Az összesen mintegy 17 milliárd eurónyi befagyasztott pénzből a legsürgősebb az a 10,4 milliárd euró, amit csak idén augusztusig lehetne elkölteni, ezek az úgynevezett Helyreállítási Alap pénzei. Mivel a problémás területek jelentősen összefüggenek, a pénteki megállapodásban ennél is nagyobb összegekről lehet szó. Igaz, a magyar kormánynak még számos törvényen kellene változtatnia, a kifizetésre pedig csak később kerülhet sor.
A koronavírus-járvány után létrehozott, fentebb említett Helyreállítási Alap (RRF) 10,4 milliárd eurós összegéből (ami körülbelül 4000 milliárd forint) 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás. A prioritás ez utóbbi összegnek a kitöltése a szigorú kitételeknek megfelelő projektekkel. Ahogy korábban írtuk, az Európai Bizottságban többen kételyeket vetettek föl, hogy az egész keret egyáltalán lehívható-e. Ha nem, a 3,9 milliárdos hitelnek csak egy bizonyos részét venné föl a kormány.
Magyar Péter a kampányban és azóta is többször elmondta, hogy a cél a teljes összeg megszerzése. A probléma az, hogy csakis olyan projektre lehet benyújtani fizetési igényt, amik idén elkészülnek.
A tervben az előző kormánynak 386 úgynevezett mérföldkövet is teljesítenie kellett volna (úgymint ágazati reformokat), valamint konkrét projekteket és beruházásokat megvalósítania. Öt év alatt azonban ezek jelentős része elmaradt. Az új kormány várhatóan jövő héten nyújtja be a terv módosítását, a hetek óta technikai szinten folyó egyeztetések éppen arról szólnak, hogy ennek a hivatalos elfogadása minél hamarabb megtörténjen. Erre később még a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is rá kell bólintania.
Magyar Péter bejelentette, hogy benyújtja Magyarország csatlakozási szándékát az Európai ÜgyészséghezAz Integritás Hatóság az egyik fókusza Magyar Péter Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásainakMagyar Péter Facebook-videóban elárult néhány részletet a tervről: akár egymilliárd euró mehet elektromos infrastruktúra fejlesztésére, mivel a zöldátállás az RRF egyik fő célja. Emellett a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítése is része lehet a tervnek, ami a gyakorlatban az augusztusi határidő utánra tolná a magyar kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleket. Ehhez hasonló megoldást egyébként több más tagállam is alkalmazott, mert ott is nehézséget okozott a keret mihamarabbi kitöltése.
Ahhoz viszont, hogy az RRF-pénzekből bármennyit is le tudjunk hívni, a 27 úgynevezett szupermérföldkövet is teljesíteni kell. Ezek főleg jogállamisági és korrupcióellenes feltételek. Itt Magyar Péter bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy megtörténhetett mindenben a megállapodás. Bár nem feltétel, de Magyar Péter azt mondta, hogy a kormány benyújtja a csatlakozását az Európai Ügyészséghez is.
Ezek a szupermérföldkövek ráadásul jórészt átfedésben vannak más elvárásokkal is. Az EU korábban egy másik csatornán is befagyasztott pénzeket, köztük a szegényebb régióknak járó úgynevezett kohéziós forrásokat. Ebből 4,6 milliárd eurónyi pénz még menthető, igaz, itt nincs olyan szigorú határidő, mint az RRF-pénzeknél. A pénteki bejelentésben várhatóan ezekről az összegekről is szó lesz.
Ha a kormány rendezi a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos problémákat, azzal más források is fölszabadulhatnak és az Erasmus is ismét hozzáférhetővé válik minden magyar egyetemnek.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett egyetemekkel a Bizottság problémája az volt, hogy a kuratóriumokba akár élethosszig is kinevezhettek politikusokat is, ezzel pedig sérült az egyetemek szabadsága. Éppen a napokban tárgyalta a parlament a KEKVA-k (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) állami tulajdonba való visszavételét, de az még nem világos, hogy végül teljesen megszüntetnék, vagy csak átalakítanák-e az alapítványokat.
A tárgyalásokon várhatóan nem csak a befagyasztott pénzek témája lesz az asztalon.
Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője a Népszava kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő és a Bizottság elnöke is fölvethet témákat, amikről egyeztetni szeretnének.
Ilyen lehet még az orosz energia és az EU-bővítés kérdése.
Az orosz energia esetében ugyanis a Tisza a programjában annyit vállalt, hogy 2035-re diverzifikálja a forrásainkat, miközben az EU törvényi kötelezettséget ír elő arra, hogy 2027 végétől ne lehessen orosz gázt importálni.
Magyar Péter szerint sietni kell az EU-s pénzek megszerzéséhez, négy pontban készül intézkedésekreUkrajna csatlakozásánál a kérdés, hogy Magyar Péter elengedi-e a korábbi, orbáni vétót. Az úgynevezett tárgyalási klaszterek esetében a Bizottság és az összes többi tagállam úgy gondolja, hogy Ukrajna kész a tárgyalások megkezdésére, amik várhatóan évekig fognak tartani. Magyar Péter viszont azt nyilatkozta korábban, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajna rendezi a magyar kisebbség helyzetét. A pontos elvárások nem világosak, ugyanis nem egyértelmű, hogy az előző kormány Kijevvel szembeni követeléseit kéri most számon a Tisza-kormány Kijeven, vagy más megoldásról tárgyalnak. Közben az EU és Kijev is szeretné, ha még júniusban ebben döntés születne, legkésőbb a június végi EU-csúcsra Ukrajna is szeretne jó híreket kapni, nem csak Magyarország.
