A Fővárosi Közgyűlés ugyanott folytatta, ahol a választás előtt abbahagyta: politikai kinyilatkoztatásokkal

A Fővárosi Közgyűlés ugyanott folytatta, ahol a választás előtt abbahagyta: politikai kinyilatkoztatásokkal. Orbán Árpád a Tisza új frakcióvezetője (elődje Bujdosó Andrea már a parlamenti Tisza-frakciót vezeti) történelminek nevezte a rendszerváltó választás utáni első ülést, majd a Fidesz fejére olvasta az önkormányzatokat, különösen Budapestet sújtó rendelkezéseit. Majd közölte, hogy Karácsony Gergelynek az eddigieknél jobban együtt kell működnie a Tiszával, ki kell lépnie az áldozatszerepből, mert a kormányzati nyomás megszűnt. Lejárt az állandó panaszkodás és csőddel riogatás ideje – tette hozzá –, majd türelemre intett, mondván a Tisza programjában benne van az önkormányzatok támogatása.

Szepesfalvy Anna a Fidesz Szentkirályi Alexandrát váltó frakcióvezetője azzal vágott vissza, hogy a Fővárosi Közgyűlés egy minisztert adott a Tisza-kormányba, Vitézy Dávid személyében, „aki volt fideszes, nem tiszás.” Azt kérte a Tiszásoktól, hogy végre vállalják a felelősséget, jelöljenek főpolgármester-helyettest, váltsák le a cégvezetőket. Két éve ülnek a Fővárosi Közgyűlésben, de eddig nem igazán vettek részt benne - tette hozzá.

– reagált Karácsony Gergely, aki mély megvetését fejezte ki mindenki iránt, aki ezt előidézte, végrehajtotta a fentieket.

A főpolgármester azt reméli, hogy vége a hét szűk esztendőnek és felajánlotta a főváros partnerségét a kormánynak. Mint mondta: nem kér mást, csak a Tisza saját programjában szereplő vállalásainak teljesítését. De bizakodó, az önkormányzatokért felelős miniszter már összehívta a szakmai szövetségeket és a jövő héten elkezdődik a közös munka, Budapest olyan javaslattal készül, ami figyelembe veszi a Tisza-kormány által örökölt nehéz pénzügyi helyzetet. Arra is emlékeztette a képviselőket, hogy továbbra sincs helyettese, a cégeknek nincs felügyelőbizottságuk. Végezetül pedig megjegyezte:

Első napirendi pontként Terdik Tamás főkapitány, a BRFK éves beszámolóját ismertette. Kiemelte, hogy 22 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, csökkent a rongálás, a lakásbetörés, az autólopás és az online térben elkövetett csalások száma is. Viszont az emberölések száma emelkedett. Közben egy bekiabáló számonkérte a főkapitányon Karácsony beidézését a Pride szervezése miatt, mire a főpolgármester megköszönte az aggodalmat és közölte, hogy felfüggesztették az ellene indított eljárást. Terdik pedig közölte, hogy az idei Pride már megkapta az engedélyt. A főkapitány fontosnak tartotta a gyorshajtók elleni fellépést. Mint mondta: Budapesten nincs helye az átalakított sportautóknak és nem megengedhető, hogy a fővárosi utakat versenypályának használják.

Következett a fővárosi önkormányzat 2025-ös évi zárszámadásáról szóló előterjesztés vitája. Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója már az elején felhívta a figyelmet, hogy el nem fogadása esetén már a következő hónaptól megvonhatják a kötelező feladatok ellátására kapott normatívát a fővárostól. (Mondjuk, az idén még nem jutott el ez a pénz a fővároshoz, mivel úgymond beleszámolták a szolidaritási hozzájárulás be nem fizetéséből adódó tartozásba.) A költségvetési bevétel 74 százalékát az iparűzési adó teszi ki. Ennek az egyharmadát akarta a kormány elvonni szolidaritási hozzájárulás címen. A teljes összeget nem tudták megvédeni, így az év jelentős részén, 350 napon át folyószámla-hitelből működött ennek csak a kamatköltsége 1,7 milliárd forint volt tavaly. A Pénzügyminisztériummal megkezdték az intenzív egyeztetést.

