Budapest;fővárosi önkormányzat;iparűzési adó;haladék;szolidaritási hozzájárulás;Magyar-kormány;

Van esély a megoldásra. A Magyar-­kormány megkereste a fővárost, hogy mutassa be az önkormányzat pénzügyi helyzetét

Újabb több milliárdos számla befizetésére kapott haladékot Budapest a Magyar-kormánytól

Megkezdődött a Budapest pénzügyi helyzetéről szóló egyeztetés a főváros és a Magyar-kormány között. Első lépésként haladékot adtak egy több milliárdos számla befizetésére.

Hatvan napos fizetési haladékot adott a Magyar-kormány a fővárosi önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulás (szola) 2025. decemberi, 7,5 milliárd forintos részletének megfizetésére, miután a Magyar Államkincstár (MÁK) a háborús veszélyhelyzet megszűnése után azonnal inkasszózni akarta az összeget.

Ez már a második halasztás, amit szolidaritási hozzájárulás ügyében kapott a főváros. Mint emlékezhetünk az áprilisi országgyűlési választás után Karácsony Gergely levélben kért halasztást az államkincstártól az áprilisban esedékes 37,1 milliárd forintos idei második szola részlet befizetésére, arra hivatkozva, hogy veszélyeztetné a fővárosi önkormányzat működését, a közfeladatok ellátását. A választást követő kormányzati interregnumban szintén 60 napos haladékot kapott a főváros.

A kifizetendő számlák közé május végi határidővel közben felsorakozott egy másik tétel: a Területfejlesztési Alap befizetése. A Navracsics Tibor volt területfejlesztési miniszter által kitalált alap célja az volt, amire a szolát eredetileg is kitalálták: a térségi felzárkóztatásra. A nagyobb adóerő-képességű önkormányzatoktól a nehezebb helyzetű településekhez csoportosították volna át a forrásokat. Erre hivatkozva elvonták volna az iparűzési adó növekményét. Azután rájöttek, hogy ez így nem kivitelezhető és módosítottak a befizetési képleten. Azután azt is felmérték, hogy az újabb elvonás politikai kárt okozhat, így áttolták az első befizetés idejét a választás utánra, május végére.

„A befizetés önkormányzatonkénti összegét a költségvetési törvényben előírtak szerint az államháztartásért felelős miniszter, a területfejlesztési tárcával egyetértésben rendeletben határozza meg. Az új rendelet megalkotása az új kormányra, pontosabban a pénzügyminiszterre vár. A fővárosnak az első negyedéves adatok alapján 10,3 milliárdot kellene május végén befizetnie, amiből novemberben visszajárna 5 milliárd, jövő márciusban meg a teljes összeg, de ez a pénz most nagyon hiányozna”

– vázolta az Orbán-kormány által itt hagyott újabb csapdát Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszavának. A fővárosi kerületektől összesen 8 milliárdot szednének be, de sok más településnek is fizetnie kellene, többségüktől inkasszóval hajtanák be. Ez aligha csengene jól kormányváltás után. A Magyar-kormánynak pár napja maradt arra, hogy kimásszon a politikai csapdából.

A hétfői kormányülésen már tárgyaltak a helyi önkormányzatok költségvetési helyzetéről és a kabinet úgy döntött, hogy széles körű egyeztetési folyamatot kezdeményeznek.

Azt viszont rögzítették, hogy a felülvizsgálat nem ad felmentést a hatályos fizetési kötelességek alól. 

Magyar Péter miniszterelnök a kormányülés utáni sajtótájékoztatón külön kitért a szolidaritási „adóra”, amit minden településnek be kell fizetni, és Budapestre.

Mint mondta, nem céljuk, hogy önkormányzatokat döntsenek be, de „eddig is meg lehetett ezt oldani”. A főváros is meg tudta oldani, és vannak még lehetőségek a költségek visszafogására. Azt is felajánlotta, hogy segít ebben Karácsony Gergelynek. A Tisza fővárosi frakciója már több javaslattal is előállt. (Mondjuk, ezen ötletekkel megspórolható pénzek együtt is nagyon messze vannak a szola idei fővárosi csaknem 100 milliárd forintos penzumától.)

Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának adott korábbi interjúban azt mondta, hogy Budapest az idén biztosan nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni. Kiss Ambrus most azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy olyan javaslatcsomagot terjesztenek a Magyar-kormány elé, amely egyszerre felel meg a várt három feltételnek:

nem érinti a 2026-os központi költségvetést, lezárja a szola pereket és biztosítja a főváros működőképességét. 

2027 januárjától azonban mindenképpen szükség lesz egy kezelhető mértékű szola-befizetést tartalmazó, a működőképességet hosszútávon biztosító finanszírozási modellre.

Az idei megoldást a szola-perek mindkét fél számára kedvező gyors lezárása hozhatja el. De az idő meglehetősen sürgető:

július közepéig jelen állás szerint 74,1 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak az államkasszába.

Már a jövő hét végén esedékessé válhat a Területfejlesztési Alap 10,3 milliárdos számlája, június 15-én lejár az áprilisban az idei 37,1 milliárdos szola-részletre, július 12-én a 2025. decemberi 7,5 milliárdos részletre vonatkozó haladék, július 15-én pedig már ott a következő, a szola idei harmadik 19,2 milliárd forintos részlete. A főváros számlája pedig már egy hete 46 milliárdos mínuszban volt.

Van esély a megoldásra. A Magyar-kormány már hivatalosan is megkereste a fővárost, kérve az önkormányzat pénzügyi helyzetének bemutatását, illetve a városvezetés megoldási javaslatait. 

Az önkormányzati tulajdonú Győr-Szol Zrt. fizetésképtelenség miatt döntött a bezárásról. Az eddig tévécsatornát, rádióadót, portált és hetilapot kiadó leánycégnél csaknem félszáz munkatárstól köszöntek el.