Karácsony Gergely: Remélem, nemcsak ezt a buligate-et oldjuk meg, hanem ennél komolyabb ügyeket is

Már a kormány beiktatása előtt sikerült Magyar Péter tyúkszemére lépniük a rendszerváltó buli elé tervezett rendszerzáró bulival. Azonnal átrakták. Az első szemöldökráncolásra átterveznek?

Én a nagyvonalúságot erénynek tartom. Nem gondoltam, hogy egy nappal korábbi rendezvény bármiféle érzékenységet sérthet, vagy bárki is udvariatlannak tarthatja. De mivel nem ez volt a cél, összehangoltuk a 8-ai és a 9-ei eseményt, remélem ennél nagyobb ügyeket is meg fogunk oldani.

Miért volt egyáltalán fontos egy rendszerzáró bulit szervezni az Országgyűlés alakuló ülése előtti napra?

Talán nem a buli a jó kifejezés, egy örömünnepet akartunk, afféle hálaadást. Különösen fontosnak érzem, hogy a rendszerváltás tegyen igazságot azokkal a társadalmi csoportokkal, akiket a NER meg akart alázni és tönkre akart tenni. Nem hiszem, hogy ebben vélemény különbség lenne köztem és Magyar Péter között. Ez a rendezvény nem rólam szól és nem is értem, hogyan sikerült ebbe sokaknak politikai rivalizálást belelátni. A hitünk, a meggyőződésünk és a politikánk lényegét megjelenítő civil koalíciót akartam megjeleníteni. Ezekkel az emberekkel sokat voltam együtt színpadon az elmúlt 16 év kiállásai során, fontosnak tartom, hogy együtt megünnepeljük, hogy vége van ennek a borzalomnak és bízunk abban, hogy olyan országot építünk, ahol ez nem fordulhat elő újra.

Telefonon egyeztettek vagy emailváltás volt?

A lényeg az, hogy 9-ei program a főváros és a Tisza egyeztetett eseményévé válik, a nagyobb szabású és látványosabb rendezvény a Kossuth téren lesz.

A leendő miniszterelnök nem kevés éllel azt is megkérdezte, hogy a csődben lévő város fizeti-e a bulit. Tényleg van erre pénz most?

De hát ez nem egy Rolling Stones koncert lesz! A rakparton vendéglátó helyek működnek, ezekből finanszírozzuk a programokat egész nyáron. Ennek a rendezvénynek költségeit össze sem lehet vetni az Orbán-kormány által okozott pénzügyi gondjainkkal. Remélem, nemcsak ezt a buligate-et oldjuk meg, hanem ennél komolyabb ügyeket is.

Júniusig kaptak haladékot a szolidaritási hozzájárulás következő 37,1 milliárdos részletének megfizetésére az államkincstártól. Ez meglehetősen szoros lesz, hiszen a kormánynak alig egy hónapja van arra, hogy kitalálja a megoldást…

A kormány még meg se alakult és nyilván más dolga is van, minthogy a fővárossal foglalkozzon, de kétségtelen, hogy ebben az ügyben gyorsan lépni kell. Azt gondolom, ez ismert a Tisza-kormány előtt. Nincs okom kételkedni abban, hogy találunk megoldást. A főváros több javaslattal készül a tárgyalásra, amelyek figyelembe veszik az állami költségvetés nehéz helyzetét is. De nem szeretnék az új kormánynak a sajtón keresztül üzenni, konstruktív, szakmai tárgyalásra készülünk.

Egyetlen apró példát sem mondhat?

Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy a nyilvánosságon keresztül próbálok nyomást gyakorolni, na az tényleg udvariatlan lenne. Nem kérünk mást, mint amit a Tisza a választás előtt megígért: partneri viszonyt. Ennek első lépése a pénzügyi helyzetünk rendezése. Kész csoda, hogy eljutottunk a választásokig, de ennek súlyos ára van: hitelek, faktorálás, kifizetetlen számlák. Azt biztosan állíthatom, hogy a főváros az idén nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni és még ez sem oldja meg a problémáinkat. Nem túlzó elvárás, hogy reálértéken szeretnénk azt a finanszírozási helyzetet elérni, ami Tarlós Istvánnak főpolgármestersége utolsó évében adatott, amikor még nem volt nettó befizető a főváros. Ez a jelenlegihez mérten 200 milliárd forintos plusz.

A szolidaritási hozzájárulás mellett a fővárosnál és a két közlekedési cégénél is több tízmilliárdos hitel ketyeg. Az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása bonyolultabbnak tűnik annál, mintsem hogy őszre végezzenek vele. Úgy volt, azonnal bejelentkeznek a leendő önkormányzati miniszterhez, ha megtudják ki lesz. Bekopogtattak már?

Meg kell várnunk, hogy megalakuljon a kormány. Az is elképzelhető, hogy az új kormányban lesz egy külön felelőse Budapestnek. Én két minőségemben is készülök a találkozóra: egyfelől, mint Budapest főpolgármestere, másfelől, mint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke. Már össze is állítottunk egy reformcsomagot. Budapesten túl az egész önkormányzati rendszer súlyos problémákkal küszködik. Remélem hamarosan be tudjuk mutatni ezt a programot, bár az önkormányzat szót a választás óta nem mondta ki a miniszterelnök.

Első főpolgármesteri győzelme után alig egy héttel Orbán Viktor meghívta a soron következő kormányülésre. Mondjuk, sok haszna nem lett belőle a városnak. Ha már egyeztettek buli ügyben, akkor találtak időpontot egy találkozóra is?

Egy év alatt többet beszéltem Magyar Péterrel, mint Orbán Viktorral hat év alatt. Az Orbán-kormánnyal való találkozó teljesen álságos volt, ráadásul akkor egy működő kormány hívta meg a frissen megválasztott főpolgármestert, most viszont fordított a helyzet, új kormány alakul én pedig több mint hat éve hivatalban vagyok. Az időnyomás ettől még létezik, így azt remélem, hogy minél előbb intézményesen is leülhetünk egyeztetni. Nekem nincs arra igényem, hogy kormányülésekre járjak, de arra igen, hogy érdemben egyeztessünk a város ügyeiről. Ha nem is első körben, de később a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát is újra kellene indítani. Formálisan ugyan létezik, de már két éve nem ülésezik, holott kiváló fóruma lehetne a közös munkának. Ez az egyik javaslatom a Budapest-törvény megalkotásához.

A főváros számára legfontosabb három intézkedés közé sorolta a Budapest törvény megalkotását. Mit szeretne még belefoglaltatni?

Kettőt emelnék ki. A főváros nagyjából 10 évente beálló pénzügyi ellehetetlenülésének oka a közösségi közlekedés normatív finanszírozásának hiánya. Ez így volt Demszky és Tarlós idején is. Az erről szóló passzusnak együtt kell szólnia a budapesti és az agglomerációs közlekedésről, mert a kettő elválaszthatatlan. Ez már a 2019-es választási programomban is így szerepelt. Ez erős partneri viszonyt feltételez a főváros és a kormány között. Most van egy történelmi lehetőség arra, hogy létrehozzunk egy a jelenleginél sokkal korszerűbb és költséghatékonyabb rendszert, közös felelősségvállalás alapján. A tarifaközösséggel már léptünk egy nagy lépést ebbe az irányba, ezt az utat kell folytatni. A napi ingázás mértéke európai összehasonlításban Budapesten az egyik legmagasabb. Az élet régen túllépett azon, hogy a Budapest vége tábla után egy másik közlekedési rendszer van. Előny lehet, hogy van egy olyan partnerem a kormányban, történetesen a leendő közlekedési miniszter, akivel pontosan ugyanezt mondjuk erről évek óta. Ehhez szorosan kapcsolódik a Budapest törvény általam fontosnak tartott másik pontja, miszerint létre kell hozni egy fajsúlyos politikai irányítószervet a várostérségnek. A Budapesthez hasonló városok mindegyikének van egy „metropolitan” tanácsa, amely a közös ügyek átbeszélésének terepe, megalkotja például azokat az építési szabályokat, amelyek a térség valamennyi településére érvényesek, a közös fejlesztési koncepciót, vagy éppen véleményt mond a közszolgáltatások kialakításáról. Nem egy újabb gittegyletet szeretnék, tudom most is létezik egy, ahová én sem járok el, mert semmi értelme, az ott elhangzottaknak ugyanis nincs semmi relevanciája. Olyan kormánnyal együttműködő kooperatív testületre van szükség, amely megfelelő közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik a döntések végrehajtásához. Erre már készültek is szakértői anyagok.