Ezt követte a taxirendelet módosításának vitája. Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta, hogy a taxis cégekkel január óta folytatott tárgyalások eredményeként tettek javaslatot a 27 százalékos tarifaemelésre. A fuvarozók többsége ugyanis a 2023 óta változatlan díjakra, illetve az azóta bekövetkezett jelentős inflációra hivatkozva emellett kardoskodott. A javaslat szerint az alapdíj 1100 forintról 1400 forintra, a kilométer díj 440 forintról 560 forintra, míg a percdíj 110 forintról 140 forintra nőne. A reptéri alapdíj 2400 forintra nőne június 30-tól. A javaslat ellenzői jelentős visszapattanástól, a kereslet erőteljes visszaesésétől tartanak. A frakciók azt kifogásolták, hogy őket nem vonták be az egyeztetésbe. A Tisza szerint ez a díjemelés a „platformcégeken keresztül kilapátolódik az országból. Minél több bevétele lesz egy sofőrnek, annál jobban lehúzzák”. A Podmaniczky Mozgalom szerint azt is figyelembe kellene venni, hogy a fővárosiak meg tudják-e fizetni az emelt díjakat, mert nem a külföldi turistákra kell szabni a tarifát.

A Fidesz a döntéshozatal elnapolását kérte.

A városvezetés javaslatot tett arra, hogy ne vezessék be egy még tavaly decemberben elfogadott rendelet szerint a fővárosi időskorúaknak adni kívánt kedvezményeket a gyógyfürdők, az állatkert és a fővárosi mozis cég által azóta jelzett többlet költségigények miatt. Ezt ugyanis a főváros nem tudja odaadni a cégeknek. Benyújtottak viszont egy javaslatot a krízisben lévő gyermekes családok lakhatásának biztosítására, a hajléktalanok egészségügyi ellátásának bővítésére, a fiatalok mentális egészségének javítására, illetve a családon belüli erőszak elleni fellépésre.

Tárgyalták a fővárosi kikötők ügyét is. A városvezetés azt javasolta, hogy a Budapesten kikötő, üzemelő séta-, buli, vagy éppen szállodahajókon csak akkor lehessen alkoholt felszolgálni, ha az érintett kerületi önkormányzat erre engedélyt ad. A Fidesz szerint ez nem kezelné megfelelően a hajós káoszt, csak a kerületek között pingpongoztatja a hajósokat, a XIII. kerületből a bulihajók átköltöznének az V. kerületbe a Vigadó elé.

Keszthelyi Dorottya (DK) szerint ki kellene nyitni a kérdést és bevonni az állami szereplőket például a meder használati jog okán, de ez a rendeletmódosítás legalább átmenetileg lehetőséget adna a kerületeknek arra, hogy beleszólhassanak abba, hogy a területükön kikötő hajókon árusíthatnak-e alkoholt vagy sem. A Podmaniczky Amszterdam példáját ajánlotta a képviselők figyelmébe, ami egy komplex szabályozási keret, aminek kidolgozásához idő kell, éppen ezért nem tartanának célravezetőnek egy ilyen rapid beavatkozást. Karácsony a fővárosban keletkező turisztikai bevételek visszaforgatását tartotta fontosnak, reményei szerint a Budapest törvény erre is kiterjed majd, ahogy arra is, hogy a főváros forrásokkal együtt visszakapja a Városligetet, megakadályozva ezzel, hogy továbbra is építési területként kezeljék a parkot.

Forró napirendi pontnak bizonyult a fővárosi tulajdonú cégek 2025-ös évi pénzügyi beszámolójáról, illetve 2026-ra szóló üzleti tervéről szóló javaslatcsomag. A több mint 10 ezer oldalt kitevő előterjesztés kapcsán a Tisza megjegyezte, hogy már a meglévő cégstruktúrát sem tartják elfogadhatónak, nemhogy a beszámolókat és az üzleti terveket. A Fidesz állandó átvilágítási bizottságot hozna létre, a Budapesti Közművek (BKM) vezérigazgatója, Mártha Imre által benyújtott beszámolót és üzleti tervet pedig nem tartják hitelesnek.

A Podmaniczky Mozgalom új frakcióvezetője, Gál József szerint a

Mindezek fényében a Podmaniczky ezt nem tudja támogatni.

Karácsony Gergely szerint a tulajdonosi szempontok érvényesítéséhez igazgató tanácsokat kellene alakítani, de eddig egy frakció se akart tagokat jelölni. Ahogy a felügyelőbizottsági tagokat sem. A cégvezetők kirúgásáról ugyan született közgyűlési döntés, de nem jelöltek helyettük senkit. Valakinek csak kell vezetni a cégeket – jegyezte meg. A Tisza külföldi példák alapján vagyonkezelőhöz szervezné ki a fővárosi cégek felügyeletét. Karácsony egyetértett.

Az ülés vége felé előjött a galambkérdés. Elszaporodtak. Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester azt kérte, hogy keressék elő azt a korábbi fővárosi programot, amelyet korábban kidolgoztak a túlzott szaporodást megállítására, bár a galambóvszerig nem akart elmenni. Ezután még kitértek a sokat szidott kiemelt beruházások káros voltára, az '56-os forradalom hőseire való méltó megemlékezésre és a KÖKI-terminál koszos voltára.