Mínusz 46 milliárdon áll Budapest folyószámlája, a fővárosi önkormányzat mielőbb peren kívüli megállapodást kötne a Tisza-kormánnyal

Mielőbb peren kívüli megállapodást kötne a szolidaritási hozzájárulás (szola) ügyében a fővárosi önkormányzat a Tisza-kormánnyal. Az Alkotmánybíróság múlt heti döntésével visszamenőleges hatállyal törölte az Orbán-kormány – szola perek azonnali lezárását előíró – rendeletének több pontját, köztük azt is, hogy a hozzájárulás megállapítása, beszedése és elszámolás csupán technikai folyamat, így ellene nincs helye sem pernek, sem azonnali jogvédelemnek. Így az AB döntéséig felfüggesztett perek folytatódnak, de könnyen lehet, hogy a főváros számára várhatóan kedvező ítéletek túl későn születnek meg.

Az államkincstár június közepéig haladékot adott az áprilisban esedékes 37,1 milliárd forintos szola részlet befizetésére. A főváros ezt már ki sem tudja kifizetni. Sőt Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának azt mondta: idén már egyetlen fillért sem tudnak ezen a címen utalni az államkasszába. Már a januári 11,7 milliárdos részletet sem fizették volna be, de a MÁK inkasszózta.

„Az önkormányzat folyószámlája már mínusz 46 milliárdon áll” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.

Tovább rontott a helyzeten, hogy a leköszönő Orbán-kormány utolsó mozdulattal még eltérítette a fővárosi önkormányzat kötelező feladatok ellátására kapott normatíváját, mondván beleszámítja Budapest „szola-adósságba”. A főváros az idén még egyetlen fillért sem kapott a központi költségvetésből többek között az időotthonok működtetésére, hajléktalanellátásra, közterületek, utak karbantartására, a kulturális intézmények működtetésére, de még a kötelezően előírt béremelések fedezetére sem. Az államkincstár már több mint 5 milliárd forintot tartott vissza beszámításra hivatkozva, miközben a várost működtetni kell.

„Nincs ez másként a közösségi közlekedéssel sem, amelynek működtetéséhez elméletileg 12 milliárd forinttal járult volna hozzá az Orbán-kormány, tavaly azonban ezt sem fizette ki. Az emiatt átütemezett számlák hozzáadódtak a két fővárosi közlekedési cég – BKK, BKV – 2023 óta görgetett, mostanra már több mint 70 milliárdra rúgó faktorálási adósságlabdájához. Ezt egyszer rendbe kell rakni, ahogy rendezni kell a közösségi közlekedés állami támogatását is. Az ideális az lenne, ha a kormány az európai gyakorlatnak megfelelően a működési kiadások legalább egyharmadát állná, vagyis legkevesebb 70 milliárdot adna Budapest alaphangon 210 milliárdos költségű közösségi közlekedésének fenntartására és akkor ebbe még nem számítottuk bele az amortizáció pótását sem, nemhogy az egyre kényszerítőbb fejlesztési igényeket” – magyarázta Kiss Ambrus.

Azt már Karácsony Gergely is leszögezte a Népszavának adott interjúban, hogy a főváros az idén már nem tud több szolidaritási hozzájárulást fizetni, de ez önmagában nem lesz elég a város pénzügyi helyzetének rendezéséhez. A peren kívüli megegyezés sem jelenti azt, hogy a főváros teljes egészében lemond az állam által jogtalanul elvont szola milliárdok egy részének visszaköveteléséről. Budapest nincs abban a helyzetben, hogy nagyvonalúskodjon.

Kiss Ambrus arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosnak június végéig van hatályos költségvetése, a Tisza fővárosi frakciója ugyanis csak így szavazta meg tavaly decemberben. A következő hónapban tehát újra kell tárgyalni a költségvetést, feltéve, hogy a szola következő 37,1 milliárdos részletét nem vonják el addigra, ebben az esetben nem sok mindenről lehet már vitatkozni.

A városvezetés mindenesetre nem szűkölködik a baráti gesztusokban: a Tisza fővárosi frakciójának Európai Parlamentben is dolgozó tagjaira tekintettel a májusi közgyűlést már szokásos szerda helyett pénteken tartják meg.