Ez egyfajta „szuperhatalom” lenne, amelynek döntéseit az érintett önkormányzatoknak végre kellene hajtani?

Az önkormányzatok legfontosabb jogosítványai közé tartoznak az építési szabályok és a várostérség hosszú távú fejlesztését szolgáló stratégiák. Budapestnek van egy települési terve, de a közép-magyarországi régiónak nincs, ami nonszensz. Közösen kimunkált stratégia nélkül nekivágni a klímaváltozás és a lakhatási válság kezelésének hosszú távon katasztrófához vezet. Erre vannak jól működő nemzetközi modellek, amelyek hatékonyak, de nem üresítik ki a meglévő települési autonómiákat. De az ne legyen, hogy az egyik település korlátozza a betelepülést, míg a szomszéd kivágja az erdőket és mindent belterületbe von.

Visszalépve egy kicsit a közös Budapest-agglomerációs közlekedéshez. Kinek az irányítása alá kerülne mindez, a BKK venné át a közlekedésszervező szerepet a fővárosi környékén is?

Itt is többféle megoldás lehet. Az én programomban egy regionális BKK szerepel, amely erős állami-fővárosi együttműködésen alapul. A BKK rendelné meg a közösségi közlekedési szolgáltatásokat Budapesten és az agglomerációban is az államtól, a fővárostól és a magáncégektől. Széles körű szakmai konszenzus van abban, hogy erre szükség van. Egyúttal alkalmat teremt ad arra, hogy világos szabályok mentén rögzítsük, hogy a finanszírozás hogyan oszlik meg az állam, a főváros és az utasok között.

A választás óta többször is elmondta, bízik abban, hogy a Tisza a korábbinál hangsúlyosabb szerepet vállal a Fővárosi Közgyűlésben, így például javaslatot tesz egy főpolgármester-helyettesre, felügyelőbizottsági posztokra. Akár már májusban asztalra kerülhet egy erre vonatkozó javaslat?

Az önkormányzati választás óta ezen az állásponton vagyok. Véget ért az országgyűlési kampány, így ez most új helyzet állt elő a Tisza fővárosi frakciójának a felelősségvállalás szempontjából is. Voltak nálam a Tisza képviselői, ezt nekik is jeleztem.

Mit válaszoltak?

Nem zárkóztak el. Azzal, hogy Vitézy Dávid a kormányban folytatja, az a kombináció végleg lekerült napirendről, hogy a Tisza nem jelöl főpolgármester-helyettest, de Vitézyt támogatja. Új nevek egyelőre nem kerültek elő.

A fővárosi Tisza frakcióból ketten is távoznak, a helyükre kerülők egyúttal tagjai az Európai Parlamentnek is, így már négy ilyen tagja lesz a Fővárosi Közgyűlésnek. Az EP is szerdánként ülésezik. Lehetséges, hogy átrakják a közgyűlés üléseit egy másik napra?

