Magyarország;EU-s támogatás;Ursula von der Leyen;Magyar Péter;

Magyar Péter és Ursula von der Leyen Brüsszelben május 29-én

Ursula von der Leyen bejelentette, hogy Magyarország megkaphat több mint 14 milliárd euró eddig befagyasztott támogatást, a magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmusban

A támogatásból 10,4 milliárd euró a helyreállítási alap (RRF) összege, 4,2 milliárd euró pedig kohéziós alapból jön. Az Európai Bizottság elnöke ezt a Magyar Péterrel tartott pénteki brüsszeli sajtótájékoztatójában jelentette be

Biztosítani tudjuk Magyarországnak a 10,4 milliárd euró helyreállítási alapból, a szupermérföldkövek teljesítése miatt pedig négymilliárd euró kohéziós támogatást is felszabadítunk –  jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezt a Magyar Péterrel tartott pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján. A politikus hozzáfűzte, magyar diákok ezen túl újra részt vehetnek az Erasmus programban is. 

A 14,6 milliárd euró a strukturális reformokért és a korrupcióellenes intézkedésekért jár, Ursula von der Leyen  még 2,2 milliárd euróról beszélt, amelynek a garanciát az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetése fogja nyújtani.

Magyar Péter kifejezte háláját a sikeres közös munkáért, történelmiként értékelte a megállapodást, és kifejezte készségét, hogy továbbra is együtt. –  A Tisza párt mindig is hangsúlyozta, hogy a pénzek jönni fognak, ha fellépnek a korrupció ellen - vette át a szót Magyar miniszterelnök, aki szerint neki három hét elég volt ahhoz, amit a bukott Orbán-kormány három-négy év alatt sem tudott vagy nem is akart elérni.

Megállapodtak az Európai Bizottsággal minden olyan kérdésről, amely lehetővé teszi, hogy a magyar emberek hozzáférjenek a nekik járó uniós forrásokhoz - jelentette be a kormányfő. A pénzeket hazavisszük a gazdaság beindítására a közszolgáltatások helyreállítására, a kis- és középvállalkozások megerősítésér

– mondta.

Minden eurocentért megküzdöttünk, ez Magyarország és az európai intézmények közös sikere - értékelt Magyar Péter. Mint emlékeztetett, összesen 16,4 milliárd euró feloldásáról döntöttek, ami átszámítva nagyjából 6000 milliárd forint, az éves magyar költségvetés 13 százaléka - hangsúlyozta, hozzátéve, Magyarország átadta a hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez.

Átalakítják a vagyonnyilatkozati rendszert is, a jelenlegi ugyanis semmire nem volt jó. Az új rendszer sokkal szigorúbb lesz,

ha pedig szándékosan hamis információt tüntet fel valaki, annak következménye lesz, két évig terjedő szabadságvesztésnek nézhet elébe 

- ígérte a miniszterelnök, hozzátéve, zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben. A megszerzett EU-s támogatásból 

  • 4,2 milliárd euró kohéziós forrást a Tisza-kormány közlekedésfejlesztésre, szociális beruházásokra, egészségügyre, kis- és középvállalatok támogatására költhet,

  • 2,2 milliárd eurót az oktatás, elsősorban a felsőoktatás fejlesztésére, illetve kutatásfejlesztésre lehet fordítani,

  • csaknem négymilliárd euróból már megvalósult vagy folyamatban lévő beruházásokat finanszírozhatnak, 

  • másfél milliárd eurót elektromos hálózatfejlesztésre (napelemek, szélerőművek, tárolókapacitás) költhetnek el

  • több milliárd euróból lehet digitális és technológiai fejlesztések, illetve kis- és középvállalkozások támogatását finanszírozni,

  •  kétmilliárd euróból vasúti- és HÉV-szerelvényeket vásárolhat a Tisza-kormány.

Magyar Péter beszélt arról is, hogy bérlakásprogramot indítanak, sok ezer lakást, kollégiumi férőhelyet terveznek létrehozni. 

