Lassan, de felpörgőben van az EU által 2022-ben az Orbán-kormányból kikényszerített korrupcióellenes hatóság, az Integritás Hatóság (IH) működése. Míg 2022-2023-ban csak 15 vizsgálata volt a hatóságnak, addig az idei évben már duplázódott a szám. 2024-ben 33 vizsgálata volt a hatóságnak, ebből 23 folyamatban van – tudta meg a Népszava.
Ennél is nagyobb mértékben, háromszorosára emelkedett a hatóság által vizsgált ügyekben érintett Európai Uniós források értéke. A 2023-ig lezárt vizsgálatok 57 milliárd forintot érintett, addig a jelenleg folyamatban lévő 23 vizsgálatban a hatóság immáron
171 milliárdos EU forrás kapcsán vizsgálja, hogy nem történt-e valami szabálytalanság ezeknél a beszerzéseknél.
Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Népszavának azt mondta, mára bebizonyosodott, hogy a NER – szemben annyi más hatósággal – nem ejtette fogságba az Integritás Hatóságot, azaz ez láthatóan függetlenül tud működni. Ennek a szakértő szerint két oka lehet: egyrészről a mára 109 fővel üzemelő IH a szakembergárdáját javarészt a versenypiacról toborozta – maga az elnök Biró Ferenc is az üzleti világból érkezett. Ugyanakkor az is tény, hogy a NER rendszere egyelőre nem gondol az IH-ra igazi veszélyként, mivel a hatóság jogköre – mint arról lapunk beszámolt – meglehetősen szűkre szabott.
Biró Ferenc Brüsszelben: Az Integritás Hatóság nem tudja ellátni a feladatát, hogy feltárja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználásátÍgy igazi, nyomozati jogkörei nincsenek, erősen korlátozott az adathozzáférési lehetősége. Ennek kapcsán az IH elnöke korábban Brüsszelben áprilisban egyenesen úgy fogalmazott:
„az IH nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását.”
Mint arról beszámoltunk, az IH már tavaly törvénymódosító javaslatot küldött az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) amelyben arra kérték a tárcát, hogy a „közvagyon megóvása érdekében” bővüljenek a jogosultságaik, kötelezővé váljanak a vizsgálat utáni ajánlásaik, hozzáférjenek a releváns adatbázisokhoz. Illetve az IH lényegében nyomozati jogköröket is kért,
például azt hogy bizonyítékokat foglalhasson le, házkutatásokat végezhesse és tanúkat hallgathasson ki.
Úgy tudni, hogy a tárca mostanáig nem válaszolt érdemben az IH javaslatára.
„Összességében a NER inkább elszigeteli, afféle zárványként próbálja kezelni az IH-t és inkább izolálni próbálja”
– vélte Ligeti Miklós, aki példaként említette, hogy míg a GVH-nak és a NAV-nak is van olyan jogköre, hogy hívatlanul is beállíthassanak egy-egy vizsgálati helyre, addig az IH csak előzetes bejelentkezés után tud kiszállni egy-egy ügyhöz. Így a hatóságnak is egyelőre annyira futja, hogy kisebb szereplőket sikerült az idén eljárás alá vonni, Az igazi nagy NER közbeszerzési bajnokok köreit – bár korábbi években felröppentek olyan hírek, hogy az IH vizsgálta Mészáros Lőrinc egyik-másik tenderét – nem sikerült megfogniuk.
„Mindenki szeretne felcsúti, meg tiszakécskei pereket látni, lehetőleg azonnal”
– utalt Ligeti Miklós a NER közbeszerzési piacát domináló két fővállalkozó cégközpontjaira. Ám a szakértő szerint ezek egyelőre igencsak dőre remények, hagyományos Btk. alapon az ilyen, állami hátterű ügyeket nem igazán lehet kriminalizálni. Mivel ezekben az esetekben maga a politikai vezetés által fogságba ejtett állam működése az, ami kifogásolható. Viszont a korrupcióellenes hatóságok elvileg bőség zavarával kell hogy küzdjenek, mivel a »B ligás« kisebb cégek között – amelyek nagyon is megfoghatóak büntetőjogi eszközökkel – is megdöbbentően elterjedt az uniós pénzcsalás. Mint Ligeti magyarázta: nemrégiben került látókörbe olyan informatikai képzést hirdető cég, ahol még a honlapra is kiírták, hogy ha EU-s forrásból történik egy IT-képzés finanszírozása, úgy azt a piaci árhoz képest négyszeres áron vállalják.
Félmilliárdos csalás a nógrádi halastavak körül, feljelentést tett az Integritás HatóságNyomozhatnak a szegényeknek szánt EU-s pénzek ellopásával kapcsolatbanHiába állapította meg az Integritás Hatóság a Híd a munka világában program ügyének felülvizsgálatánál a károkozást, az ügyet a vádhatóság lezártnak tekintiIntegritás Hatóság: 10,2 milliárd forintot loptak el a szegényeknek szánt EU-s pénzbőlIntegritás Hatóság: Minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek az ORÖ felelőtlen gazdálkodása és az Emmi hanyagsága