Orbán Anita találkozott az ukrán külügyminiszterrel, a jövő héten folytatják

A NATO-tagországok külügyminisztereinek helsingborgi csúcstalálkozóján találkozott Orbán Anita magyar külügyminiszter az ukrán kollégájával, Andrij Szibihával – derül ki a kijevi diplomácia vezetőjének a tweetjéből. E szerint a két politikus áttekintette azoknak a szakértői találkozóknak az eredményét, amelyek a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szólnak. 

Bár Orbán Viktor és kormánya távozása után enyhült az ukrán-magyar viszony, Magyar Péter kabinetje is csak akkor támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, ha a kijevi vezetés visszaadja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. Bár Ukrajna 2023. decemberi törvénymódosításban elvileg már visszaadott mindent, amit elvett, az Orbán- és úgy tűnik, a Magyar-kormány is kitart amellett, hogy a kárpátaljai magyarok mindent visszakapjanak, amit elvettek tőlük. Ukrajna korábban az orosz nyelv térnyerésének a korlátozása kedvéért fosztotta meg a többi nemzeti kisebbségeit a nyelvhasználati jogaitól. Romániának és Lengyelországnak korábban már sikerült rendeznie a kijevi vezetéssel ezt a kérdést.

Andrij Szibihának és Orbán Anitának ez volt az első személyes találkozója.

Andrij Szibiha most arról írt, a találkozón Orbán Anitával együtt kiemelték, milyen jelentősége van az előrelépésnek ezen a területen, ő maga pedig hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy Ukrajna időben megnyissa az EU-csatlakozási tárgyalások fejezeteit az Európai Unióval. Ezen túl tájékoztatta Orbán Anitát a helyzetről a hadszíntéren, nem mellesleg megvitatták, hogy Európa milyen új szerep lehetősége áll. „Egyetértettünk, hogy a párbeszéd helyreállítása minden pozitív fejlemény” – jelentette ki az ukrán külügyminiszter,  hozzáfűzve, jövő héten is leülnek egy kétoldalú találkozóra Orbán Anitával. 

Ukrajna lakóinak körülbelül a 17-23 százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez, a magyarok száma az orosz-ukrán háború kitörése után valószínűleg 100 ezer alá csökkent. Kovály Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adjunktusa 2024 januárjában úgy becsülte, a folyamatos elvándorlás miatt már csak 80-90 ezer magyar élhet Kárpátalján.