Rajtam nem múlik, a szerdai ülés szokásjogon alapszik, ha ez segíti a közös munkát, tőlem akár vasárnap is lehet közgyűlés.

Vitézy Dávid úgy tűnik feladta főpolgármesteri ambícióit és közlekedési miniszter lesz. Megkönnyebbült?

Nem ez a jó szó. Kifejezetten örülök, hogy lesz egy olyan minisztere az új kormánynak, aki jól ismeri Budapest problémáit és mélyen elkötelezett ezek megoldásában. Dáviddal már fél évvel ezelőtt beszélgettem arról, hogy miniszter lesz, akkor még próbált pókerarcot vágni, de végül így lett. Mindkettőnk elementáris érdeke, hogy sikeresek legyünk a fővárosi projektekben.

Két másik kritikusa is távozik a Fővárosi Közgyűlésből: Bujdosó Andrea frakcióvezető, Szentkirályi Alexandra az Országgyűlés Művelődési Bizottságának elnöke lesz. A Fővárosi Közgyűlés mostanáig a Tisza és a Fidesz egyedüli közvetlen ütközőzónájaként politikai látványszínházként működött. Jöhet az érdemi munka?

A Fidesz eddig olyan távol volt a szakmai munkától, hogy nehéz lesz visszatalálni, de ha mégis sikerül nekik, annak én csak örülni fogok. A Tisza esetében másról volt szó: a 2026-os választásra felkészülő új pártként nem akart felelősséget vállalni az elmúlt évtizedek tévelygéseiért, ami gyakorta keresztezte a főváros napi döntéshozatalát, felelősséghárítóvá tette a Tiszát a fővárosban. Ha ez hozzájárult a kétharmados győzelemhez, akkor az árat örömmel fizettük. De most, hogy immáron kétharmados többséggel irányíthatják az országot, eljött az idő, hogy a fővárosban is nagyobb felelősséget és szerepet vállaljanak a döntéshozatalokban. Nem is tud másként működni a város. Ha Budapest működési költségvetését sikerül helyreállítani és megérkeznek a remélt uniós források, akkor elképesztő mennyiségű feladat vár ránk. Eddig a túlélés volt a cél, mostantól az építkezés. Mindkettő nagy kihívás. Az uniós források esetében nem a források elhozatala a fő kérdés, hiszen a Tisza választási programjában vállalta mindazon jogállamisági reformokat, amit az Unió elvár és amit a Tisza meg is ígért a választóknak, csak végre kell hajtani ezeket, sokkal inkább a pénz jó és okos felhasználása lesz a kihívás. Budapest forrás-felszívó képessége mindenesetre nagyon nagy. Miközben az Orbán-kormány sarcpolitikájával szemben a túlélésért küzdöttünk, elkészítettünk egy csomó tervet, lakhatásra, közlekedési fejlesztésre, zöldítésre, köztér-megújításra. De ez irgalmatlan mennyiségű meló lesz és persze irgalmatlan mennyiségű siker, amiben én szívesen osztozom bárkivel.

Az uniós források megszerzéséhez a főváros csaknem háromtucatnyi fogásból álló projektétlapot rakott össze az új kormánynak. Ahogy említette, hatalmas munka lesz ennek a 300-600 milliárd forintnak a gyors és szakmailag alátámasztott elköltése. Van erre elég kapacitása a fővárosnak?

Kétségtelenül ki kell alakítanunk egy hatékonyabb rendszert, hiszen eddig a kormány miatt alig csordogáló uniós fillérekre voltunk berendezkedve. A 300 milliárd forint az operatív programban szereplő projekteket takarja, amelyek közül kevés indulhatott el. Erre jön rá a helyreállítási alap, amelybe szintén próbálunk belobbizni projekteket akár ugyanennyiért. Azért is örülök, hogy Vitézy Dávid bekerült a kormányba, mert például a közlekedési operatív programok forráslehívása katasztrofálisan áll, szinte biztosan nem tudja az ország ezt teljes egészében felhasználni, miközben siralmas állapotban van a hazai közösségi közlekedés. Bizonyosan újra kell gondolni a fővárosi kapacitásokat minden szinten, a városvezetéstől kezdődően.

