part: elindult az új gáttervek engedélyeztetési eljárásaA két nyomvonal összehasonlításban a korábban elsődlegesnek számító műszaki szempont helyett végül a környezetvédelmi és társadalmi szempontok döntöttek. Műszakilag ugyanis mindkét hely megfelelő, a gát mindkét helyen felépíthető, de a parti gát esetén 700 fát, míg a Nánási-Királyok útján csak 160 fát kell kivágni, így megmaradhat a Római-part természetközeli jellege. Márpedig a kérdőíves felmérés szerint a budapestiek ezt tartják a legfontosabbnak.
A part menti gátnál azonban a korábbi számítások szerint 25 százalékkal többe – 22,3 milliárd helyett 28,3 milliárd forintba – kerül a Királyok úti védmű megépítése az út alatt futó rengeteg közmű kiváltása miatt. A fenntartási és a védekezési költség viszont lényegesen kevesebb lesz. „Költségekről egyelőre nem érdemes beszélni, hiszen a közbeszerzési eljárás még el sem indult” – hárította el pénzügyekre vonatkozó kérdésünket Tüttő Kata.
Újra fellángolt a vita a római-parti védműről, kiderült, hogy a főváros annak idején kettős játékot játszott