Már 900 millió euró (nagyjából 322 milliárd forint) büntetésnél jár Magyarország, amiért az EU szabályaival ellentétben áll a menekültügyi szabályozás.Mint ismert, a törvényről az Európai Bíróság 2020-ban kimondta, hogy uniós jogba ütközik, de az Orbán-kormány nem volt hajlandó végrehajtani az ítéletet, így az Európai Bizottság ismét perelt. 2024 júniusában született meg a döntés bírság: 200 millió euró büntetést és napi egymillió eurót kell fizetni addig, ameddig Magyarország nem hajtja végre az ítéletet. A gyakorlatban a hazánknak járó (be nem fagyasztott) uniós pénzekből vonja le folyamatosan az Európai Bizottság.
A Tisza-kormánynak így elemi érdeke, hogy minél gyorsabban rendezze a helyzetet. A bírságon túl egy 34 millió eurós (mintegy 12 milliárd forint), kifejezetten migrációs területre és az illegális migráció kezelésére szánt keret is zárolva marad a megoldásig.
Csakhogy épp egy hónap múlva, június 12-én lép életbe a migrációs paktumnak nevezett jogszabálycsomag, amivel alapvetően át kell alakítani az uniós menekültügyi rendszert. Vagyis, más szabályoknak kell megfelelni június 12-ig, mint azután. A Bizottság kifogása a magyar rendszerrel az volt, hogy lényegében lehetetlen Magyarországon menedékkérelmet leadni.
Elvileg a menedékkérők jelentkezhetnek például a belgrádi magyar nagykövetségen, de aki átlépi a határt, azt minden érdemi vizsgálat nélkül visszakényszerítik a határ túloldalára.
A bíróság azt is kifogásolta, hogy korábban a határ menti tranzitzónában tartották fogva a menedékkérőket.
A Népszava által megkérdezett szakértők szerint a nagykövetségi rendszert muszáj lesz eltörölni. A tranzitzónákhoz hasonló rendszerek viszont június közepétől működhetnek. A határon felállított központokban bizonyos esetekben a menedékkérelmet benyújtókat akár 3 hónapig is tarthatják zárt körülmények között a paktum alapján. A kritikusok szerint a gyorsított elbírálások szinte lehetetlenné teszik, hogy megalapozott módon adják le a kérelmüket a kérelmezők, ráadásul nem tiltják a gyerekek és családok bezárását sem.
A visszakényszerítés Lengyelországban, Lettországban és Litvániában is élő gyakorlat, ahol nem adnak lehetőséget a határon átlépőknek a menedékkérelem benyújtására. Ezt a nemzetközi egyezmények és uniós jog is tiltja, de az Európai Bizottság jelenleg a szemet huny felette. Ezek az országok arra hivatkoznak, hogy Belarusz eszközként használja a migránsokat, ezért erre a helyzetre nem vonatkoznak a menekültjogok. Lukasenka diktatúrája bizonyítottan „toboroz” közel-keleti és más országokból embereket, akiket aztán a belarusz hatóságok közreműködésével az EU külső határához szállítanak, amivel az EU-t akarják aláásni. Kérdés, milyen megoldást választ az új kormány és ezt hogyan értékeli majd az Európai Bizottság.
Egy éve fizetjük, hogy az Orbán-kormány nem hajtja végre az EUB ítéletét, 417 millió eurót már el is vesztettünkHa az új kormány átírja a menekültügyi szabályozást, jeleznie kell az Európai Bizottságnak, hogy Magyarország most már teljesíti az uniós elvárásokat. Ezt az Európai Bizottság értékeli, és neki kell kimondani, mikortól nem kell fizetni a büntetést. Arról ellentmondásos gondolatokat hallottunk, hogy egy ilyen helyzetben az Európai Bizottság mennyire veszi figyelembe a jogszabály betűjén túl a valódi gyakorlatot is.
A paktum másik neuralgikus pontja a szolidaritás. Ennek értelmében a migrációs nyomás alatt lévő országok kérhetnek másoktól támogatást: ez lehet menekültek átvétele, pénz fizetése vagy szakértői támogatás. Magyar Péter azt mondta, Magyarország szakértőkkel támogatná a többi tagországot, sem a fizetés, sem a menekültek átvétele nem jöhet szóba.
A valóságban erre viszont csak akkor lenne lehetősége, ha a migrációs nyomás alatt álló országok kérvényeznek ilyen fajta segítséget a többi országtól. Ironikusan Magyarországnak pont azért kellene más tagállamokkal szolidárisnak lenni, mert kérdés nélkül visszatoloncolják a menedékkérőket, így az EU kritériuma miatt a magyar határon nincs is migrációs nyomás.
A migrációs paktum bonyolult szabályaival több tagállam is küzd – derült ki az Európai Bizottság múlt héten kiadott jelentéséből. Az elvárásoknak való megfeleléshez így még informatikai rendszereket, az új elvárásoknak megfelelő, határon felállított központokat és számos részletszabályt kell átültetni június 12-ig. A 27 országból csak 5 ültette át teljes egészében a csomagot a nemzeti jogrendebe mostanáig. Magyarország az egyetlen, amelyik ezt még el sem kezdte.