Lesz uniós fejlesztési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes?

Ez a minimum, de ennél sokkal több mindenre lesz szükség. Jelenleg négy fővárosi cégnél szétszórtan végeznek projektmenedzseri tevékenységet. Nem biztos, hogy jól van ez így. Készülünk egy hatékonyabb végrehajtói projektmenedzseri kapacitás felállítására.

Eddigi legfőbb riválisa, Vitézy Dávid éppen az Ön főpolgármestersége idején segítene elhozni Budapest aranykorát?

Mind a kormánynak, mind neki elementáris érdeke, hogy fejlődjön az ország és vele Budapest. Az hogy a sikert azután kinek a számlájára írják a szavazók, nekem már másodlagos kérdés. De szerintem Dávidot nem kell félteni, a végén bizonyosan sikerül saját sikerének beállítani mindezt. Őszintén szólva ez engem a legkevésbé sem érdekel. A választókat sem különösebben hatja meg, kinek van emiatt több Facebook like-ja. Ez a politika napi purparléja, miközben a lehetőség történelmi.

A következő főpolgármester-választáskor azért mégis számítani fog…

A demokrácia már csak ilyen.

Bár Magyar Péter tagadja, hogy előrehozott önkormányzati választást terveznének, de állítólag zárt körben mégis felmerült az őszi voksolás, sőt Budapest közigazgatásának átalakítása is. A bulis komment se békét sejtet. A választáson az óellenzéket is leváltotta a Tisza. Önnek mennyi esélye lenne egy előrehozott választáson?

Ez is egy fontos kérdés, de nem ez a fő kérdés. Ha valaki arra szegődött, hogy megerősíti a demokratikus intézményeket, abba nehezen illeszthető be, hogy a választók Európai Chartában rögzített jogait sértve idő előtt önkényesen feloszlatja az általuk választott önkormányzatokat, veszélyeztetve ezzel az uniós források hazahozatalát is. Nem is hinném, hogy így lesz. Ezt a rettegő fideszes polgármesterek terjesztik …

Tóth József XIII. kerületi polgármester is beszélt róla, márpedig őt nehezen lehetne ebbe a körbe sorolni.

Nem is, de nyilván hozzá kell majd nyúlni az önkormányzati rendszerhez, de ez nem szükségszerűen jár előrehozott választással. Legyen meg a reform, majd a 2029-ben esedékes új választás után az önkormányzatok ennek keretében működjenek tovább. Csak olyan reformot tudok elképzelni, amit az önkormányzati szövetségekkel partnerségben hajt végre a kormány. Kétségtelenül hozzá kell nyúlni a rendszerhez, de bűn lenne ezt hatalmi, aktuálpolitikai kérdésként kezelni.

Március végén kihirdették Rákosrendező mesterterv-pályázatának eredményét. Az Orbán-kormány aláírta a 320 milliárd forint értékű állami infrastruktúra fejlesztésről szóló megállapodást, de az adásvételben ígért jogszabály-módosításokról még nem döntött. Megakaszthatja ez a beruházást?

A jogszabályváltozások kisebbik része megtörtént, a kiemelő rendeletben benne van parkolási jogszabályoktól való eltérés, de kétségtelenül ez csak egy töredéke a főváros által kért módosításoknak. Ezeket a javaslatokat a leendő beruházási miniszterrel közösen írtuk, így elméleti síkon aligha lehet ezek ellen kifogás. Rákosrendező kapcsán is felmerülnek az uniós források, lévén a helyreállítási alap egy részéből létre lehetne hozni egy tőke alapot, amely segítené ezt a beruházást, illetve a Szegedi úti felüljárót is el lehetne számolni még ebben az uniós pénzügyi ciklusban, holnap indítható lenne a közbeszerzés. A XIII. kerülettel tisztáztuk a részleteket és egyeztettünk a Bajcsy-villamos nyomvonaláról, a Nyugati és a Lehel tér rendezéséről is, cipókanállal talán ezek is beleférhetnének még ebbe az uniós ciklusba.

