korrupció;Európai Bizottság;Brüsszel;közbeszerzés;vagyonnyilatkozatok;uniós pénzek;Ursula von der Leyen;Magyar Péter;helyreállítási alap;Integritás Hatóság;Biró Ferenc;

Az Integritás Hatóság az egyik fókusza Magyar Péter Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásainak

A magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen pénteken találkoznak Brüsszelben a befagyasztott uniós pénzek ügyében.

Az Integritás Hatóság lehet az egyik neuralgikus pontja a kormány Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásainak, tudta meg a Népszava. Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken találkoznak Brüsszelben a befagyasztott uniós pénzek ügyében. 

A Bizottság korábbi elvárása alapján az Integritás Hatóság feladatköre kellene, hogy legyen a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése. Ugyanakkor Magyar Péter a Telexnek adott interjújában utalt arra, hogy ez az elvárás akár alkotmányossági kérdéseket is felvethet. Információnk szerint a kormányfő múlt héten, a Bizottságnak írt levelében is fölveti a témát. Hogy pontosan mi a probléma a kormány szerint, arra cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az Integritás Hatóságot (IH) a Fidesz-kormány az EU nyomására hozta létre, hogy legyen egy független intézmény, amely az uniós pénzek szabályos felhasználását ellenőrizheti. Hamar kiderült, hogy a fölállított szerv nem rendelkezett a megfelelő jogosítványokkal. A Biró Ferenc által vezetett szerv nem kapott hozzáférést állami adatbázisokhoz, a minisztériumok és hatóságok nem is voltak kötelezőek válaszolni a kérdéseikre.

A hatóság már 2023 júniusában levelet írt Varga Judit akkori igazságügyi miniszternek, milyen törvénymódosításokra volna szükség a megfelelő működéshez. Arra is részletes javaslatokat tettek, hogyan lehetne a közbeszerzéseket, a vagyonbevallásokat és azok ellenőrzését javítani, más hatóságok bevonásával is. Többek között az önkormányzati képviselők vagyonbevallását kellett volna egységesíteni, kidolgozni egy ellenőrzési módszertant és kitalálni, mi történik, ha valótlan vagy hiányos információt találnak egy vagyonnyilatkozatban. A kormány a javaslatok egy jelentős részével kapcsolatban akkor megígérte, a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia részeként végre fogják hajtani, de nem tudni, hogy akkor alkotmányossági probléma fölmerült volna.

A reformok ekkor jórészt elmaradtak, amikor volt is némi előrelépés, az is inkább látszatmegoldás lett. Az EU például elvárta, hogy a vagyonbevallásokat egy egységes, kereshető adatbázisban tegyék közzé, ebből végül csak egy 2000 oldalas PDF dokumentum született.

Lapunk két szakértőt is megkérdezett, de nem tudtak megnevezni esetleges Alaptörvénybe ütköző passzust az IH hatásköre kapcsán. Ráadásul a kormány éppen most módosítja az Alaptörvényt, ahogy az uniós elvárásoknak való megfelelésnél pl. az alapítványi fenntartású egyetemek miatt is kétharmados törvény módosítására lesz szükség a közeljövőben.

A Népszava kérdésére az IH közölte, hogy a magyar kormány, az Európai Unió és az Integritás Hatóság céljai azonosak, minden érintett szeretné javítani az országba érkező uniós források ellenőrzésén.

„A Hatóság minden olyan irányú változást támogat, ami az európai uniós források szabályszerű elköltése irányába mutat.”

- írták.

Az új kormánynak sürgősen meg kell felelni a Bizottság elvárásainak, így annak a 27 úgynevezett szupermérföldkőnek, köztük az IH-ra vonatkozóknak is, melyek jórészt eddig csak részlegesen teljesültek. A Magyarországnak szánt mintegy 17 milliárd eurós összegből 10,4 milliárd eurót csak augusztus végéig lehet lehívni.

Ezek a Covid-járvány után létrehozott úgynevezett Helyreállítási Alap (RRF) pénzei, amelyek részben vissza nem térítendő támogatások, részben alacsony kamatú hitel. Itt az előző kormány által készített terv alapján 386 szakpolitikai mérföldkövet is teljesíteni kell ahhoz, hogy a teljes összeg lehívható legyen. Múlt héten az Euronews hírportál írt arról, hogy a korábbi ígéretek közül a különadók eltörlése és a magyar nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságáért tett reformok olyan elvárások, amelyek vitás pontok a tárgyalások során.

Az RRF-ben konkrét projektekre kap pénzt a kormány, ezeket idén elvileg le is kellene zárni. A mindkét fél szerint konstruktív tárgyalások arról szólnak, milyen megoldások születhetnek, amikor sem a HÉV-vonalak teljes felújítását sem bizonyos szakpolitikai reformokat nem lehet befejezni néhány hónap alatt. Ezekre az Orbán-kormánynak öt éve lett volna. 

Farkas Örs közölte, eddig nem foglalkozott a vádakkal, de ha ezeket továbbra is fenntartják az érintettek, akkor jogi lépéseket tesz.