2015-ben az Orbán-kormánynak igaza volt a migráció ügyében, a fideszes propaganda azt azonban elfelejti, hogy azóta az európai álláspont is változott és a sokat kárhoztatott migrációs paktum az európai külső határok hatékony védelmét is magában foglalja - mondta már az elsőként szólított Népszava kérdésre Magyar Péter. Az új Tisza-kormány alatt egyértelmű és szigorú határvédelmi szabályok lesznek, hiszen ez a schengeni övezet határa is - jelezte a miniszterelnök, majd felidézte, hogy amúgy az Orbán-kormány több mint 2200 jogerősen elítélt embercsempészt engedett ki a magyar börtönökből. Mivel a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozott a bukott kabinet Magyar Péter megígérte, hogy építenek új börtönöket, ha kell, és sem politikusbűnözőket, sem embercsempészeket nem engednek ki.

A Magyarországnak járó uniós források felszabadítását nem tették függővé Ukrajna EU-csatlakozásának a támogatásától, mindenesetre a magyar kormány számára a legfontosabb, hogy az Ukrajnában élő, nagyjából 100 ezer magyar ismét használhassa az anyanyelvét az országban. Zajlanak a tárgyalások Ukrajnával, ezek biztatóak, reméli, hogy az ukrán fél garanciát fog tudni adni a magyar kérések teljesítésére – mondta a miniszterelnök, majd úgy folytatta, továbbra is nyitott egy találkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, szíve szerint valamely magyarlakta, kárpátaljai településen. Ursula von der Leyen mindemellett megerősítette, hogy a mostani tárgyalások semmilyen szinten nem kapcsolódtak Ukrajnához.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, nagy lépéseket kell tenni a jogállamiság, a beruházások terén, de abban a pillanatban, hogy a reformok átmennek a magyar parlamenten, tudják utalni a pénzt, amely az adott szupermérföldkőhöz tartozik. Magyar Péter ezt annyival egészítette ki, hogy minden olyan szupermérföldkövet teljesíteni fognak, amelyeknek a határideje még nem járt le. A megállapodás az, hogy lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kapcsán, amíg átalakul a struktúra - közölte, hozzátéve, az átmenet 2027. augusztus 31-ig fog tartani. A közszolgáltatások át lesznek alakítva - folytatta a miniszterelnök, aki szerint nem önmagában a privatizációval volt a gond, hanem a módjával, ahogy a közvagyont magánvagyonná változtatták.

A magyar költségvetést katasztrofális állapotban adta át az előző kormány, az új kabinet igyekszik egy tartható büdzsét létrehozni - ígérte.

Végezetül Magyar Péter reagált arra is, hogy Sulyok Tamás az uniós forrásokat félti az elmozdítása esetén, ezzel kapcsolatban a miniszterelnök felidézte, hogy az Orbán Viktor bábjaként funkcionáló köztársasági elnök érdekes módon egész eddig nem szólalt meg az uniós forrásokkal kapcsolatban.

– Van egy humora a leköszönő elnök úrnak 

– fogalmazott Magyar Péter.

Ursula von der Leyen egyébként Magyar Péter méltatásával kezdte a sajtótájékoztatót, mondván, a miniszterelnök „egyértelmű és határozott üzeneteket” közvetít, 2026. április 12-re sokáig emlékezni fognak, mert ezen a napon a magyar emberek Európát és a demokráciát választották. Kiemelte, hogy a parlament alakuló ülésén kikerült az Országházra az uniós zászló és elhangzott az Európai Unió himnusza is. 

Az Orbán-kormány politikája miatt befagyasztott EU-s források megszerzése Magyar Péter egyik fő választási ígérete volt. Az összesen 17 milliárd euróból a helyreállítási alap 10,4 milliárd euró, vagyis a helyreállítási alap (RRF) miatt sietni kell, a lehívás határideje ugyanis 2026 augusztusa. 

Magyar Péter négy pontban ígért kötelezettségvállalásokat a helyzet rendezése érdekében.

A miniszterelnök 13 órakor tárgyal erről Ursula von der Leyennel, utána sajtótájékoztatót tart a témában.