Elbontják végre a felüljárót?

Igen. A Nyugati Pályaudvarhoz illő nagyon szép humanizált köztér alakulhatna ki, ahogy a Lehel tér is igazi kaputérséggé válhatna a piaccal és a templommal funkcionális egységben.

A szomszédos VI. kerület egy parkról álmodik a Nyugati mögött. Ez is beleférhet?

Vitézy Dáviddal, még nem miniszteri minőségében tárgyaltunk erről Soproni Tamás polgármesterrel. Támogatjuk azt a jogos igényt, hogy a belvárosban minél több zöldfelület jöjjön létre. Szerencsére a Lázár János tervezte pályaudvar kiárusítást sikerült megakadályozni, ettől függetlenül a területen egy zöld sétány és egy kisebb léptékű ingatlanfejlesztés együtt megvalósítható.

Tóth József visszakéri a Margitszigetet. A főváros is visszavenné mindazokat a köztereket, például a Városligetet, vagy a Vörösmarty, a Széchenyi vagy a Podmaniczky Frigyes teret, amit az elmúlt években elvett tőle az Orbán-kormány?

Egy kerületi polgármestertől ez akceptálható igény. De én azzal kezdeném, hogy kérjük vissza az idegenforgalmi adót és itt máris konfliktusba keverednénk, amit nem szeretnék. A fővárosnak nagyon sok sérelme van, nemcsak a köztér-elvételek okán. Az említett területek közül a Városliget talán a legfontosabb. A legnagyobb bűn szerencsére nem követődött el, nem épült meg a gigantikus Új Nemzeti Galéria. Ami megépült, azzal nincs mit tenni, de tegyük mindjárt hozzá, hogy mindkettőben kiváló szakmai munka folyik. De a Városliget Zrt-re nincs szükség. Azt a pénzt, amit az adófizetők pénzéből ennek működtetésére költ az ország, az elbontott Petőfi Csarnok és a közlekedési múzeum helyének parkosítására fordítanánk. A parkra költötték eddig a legkevesebbet.

A XIV. kerületi polgármester, Rózsa András sok más mellett azt kéri a Tisza-kormánytól, hogy vonja vissza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó döntéseket. Támogatja a felvetést?

Mi már kigyűjtöttük a fővárost érintő összes kiemelő rendeletnek a listáját, ezek között vannak apróságok, de a többségük maga a horror. Ezeket vissza kell vonni. Erre még a héten készítünk egy javaslatot. Ahol nincs kiadott építési engedély, ott ezt mindenféle jogi kockázat nélkül meg lehet tenni. Az önkormányzatok autonómiáját és lobbierejét teljesen aláásó kiemelő rendeletek eltörlésén túl a magánberuházásokat rá kell bírni, hogy részt vállaljanak a közérdekű fejlesztések finanszírozásában. A budafoki úti villamos kapcsán a Fővárosi Közgyűlés már korábban hozott egy határozatot, miszerint a XI. kerületben 10 ezer új lakást építő beruházókat bevonnánk ennek a finanszírozásába. A nagy ingatlanfejlesztések esetében ezen túlmenően, általánosan is szükséges lenne a cégek bevonására a közcélú fejlesztésekbe, mondjuk egy telek értéknövekedési hozzájárulással, ami a beruházás értékének 1-2 százaléka lehetne. Ez teljesen bevett európai gyakorlat. Meg kell fordítani az erőviszonyokat: a közérdek az első, a magánérdek a második.